Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1952-1953
1953. június 24., tanácsülés - Napirend: - 1. A gyakorlati kiképzés kérdései. - 2. A kádermunkáról.
látjuk azt, ho^r a kádert, — tekintve a területek fontosságát és szükségleteit, - ami kaphatjuk meg. A káder kiadjsáaa.t lehetőségét beszéljük m az Illető szervvel, amelyhez o káder tártjaik. /Pl. Öt tatás! Osztállyal./ &aek után kérhetjük a főiskola szazél|yügyi előadóján keresztül a káder kinevezését. Ag illetékes szervek o javaslatot elbírálják és a káder hivatalos kikéréséről, kinevezéséről gondoskodnak« Máig iwna állíthatunk munkába senkit sen, míg a kinevezés meg nem történik, derülni kell a káderek mozgatásában a lélektelen bánásmódot. *em történhet a káderrel olyan dolog,fait neia beszélünk meg vele. Áthelyezését, leváltását is beszéljük meg, mutassunk rá, miért vált szükségessé, -^ev Ifeásra csak olyan kádert javasoljunk, akinél a hibák kijavifcás&ra minden lehetőt megtettünk, de eredményt©lenül. Hiányosaágok a kádemunkában. kigósz fejlődésünk mellett a kádermunkában azonban hiányosságok is vannak» &zekre a hiányosságokra s ... . 1951.**2á-i határozata mutatott rá, amelyben aggattál megszabta a Párt — a káderaanka feladatait, A .V, határozata 11 ami óikra is kivetifeődik. A mi területünkön a hat rosatban felvetett hiányosságok közül még ma is több megtolálható, Äaeket a hibát» kot meg kell kereflttfink és rá kell mutatnunk kijavít suk helyes módszerére. úádermunkénk legfőbb hiányossága a következőkben foglalhatók Össze: Az elmondottakból láthatjuk, hogy a kádermunka komoly, felelősségtől©jes föladat* Hangsúlyozni kell azonban azt, hogy a kát érmünké nem önmagában, álló, öncélú feladat, hanem a kádérau ka eszköz a munka megjavítására, és szerves része kell, hogy lenyen a tenaeléssne a mindennapi munkánk» nők. Jó kádermunkával sikeresebben tudjuk végrehajtani közoktatásunk j előtt álló döntő feladatunkat, igy a tanulmányi színvonal emelését, a tanulók politikai, erkölcsi nevelésének megjavítását. . ’ v II. A főiskolai káderjuhka vizsgálatax főiskolánkon eddig hiányosság volt az, hogy erőteljesen a fiától káderekre akartak építeni. &zt igen helytelennek tartó . ugyanis a pedagógioi főiskolán jövendő pedagógusokat nevelőn . Itt tehát csak olyan káderek oktathatnak és nevelhetnek, akik mind politikailag, mind szakmailag magas színvonalon állnak és képesek nevélő hivatásukat betölteni, kellő tapasztalat nélkül ónak w mechanikuson a tananyagot képesek^leadni” és visszakérdezni, de semmi pluszt nem tudnak hozzáadni"a maguk élettapasztalatának és gyakorlaténak tarsolyából, mert hiszen még maíaik is tanasztala tszerzósrf szorulnak rá. így a rtvak vezeti o világtalant” elve alánján lehetetlenné válna olyan magaaszinvonalu Pedagógiai főiskolát lóferéfe hozni, amilyent Pártunk és kormányunk elvár tőlünk» főiskolánkon a niult- beg erősen az az irányzat uralkodofet el, hogy hozzunk fiatal kádereket a ^ői ol ira. Igaz, hogy ez az idősebb ká'ierek szerzésé ok nehézségével függött össze. Azonban volt II,éves végzős hallgatót és gyakorlóév ét a főiskolára hozni tanársegédnek, méginkabb a gyak.iskolában ainta-nevelőnél helytelen álláspont volt» és ezt a -özokt. iiuLaztérium is helytelen, ek tartja. A jövőben hozhatunk fiatal kádereket a főiskolára, de esek előbb néhány évet fcölfeseiiek kint iskoláknál. hogy kellő tapasztalatra szert te— hasaene . lartouk őket nyilv n és kísérjük figyeleméi működésüket. Utána, no ott megfeleltébe, hívjuk vissza és bizsuk me; feladatokkal őket. lan- azékeiuk gyakran neszéinek káder hiányró 1, arról, hogy nincs megfelelő ember, kit javaslatba hozhatnának. Itt nem ká derbi Ínyró 1 van szó, hanem a káderra nka hiányáról, hogy ezt a munkát nem tekintjük állandó feladatnak, és a mindennapi munka, közben nem figyeltük a káderekre és nem foglalkoznak velük. Gyengesége kádermunkánknak, hogy nem törődtünk eleget tanszéki dolgozóink pol. os szagai fejlődésével, nesz tartottuk fontos«» ,i3'í aa éberséget, továbbá a főiskola szoc. össze két elének javi tálát. lőiskolán on a káöanmnkéb részorfemünkének tekintették eddig, amely a
