Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1952-1953

1953. június 24., tanácsülés - Napirend: - 1. A gyakorlati kiképzés kérdései. - 2. A kádermunkáról.

szertani kiképzés*, amik artyagát ás tematikáját s m«todikusokko 1 részletesei meg keilen« tárgyalni, hogy ez uj iskolaévben 3 szakmai és a

pedsgógiai czerr ontok egyaránt ÖMyzehah olva érvényesüljelek.

Ho .y tanítson-« a metodikus sz ált,iskolában? A kérdésben nálunk as a

l ho-'X? először man tarto-i »zükaéaraí’.nek, máeodszár pedig 6r©szénából’ sem teli- .

Az' u«f szocii-lists tantorv készítésébe, illetve f el ül vizsgáig iába a lai- nisztcrluiü s ioidrujzi tanszéket is bekapcsolta. eddi£;i^ .ini^itiériuia»

'bar; érvényesítő - állásponttal a ;a .• ; temmi körülmények ko: ‘ * sem értbet ex' - á >ajnos a tanterv földrajzi .. ászét a földrajz oktatás.

'/iára helytelennek és értéktelennek tartja,

reiaerült. az a probléma* hofgr ki tanítsa az él* t télén természetet* Ha' a "leérni é és természetrajz ettől irtózik, ni földrajzosok szívesen vállaljuk annál is inkább, mert 9 természeti földrajz anyagával igen szó— rónán összefügg.

Iá,/ fr.deloiücii .uússló: A -metodikus ok felii-s-niálásávei kejiosolatban elsős or oan 3SrrIenne“a helyes, ha a íenuáaradó Munkaidejükben a gyakorló l;dül' len terd tanának, másodsorban, hs ont ,d a norma Jelet ősé a* t

0. a sz-skd,iiS:'6k Munkájába ia bekapcsolódhat•

Sajnos a normát úgy állapították meg* hogy a metodikus munka vonalán a pedagógiai ta szik és melodikusod tapasztalatait nem kérték be, pe-• di£; rz eleiült év alapot szolgáltathatott volna a Metodikán munka normáinak • m: gállc pi t ágaihoz.

A hospitálásokat fel .lehet használni nemcsak a? által ■: d

és neveié ,feani, de :.za1caóds ser tani kérdések utöatositásrs í

As alsó tagoz# ti osztályokat /vox- eddi. is látogatok a főisk.hallgc tón

egyrésst u lélektani hospitálások slkalmá.vel, merészt s csoportos höspx diláaok első heteiben.

15»/ dr* Szántó Károly iinzrctó: Megállapítja , hogy s hozzászólásokból ■

hagy sz elvtársak komolyan érdeklődnek s gyakoristi kiképzés kérdései Iránt és kezdik saját ügyüknek tekinteni* A hozzászólásokból azonban ez is kiderül, hogy sz elvtérsek nem használnak egységes pedagógiai müeze- veket, ez azt jelenti, hogy nincsenek egységes pedagógiai fogalmaik*

A "didaktika”,*methodíkaj szakdidaktika^szavakat különböze értelmezés- ' sei használják. Feltétlenül szükséges, hogy egységes terminológiára tef

yünk azért* Kelemen elvt árának ezt a javaslatát, hogy a gyakorlati kiérzés kérdéseit félévenként egyszer beszéljük meg: ezt a KM, is helyesnek tartja és mi is megfogjuk tenni. Uherkovich elvtárs javaslatát elfogadva kérjük a KL’*-eti hogy a szakfelügyelői tervet szeptember 15-i határidővel adhassák be. Felszólalásával kapcsolatban ki kell hangsúlyozni, hogy a jövőben a tanszéki dolgozók fokezotabban kapcsolódjanak bele a hallgatók tanitsi gyakorlataiba* Hegyi elvtárs megjegyzésével kapcsolatban, hogy e usetodikusok legalább heti négy órában tanitaanek a gyakorló iskolában: ez vitatható elvi kérdés, Mindenesetre fontos, hogy a metodikus ok ne szakadjanak el a gyakorlattól. Ellenben igen fontos * lenne az, hogy a fiatal tanársegédek ia gyakorlatot szerezzenek sz ált* iskolában, mert hiszen ők közvetiénül a főiskolai oktató munkába kerül-' tek bele, de az élt*iskols± levegőjét még sohase® szlvtági Költs elvtárs kifejezi, hogy a'múltban bizonyos szakadás volt a főiskola és a gyakorló iskola között* Ha a jövőben intenzív lesz a szakfelügyelet, akkor az elszakadást nehezen képzelhetjük el.

Jeges elvtérs a kiállítás gondolatét örömmel üdvözli* Kérem a tanszékvezetőket, hogy a kiállításra már a tanév elejó n gondoljanak és.az év foly mán a hallgatói bevonásával folyamatosan készüljenek rá.