Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1951-1952
1951. december 6., kari ülés - Napirend előtt: - Köszöntő és megnyitó-beszéd. - Napirend: - 1. A vizsgáztatás módszere. - 2. A vizsgák előkészítése.
rendkívül nagy lehet* Feltétlenül kerülni kell ezeken a konzultációkon asab-' Ionos bánás.modót és eljárásunk mindig alaklamzkodjön a hallgató egyéniségéhez*- Z&ílÍaz^liaíiÍtt 'a*iáiulzSS^it *és ^^^ÍS^e^aagyer^zz\^á"nekik az-- anyag számukra különösen-tiehéz részeit • - " «;•* ■ . V/Á .• . 5, tanácsok adása «Történhetik alkalom szerűen egyéni bezsélgotée * közben* Szervezett főmében az utolsó formában‘az utolsó tanítási órákon kell sort keríteni rá. A hallgatóink nagyon különbözően viszonyulnák a kollokviumhoz és sok esetben egészen helytelenül* Rá kell mutatani a kollokviumok font tosságár-, de ugyanskkeor elkeli oszlatni a £elesübeges os bénító vizsgadrukkot és pánik ehngulatott. Fel kell hibni a figyelmet az észszerű és egézséges tanulási módra , ugyanekkor az éjszakázás <$a az aktedronoz \& káios hatására. Saját tapasztalatainkra ia hivatkozhatunk, amiket egyetemi vagy főiskolai hall- gató korunkban szerez tüldfc., vagy főiskolai vizsgáztatások tanulságait is felhasz- nálhatjuk* Mindez ííankrát-módom meggyőzi a hallgat kát a helytelen kéézülési módők élményt élességéről és felhivaj fegyelmüket az okos, gazdaságos munka< módszerek alkalmazására* < Á hallgatok megsegítése a vizsgaidőszak alatt* A hallásta vizsgaidőszak alatt sem szabód teljesen mag kra hagyni-* A segítségnyújtás alkalmait ekkor is biztosítani kell. Ennek ilyenkor* csak egy etlen módja lehetséges már: egyéni konzultálós órák tartása. Legcélszerűbbnek látszik minden vizagé zó csoport számára a vizsga / kollokvium/ rlötti nap délutánján ezeket a konzultációé órákat*beállítani, így kollokvium előtt még van a hallgatóknak alkalma esetleges problémáikat tisztázni. A vizsgáztatás módja. A szóbeli-vizsgáknak jól bevált módja --az, hogy egyzsree 3-4 hallgató Vizsgázik. . így nem ésk a vizsgafolyamat megy gyorsabban, hanem a hallgatóknak ~ is.rvan idejük a tételek átgondolására., és rövid vázlat készítésére, csak az első felelőnek 5 perces gondolkodást időt lehet adni. * A vizsga időtartamának a meghatározása már nem történhetik meg ilyen “könyen. A tamtárgy tenslszete és ak hallgatók-felkészültsége szerint elég tág határok között mozoghat a vizsga időtartakma* A szovjet tapasztálat azonban azt mutatja, hogy vizsga Jó megszervezése mellett a hallgatók túlnyomó többségénél a szóbeli kérdezés 15» 20 perc alatt befejeződik. Enyl idő alAtt me, lehet győződni a hallgató tudásáról. A hosszabb tartamú kikérdézés már mint a vizsgázót min* a vizsgáztató* csak kimeríti, de nem viszi e «hallgató megismerését előre* V * A vizsga menete szempontjából a legfonosabb pedagógiai problám§ a viza géztatő magatartása a hallgató felelete közben. A vizsga feladatából kifolyói*« vizsgáztatónak meg kell hallgatni a tanuló* tételének összefüggő kifejtését a nélkül, hogy félbrszakitanánk vagy rávezető kérdésekkel sejtenénk .* őt. Nem szabad tehát a haj lgatókusk feleleteit félbeszakítani, helyettük a kérdést kifejteni vagy a vizsgát a kérdve-kigejtés módszerével végig vezetni. Ez ellenmond az önállóságra nevelés követelményének. Mást részt a hallgatók feleletének félbeszakítása úgy is értelmezhető, hogy nem Aiszteljük elé gé hallgatóinkat, mert állandóan féli északitjuk besédüket./ A vizsgáztató a kisebb hibákat , megjegyzéseit és kőzbevethető kérdéseit Jegyezze le egy p pirosra és a felelet elhangzása után mondja el. A* Összefüggő féléiét elhangzása után a vizsgáztató a feleletnek megfelelően pdtkérdéseket tehet fel. Igen hasznos, amint erre a szovjet szerzők rámutatnak, ha a tanár ezeket a pótkérdéseket is előre feljegyzik maguknak, így kérdései pontosabbak és világosabbak lesznek és vizsga üteme íb gördülényekeny- ebb. Jó, ha atnszék ezeket ás előzetesen megvitatja. • Az, hogy a hallgatókat hagyni kell Összefüggően felelni., nem jelenti azt, hogy semmi körülmények közt nem szabad a hallgatókon segíteni. Két esetben megindító.segítő kérdést adhat a vizsgáztatói 1. ha a hallgató látható- aa tisztában van^a kérdéssel, de nem tud esetleg egyetlen kifejezés, vagy ki- sebb résziét elfelejtés e miatt továbbmenni. 2. Ja a hullgaó teljesen mellék- vágányra siklik és teteit téveszt. Mindkét -setben azonbann csak megindító kérdésről van szó. utáni ismét hagyjuk a hallgatót önállóan felelni. Különben ezen a téren érvényesíteni lehet az egyéni bánásmód elvét, a nélkül, h
