Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1952-1953

1953. június 24., tanácsülés - Napirend: - 1. A gyakorlati kiképzés kérdései. - 2. A kádermunkáról.

■9­n 17 it )ip v Jó lenne, lio yha a hazai főiskolák és » gyak.iskoláke®rmásk5aotfc ta­pasztalatcsere mozgalmat indítanának* A pedagógiai xoiskola Igazgatóság ebbén a tárgyban felterjesztést tesz a k. \3-nek. Egyáltalán a főísk. és a gyak.iskola kapcsolatát még szorosabbra_kell vonni. *ig a régebbi tanácsüléseken igen helytelenül fflig arról vitaz oak# hogy melyik intézmény van a másikért, »helyetS ki kell mondanánk, hogy) mindkét intézmény az ált.ísk.tanárképzésért van, melyben az elméleti _ alapot; a főiskola, a gypk.alaptudást pedig a igyák,iskola adja meg az elme- let iránytűje segítségével. .'Jinthogy az úttörő munka ellenőrzés© nemzőit elég alapos, oe a tanszék, se a mebodikusok, se a gyak.isk,részéről, ez a unka a jövőben ellenőr** zést igényel* A főiskolát oktatásban az egyes anyagrészletek ismertetésénél az előadó tanárok mutassanak rá mindig arra, ho/.y az éppen tani tanáé anyagban_mi az ált.iskolai anyag. Eszel egyúttal perspektívát is nyújtanak a hell- ~ gatóknak ás hivatásra is nevelnek, /égül bejelentem, hogy a jövő évi munka terv erőben felveszem egy tanév vágón rendezendő nagyobbszabásu kiállSóé tervét is, amely egyuaíal a hallgatók gyakorlati kiképzését is szolgálna az év folyamán. Erre már történtek, kezdeményezések az ilén is a fizikai és a rs jskiállMs kere­tében, Ezt a kezdeményezést kiszélesítjük egy olyan módszertani kiálli- t- s sus szervezésével, mélyben mindenegyes szaktárgy szerepet kapfitó oly módon, hogy egy tanítási egység összes szemléltetési anyagát és kokunéntáeiós anyagát /vázlatot, tervezetet, táblai rajzokat,'széni, eszközöket az adott témával kapcsolatban ki lehetne állítani. Ezt idő­vel egy' állandó jellegű módszertani, ill. pedagógiai múzeummá is fej­leszthetjük, mely nemcsak a tanításaikra kész lo tanárjelölteknek adna segítséget és nyújtana támaszt, hanem a gyakorló pedagógusok is a mo­dern szocialista pedagógiai és szakmódszertan állása szerint látnának olyan örakidolgozasokafc, melyek mintául, de s.em.aiesetre sem ebionul szolgáladnak számukra. Agy ilyen kiállítás^ laegsse vezóce a ledapón egyúttal a Ped.főiskola tekintélyét és vezetőszerepét is növelné s me­gye közőrt.intézményei felé. 1. Xief er á túrnom második részében ismertetem röviden a gyak. kiképzésben résztvevő szervek feladatait a képzés munkájában, A gyakorlati képzés szervezője irányitóna a pedagógiai tanszék. Első­sorban a pedagógiai tanszék vezetője felelős a gyakorlati képzés ered­ményességéért. Ennek a munkának közvetlen irányítója, szervezője és el­lenőrzője a tanszék vezetője által kijelölt tanszéki t.nár 0 íretodtkua- csoport vezetője. " *" -----­A gyakorlati munka elmélyítése és egységesítése továbbá az elmélet ás gyakorlat megfelelő összekapcsolása coljából i$in .en tanszéken egy todii-mis rt snar működik, ^zeknek feladata s egyes szaktárgyak módszertani adnak tanítása, a hallgatók' hospitálásának megszervezése, a hallgatott oisak előkészítése, megbeszélése, továbbá a hallgatók gyakorlati tanítá­sának megszervezése, irányítása segítése és ellenőrzése. A gyakorlati képzésben fontos szerepe van a gyakorié általános iskola nevelői e.., az igazgatónak, továbbá a pedagógiai tanszék és szaktan­szenek tanárainakj akik a gyakorlati képzés munkáját nemesak'állandóan figyelemmel kisérik, hanem minden lehető alkalommal megfelelő irányí­tást adnak és segítséget nyújtanak. A,pedagógiai tanszék feladata a gyakorlati képzésben. Ez megnyilvánul abban, hogy a pedagógiai tanszék a gyakorló iskolák igazgatóival egyetértésben szervezetten gondoskodik a gyakorló iskolai - nevelők elméleti pedagógiai továbbképzéséről és nevelő-oktató munkáink színvonalának állandó emeléséről. d

Next

/
Thumbnails
Contents