Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1952-1953

1953. március 27., kari ülés - Napirend: - II. Osztályfőnökök politikai nevelőmunkájának módszerei.

-Iskolások alig különböznek maga artás tekintetében a jogászoktól, vagy orvosta hallgatóktól, «ekünk állandóan ki kell hangsúlyozni előttünk, hogy őnékik sokkal példaadóbb maga tartásoknak kell lenniök, mint a többi egyetemi hallgatóknak, Milyen lesz az az általános iskola^ melynek hanyag felelőtlen magatartásu nevelői vannak, A pedagógus hivatástudatot, öntudatot kell kifejlesztenünk bennük, -^rre persze a két év kevé3, mert a nevelés hosszú folyamat, de meg kell tennünk. A hallgatók 4em jelenthetnek indexekkel ellátott alanyokat számunkra, akikkel ; csak az órák alatt foglalkozunk, hanem jövéndő pedagógustársunknak kell tekintenünk őket. akikért felel sek vagyunk, ^éhnk emberi kapcsolatokon épülő, egyeni foglalkozásokon ala:)Uló "belterjes? pedagógusképzés, helyesebben nevelő- nevelés kell hogy legyen.

5. Dr.üéber l ihály* A főiskolai kollektíva kialakítása érdekében szükségesnek latja felh vni a hallgatók figyelmét arra, hogy egymást is kellő képen üdvözöljék. Kelemen -^lvtárs azon megjegyzésével kapcsolatban, hogy a szemináriumokon a számonkéréssel kapcsolatban rendeljük el az egyöntetű fegyelmet - a felelők felállását illetően - nem tartja helyesnek, mert az egyes szemináriumok és gyakorlatok természete más és más módszert követel. A gyakorlati tárgyú szemináriumoknál a hallgatók ülve adnak választ, de ugyanakkor a megfelelő fegyelmi állapotot megköveteljük az illetőtől,

4, Dr.^eleme László: Pedagógiai szemináriumokon fel álljanak-e a hallgatok felelés alkalmával? órán ugyanis felelet alkalmával felállnak a hallgatók. Felvethető tehát, hogy zt a kérdést is egységesen oldhatjuk-e meg, vagy sem?

5, Bolla Ferenc: Hallgatóink viselkedésében ebben az évben örvendetes változás állott be. Problémáikkal szívesen jönnek fel a Tanulmányi Osztályra, vagy mondják el osztályfőnökeiknek. Ä múltban viszont azt tapasztaltuk, hogy a nehézségeiket, bajaikat már csak akkor tárták fel, amikor már csak nehezen, vagy egyáltalán nem lehetett segíteni. Az egységes nevelés és ráhatás alapján ez a helyzet megváltozott, őszinték lettek, problémáik feltárásába i és ha hibát követtek el be merték vallani, fígyenkint nézve magatartás k nem esik kifogás alá. Azonban tömeges megmozdulások esetén el-el feledkeznek arról, hogy .k tanárnak készülnek, pl. az ebédre való rohanás, az ebédlőbeni magatartá més sok kíván i valót hagy maga utón. Tanszékvezetőink oek figyelmébe ajánlom ezen körülmények megfigyelését és nevelői szempontból aj nlom, hogy egy—egy alkalommal látogassanak el az ebédlőbe is, vagy a folyós n futó csoportokat állítsák le és intsék rendre, hogy ezzel is főiskolánk képe a rendet 03 a fegyelmet tükrözze é3 a hallgatók öntudatának fejlődését eredményezze. Minimális a késők száma is, Igen kevés olyan hallgató van már akit óra alatti helytelen magatartása miatt ki kell küldeni. Helyes hogy a tanácsülés olyan irányú határozatot hozott, hogy a mulasztások igazolása, engedély kiadása a mindenkori tanulmányi oszt.vez. feladata, meft igy egykézbe fogva a dolgot lehetetlenné válik a z názás a különféle előadókra, tanárokra való hivatkozás az engedély kiadásakor, stb.

Az eltávozási engedélyek kiadásánál Rendszeresit ettük a csoportgezetői és osztályfőnöki javaslatot és csak ez után adunk ki engedélyt, ha a hallgató erre érdemes.

Véleménye szerint a kö3z;nés és megszólítás területén vannak a legnagyobb rendellenességek, «agy örömmel üdvözlöm Sebestyén elvtársnak az előadaé sat, ami az egységes nevelésre és az egységes eljárásra hivja fel a figyelmünket. Különösen I.éveseink azok, akik tanáraik mellett köszönés nelkii elmennek, be nem ritka az a Iliéves hallgató sem, aki ezt siegte— szi.^da kell hatni, hogy hallgatóink a köszönésen keresztül is nyilváníts k megbecsülésüket és elismerésüket tanáraiknak, azoknak akik fáradságot nem kiméivé dolgoznak azért, hogy ők jól képzett, öntudatos peda