Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1952-1953

1953. június 24., tanácsülés - Napirend: - 1. A gyakorlati kiképzés kérdései. - 2. A kádermunkáról.

-6A gz akt ana 2 ékek ellenőrző munkája a tanárképzésben, főleg a hivatalos TTlami f?tógai:-abban ny 11 v'SnuIi meg. Hiányosság volt az. hogy a tanszékvezetők kevésszer jelentek meg a hallgatók tanításain es azokat követő megbeszéléseken. Ennek a lövőben meg kell szűnnie, és többször kell érdeklődni a hallgat.k gyakorlati munkája irent, mert részben, itt látja meg a tanár a tanítványa esetleges fogyatékos tanításiban, ho y az elméleti oktatásban hol, milyen téren mutatkoznak még javítani való hiányosságok. Budai "ajós, ^agy Perenc és ííorcsm*ros Iván kivételt alkotnak, mert 'ők egész tanévben rendszeresen látogatták a tanítási gyakorlatokat és megjelenésük igen nagy erkölcsi nevelő hatást gyakorolt a hallgat k felé. é!eg kell ill api tani mint hiányosságot azonban, hogy a többi elvtársak csak igen ritkón, vagy egyszer sem vettek részt a hsllgatók gyak.tanítása* in.

Másik hiányoss&g volt az, hogy az iskola mindennapi életébe éppen úgy nem sikerült bevonni a hallgatókat, mint az előbbi években* Érmek oka főleg a főiskola és a gyak.iskola távolsága volt, de azért valamiképen lehetett volna javítani ezen a téren. Általiban megáHapitható* hogy a főiskola oktató—nevelő munkája még nem egységes. Ugyancsak nem egységes a viszony az egyes tanszékek és a gyak.iskola között, bár az elmúlt időben a helyzet egyre kedvezőbben alakult.

JavaslatokaHiényoss -.ok kiküszöbölésére.

1 le A tanszékek szervesen és rendszeresen kapcsolódjanak, bele a gyakorlati "képzésbe, fokozottabban érdeklődjenek a gyak.isk*tanárok munkája iránt. Kívánatos, hogy a tanszéki értekezletek nívója egységes szintre emelkedjék, és ezeken ált.iák.problémákat is tárgyaljanak meg, legalább havonként egyszer. Ezekre a tanszéki értekezletekre a gyak.Is k.tan ároka t is meg kell hivni.

2. Amikor a hallgató először kerül kapcsolatba a gyek.iskolával, kívánatos, hó y a gyak.iskolát globálisan, teljes egészében mutassák be nWd,. hogy lássa azt teljes funkciójában, ne pedig csak egy szelvényében. így kivárja ezt a kiképzés dialektikája. Ilyenkor alkalom nyílik

arra ic, hogy bizonyos magatartásbeli szabalyocra is felhívják a hallgatók figyelmét a tanulókkal, a nevelőtestülettel szemben.

3. -vivánatos lenne jövőre, hogy már az I.évesek is végezzenek egész napos hospitálásokat s gyak.iskolában, mert a csoportos látogatás és a főiikolC rendezett szlrpadszarü bemutató tanítások egyáltalón nem alkalmasak az élet iskolájának megismerésére. Az iskolai léőrt csakis

az iskolában való forgolódás utján lehet megszokni.

M hall ;afcó nemcsak az ált.iskolai könyvben tál: iható anyagot isjSerie a tanítandó egy; ágyéi kapcsolatban. Égámoljuk fel a könyvszagu órákau. be ugyanakkor ügyeljünk arra, hogy a hallgató ne essen a »»^daaliamu hibájába.

>Stages lünk ahhoz, hogy a hallgató a tantárgy szaknyelvét használja, és ezt követelje meg a tanulóktól is.

(.Ha s hallgató a tankönyv anyagát bővíti, vegye figyelembe a tanulók életkörülményeit és életkori sajátosságait. Italában a tanulók élettapasztalatait használják fel jobban a tanításokban a hallgatók.-%A#tantárgyak egymáskösti koncentrációjának elvét tutlÍrásaikban érvényesít ék, v*lemint a tantárgyon belüli u.n. belső koncentrációs lehetőségeket használják ki.

/Minden alkalmat ragadjon meg a hallgató orra, hogy a tanulók aktiv szókincsét gazdagítsa.

lAz órák a tanulók logikai nevelését is szóig jk. A hallgatók órái ne legyenek sematikus órák, hangulattalan, ötlet télén tanítások.

/íu. gy tárgyban se legyünk elnézőek a hallgat k helyesírási és nyelvhelyességi hibáival szemben.- A hallgatók helyesírási és íráskészségének még-