Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1952-1953
1953. március 11., kari ülés - Napirend előtt: - Napirend: - II. Az államvizsgák rendszeresítéséről szóló új miniszteri rendelet tárgyalása.
segitságet nyújtottak az oktatómunkához* Azóta a főiskola munkája megszilárduld, a hallgatók fegyelme és ta lulaónyt színvonala javult« és a jelek biztatóak arra gézve, hogy a fejlődés állandóan felfelé Ívelő tendenciát mutat a jövőben, dost engedjék meg, hogy én sint kívülről, a középiskolától jött ember , — éppúgy mint annakidején a kart írnak - de olyan ember, aki szintén a pedagógusképzés területén dolgoztán eddig, és aki figye— leimbhX kimérte» eddig is a főiskola munkáját, elmondjam hogyan látom a főiskola feladatait, és néhány olyan irányelvet és szerapon- ,ot vessek, x 1, amelyek szerint óhajtón a jövőben be olyásóin! a főiskola oktat- -nevelő munkaj inak irányát# ß ozerrpoíifcokat részint Darvas József elvtárs miniszterünk meglátásai alapján, részint Ibvács József miniszterhelyettes elvtirael folytatott értékes és taraékeny tárgyalásom *■>!«■ »lapján, részint, a saját-meglátásaim alapján alakítottam ki. Jövendő programunk első pontja feltétlenül a pedagógushivat ;S tudatra való nevelés kall, hogy legyen# A főiskola szakjellegét, nevelőképző jellegét minden érőnkéi jobban lei kell domborítani# k hallgatókat olyan szakműveltséggel és politikai öntudattal kall fal fegyvereznünk, hogy innen mint szakmailag és politikailag fejlett hiv--"; toukat szerető fiatal pedagógusok menjenek ki abban az kit iá- nos líkólába, ahová a Közoktatásügyi ormányzabunlc állítja őket. iiion a téren u?£ys is országos viszonylatban is hibák vannak, AltalÁ- «os a panasz, hogy a végzett főis olások nem szívesen mennek tanítani f Ív síkba, még járási székhelyekre sem, hanem inkább s városokban lé» vő. más pályák /mzeuook, könyv t rak, »zakazerveteti ás Disz .funkció és egyéb munkaterületek felé/ tekintgetnek, ahol nem kell tanítani és gyermekekkel foglalkozni# '$z alól bizonyára ez a főiskola sem egészen kivétel és ittgd nekünk azt a feladatot kell megvalósítani, hogy se osupáu nzaktudominyokat tanítsunk, hanem ezek közvetítés© keretében elsősorban a hivatásra neveljük hallgatóinkat# A legjobb uevwles serintem ez a módszer# Ka visszaemlékezünk a mi diákkorunkra feltehetjük ezt a kérdést* miért mentünk ai a horthy korcs kban a pedagóguspályára, amikor szinte kilátástalan volt a tanárok «sémára az elhelyezkedés és miért szerettük meg a megyar, a matematika, vagy a terraó zetrajz szakot? »ikor a mi generációnk 1932-ben beiratkozott az egyetemre, mindenki sajnálkozott rajtunk, hogy úgysem kapunk állást# És rai mégis jelentkeztünk a tanári pályára# Még pedig szórt, mert egyik-másik kiváló tanárunk egyik, másik szakot és magát a nevelés funkcióját a gyerkekekkel való foglalkozás /Őrömét' megszerettette velünk# Ezek a tanáraink felkeltették a nevelői hi—