Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1953-1954
1954. április 23., kibővített tanácsülés - Napirend: - 1. A Párt Központi Vezetősége Határozatának megvitatása közoktatásunk helyzetéről, különös tekintettel főiskolánk helyzetére.
!Si Jegyzőkönyv felvétetett 1954.április hó 25-án a pécsi Ped,főiskola kihővifcett * tanácsülésén. Jelen vannak: A főiskolai tanács tagjai* * a párttag főiskolai oktatók, és a párttag főiskolai hallgatók. Tárgy: A Párt Központi Vezetősége Határozatának megvitatása közokta- t ás u ilf helyzetéről, különös tekintettel f is kólánk helyzetere • Üdvözlés után Dénes Béla adjunktus elvtárs megtartja vitaindító referátumát. Referátumában nagy vonalakban a következőket mondotta: A szocializmus gazdasági alaptörvényeinek a magyarországi viszonyokra való alkalmazását elemző párthatározatok sorjában megszabják a legfonlosabb tennivalókat, amelyeket ;,az egész társadalom állandó növikvc anyagi és kulturális szükségletei maximális kielégítésének biztosítása" szükségszerűen előir számunkra. Az egész társadalom állandóan növekvő kulturális szükségleteinek biztosítása, ugyanígy 3 szop, gazd.alaptörvénye érvényesülssének a féltétlele, mint a • nepjulét szakadatlan emelése, Ízért van nagy jelentősége a ..DP,K.,V, határozatának a közoktatás helyzetéről és feladatairól, A határozat faként az általános és középiskolák helyzetével és feladataival foglakozik. &z a körülmény azonban éppen azért mert mi általános iskolai tanárokat képzőnk, ill, ált,iák«tanárok lessünk, fokozott fontossággal bir számunkra. A határozat számunkra azt Írja elő, bogy ,i óbb t an ár oka t _ képezzünk, jobb tanárok legyünk, azaz magasabb szakmai"és"politikai felkészültségű tanárokat ~<ell nevelnünk. Mindenek előtt azt kell leszögeznünk, hogy ezt a jelenlegi két évés- képzés mellett megvalósítani teljes egészében n i tudjuk. Erre e két év kevés. Ez azonban kényelmes megoldás. %y gondolom, hogy akkor, amikor hangoztatjuk, hogy két év alatt nem tudunk komoly eredményeket elérni, arra kell törekednünk, hogy a jelenlegi két éves képzősen belül keressük meg azokat a lehetőségeket, amelyek képzésünket nivósabbá tudják tenni. Tanszékeink előtt tehát az a eladat áll, hogy- ez adott lehetőségeken belül ujr<* átvizsgálják az előadások tems tikáját, megfelelnek-e teljes mértékben az ált,isk.követelményeinek. Ott, ahol jelzeteket tudunk a hallgatók kezébe adni, ninc.s-e mód arra, hogy a tudományág kérdéseinek felszínes tárgyalása helyett a tud< aányág alánjait, lényegét ismertessük? legalább is némely helyen, heg kell vizsgálnunk vájjon a Pedagógiai tanszék mit tudnák tenni - ismét csak hangsúlyozom á jelen körülmények között - a hallgatók gyakorlati jellegű képzésének elősegítésére. Esetleg az elméleti órák rovására? eg kellene nézni, kekünk nem -.zabad beletörődnünk abba, hogy mindennek az oka a d. éves képzési Keresnünk kell azokat a módszereket, amelyek elörevisí nek. Valamennyi tanszéknek meg kell vizsgálnia alaposan azt a kérőét - ás ezt nem lehet egy tanszéki értekezleten megbeszélni - miként lehetne a középiskolás módszertől elszakadni. Legalább részben, i- ként lehetne pl. az anyag követő, számonkérő szemináriumokat legalá! részben megszüntetni. Sem lehetne—e ezeken a szemináriumokon az anyaf egyes részeibe mélyebben behatolni. Megismertetni hallgatóinkkal a tárgy egy-egy kis részének mélységeit, ügy gondolom, ezek keltenék fel a hallgatókban azt az izgalmat, ami a tárgy fokozott megismerő—