Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1952-1953
1953. március 27., kari ülés - Napirend: - II. Osztályfőnökök politikai nevelőmunkájának módszerei.
a.Dr.lfeelemen László: A helyesírásnak készséggé kell válni, vagyis gépiesen "Sell o helyésír^'“szabályait alkalmazni akkor is, ha a tartalomra gondolunk. Ha eddig még em jutott el valaki és csak akkor tudja helyesen írni a szavakat, ha tudatosan erre gondol, akkor a készségnek ezt az elemi fokát a lélektanban jártasságnak nevezzük, .^zen az alapon könnyen meg- magyarázhatjuk azokat az eseteket, miket R^nai kartárs^említett, vagyis azt, amikor a hallgató magyar nyelvi órán, vagy helyesírási gyakorlaton helyesen Írja a szavakat, de amikor valamilyen szakmai, vagy alapszöveget ir, sorozatosan hibákat ejt. Ennek az oka elsősorban nem erkölcsi fogyatékosság, felelőtlenség, hanem elsősorban az, hogy hallgató nem jutott el egészen a készség fokáig. A megoldás az, hogy még többet kell a helyesírást gyakorolni és minden szakon, ninden alkalommal szigorúan meg kell követelni a helyesírást úgy, hogy ez a kérdés ne csak a nyelvi tanszék, hanem a főiskola közös ügye legyen. d. Rónai Béla* * Nem kívánok vitába szállni Kelemen elvtárssal, mert úgy latom, ho y kettőnk itt megfogalmazott véleménye között, nincs ellentmondás. A felelősség kérdésének különös hangsúlyozásával semmiképpen nem’ akarta a hel esirási készség képzésének, kialakításának fontosságát lebecsülni. Legfeljebb arról Iahet szó, hogy ezt a részletet nem hangsúlyozta különösképen. A helyesírási készség kifejlesztése elsőrendűen főn os, amelyet a magyar nyelvi tanszék lényég s feladatának tekint. Sadnálatosan a helyesírás tanítására rendelkezésünkre álló frászán /az I*eves magyar szakosoknál heti egy óra/ nyilvánvalóan kevés ahhoz, hogy a helyesírás elméletét is tisztázzuk, és biztosítsuk a helyesírási problémák megoldásának állandó gyakorlás utján készséggé fejlesztését. 1 begyakorlás első lépéseit az órán közös munkálkodással megtesszük. Csaknem minden egyes alkalommal megmagyarázta a hallgatóknak, hogy a helyesírás tanulása az órán végzett munkálkodással részükről még korán sem befejezett. Elengedhetetlenül szükséges, hogy a begyakorlás következő mozzanatait otthoni munkájukban házi feladatként végezzék el. Ln ek helyes megoldására vonatkozóan részletes és érthető útbaigazításokat adtam számukra* Es mindezek után a helyesírási készségről csak azt a képet festhetjük, amelyről itt az előzőkben nagyon sok szó esett*-9József.*—A szaknak az eredményét lényegesen meghatározza, hogy vannak a szakon. Olyan emberekkel dolgoznak, akiknek a magyar nyelvi * ,eÍ:z°n sem vo1^ lezárt és most ezek egy idegen nyelvet kezdenek bannlni, ermeszer.es az idegen nyelv méginkább zavarja magyarnyelvi kifejező készségükét es a dolognak a vége az, hogy sem egyik, sem a másik nem me^y rendelten. Bokor ügyét illetőleg az jegyzendő meg, hogy okor hallás után. nagyszerűen elsajátít egyes dolgokat, mikor azonban írni kell, valami zavar áll elő nála és a korábban jól tudott dől okát io rosszul írja le*. A szaknak a rossz eredményét okozza azután a gya— korló tanítas is. zek az emberek mint előbb mondotta, nem rendelkeznek 0° logalmazo készseggel, s most hosszú óraterveket kell imiok. Ez renge- ,wesf,.e^ cólük, s ezáltal a tanulásr lényegesen kevesebb időt fordítanak. Mindenkeppen az lenne ajánlatos, ha a gyakorlást egy követ- kezo felevre tollánk ki, ért másfélév alatt egy idegen ny lvet elsajáta 1í?/ii'ÍSinem lehefc* Érdekessége ezek ek az embereknek az, hogy nincs problémájuk, csak automatikusa tu omásul v szik a dől okát. előadja, hogy a hallgatók szépírása is rendkívül gyenge. ,3za£pároknak benyújtott tanítási tervezeteik, vázlataik némelykor ?a5l3:í- vázla^uk oongyola ás nem jó példát mutatnak a tanulok szamara. A ta ar írásának is mintaszerűnek kellene lenni. A meto- ^Í**í°* S'llQ2fc irtottak, hogy a f iskolai hallgatók minél nagyobb ÍK5.esy a gyakorló iskolában létesítendő szépírás! taniolyamon. Eddig hatvanan jelentkeztek, akiket két csoportban 1 h tne foglalkoztatói. ^gy-egy tanfolyam mindössze négy órát venne igénybe a
