Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1951-1952

1951. december 6., kari ülés - Napirend előtt: - Köszöntő és megnyitó-beszéd. - Napirend: - 1. A vizsgáztatás módszere. - 2. A vizsgák előkészítése.

A vizsgáztat és módszertant*

A vizsgák/kollokviumok/ pedagógiai .jelentősége és feladata,

A vizsga az ismeretek ellenőrzés ének _ kül ön le ge 6 ' f o r rná Ja # összesítő számonkérés ~egy egy ellenőrzési időszak végén /Félév, év végi/vé nézzük el*~

Az ismeretek ellenőrzésének általános pedagógia i értéken a jelen tőségen kívül, a vizsgáknak meg vsi a maga külön pedagógiai jelentősége és feladata.

Röviden ezeket a következőkben foglalhatjuk összes

1. A vizsga az iskolai munka állaniellenŐrzéséenk egyik főformája* A vizsga követelményeket egyik fkán végső fokon tejját a szocialista társadalom szabja meg*

2* A vizsga Aollokvium/ az egész évi / félévi/ munka szükséges befejezője, A tanulás természetes rendje különösen a felsőfokú oktatásban nem mindig nyújt lehetőséget arra, hogy ahallgatok egyszere felöleljék a tudomány egész felépítésé^ annak egész logikai harmoniáját* A vizsgaes a kollokvi um egyik nagy jelentősége és feladata éppen abban áll, hogyteljes képet ad az egész tantárgyról és sz egész anyagot átfogó általánosításra késztet* Mityu- rev szovjet szerző szerinti" A vizsgára készülő, atanult tudomány egész anyagát részleteiben emlékezetében idétő hallgató ponotssabb fogalmat szerez, az d adott tudomány egész anyagáról és módszeréről, megállaiptja sz egyes részek és problémák logikai kapcsolatát* "

3* A vizsga és a kollokvium az ismeretek mennyiségi és minőségi ellenőrzésének komoly és nagyon aktiv márkája. A hallgatók által szerezett ismeretek hellyeségét és mélységé^, az illető tárgyban elért eredményt legszemb.; tűnődben általában vizsgákon lehet Blátni lemérni* Ugyanakkor a vizsga a nevelő munkájának fontos önellenőrzési aláklama is. A vizsgák tapasztalataiból hasznos tanulságokat szűrhet lé még a legtapasztaltabb nevelő is, következő évi minkájához.

4. A vizsgák és koláokbiufcok az önállóságra nevelést is szóig lhatjk A vizsgák e^yik feladata, hogyan tudják ismereteiket összekapcsolni az élettel az elméletet a gyakorlattal* Rudicia a kővetkező képpen nyilatkozik erről:" A vizsga «élja nem csak a tantárgy elméleti alapjai* elsajátitási fokánál* hanem annak a kézségnek is megállapítása, hogy shallga 6 mennyire tudja az elmélev tét konkrét gyakorlati feladatok megoldásánál aUklma zni. "Szükségéé tehát a vizsga tételek közé nem terjedelmes feladatokat is beiktatni*

5* A vizsga végül nevelői alkalom is. A tanulók egész évi murkáját értékelve rámutathatunk a munka eredményeire és hibáira és ezen keresztül segíthetjük a tanulók feledését. Különösen akkor, ha ezt nem metefizikusan bsz- szük és tekintetbe veszzük nem csak a hallgató jelenlegi helyzetét, hanem azt } általa megtett utat és fejlődésének távlatait. Mindzekenek rövid megbeszélése i a vizsgateljesítmény értékélésénél a nevelő hatású*

I A vzsgatételek összeállítása és kiadása*

__ ' A vizsgák és kollokviumok előtt szokásis a tételek összeállítása és kiadó

sa* A vizsgatételeket a szovjet iskolákban az úgy nevezett vizsga jegyek tartalmazzák. A vizsgajegy mintája a következő:

Pedagógia Főiskola Pécs 1* sz. vizsgajegy Lélektan.

1951/52.tanév.I.félév*I. évfolyam.

Kérdések: 1. A lélektan tárgya*

2. Hasonlítsa össze az érzékelés és az észlelés lélektanai folyamatát.

3. Mondjon példát saját élétéből igazi akarati cselekvésre, és éle- raezze lélektani szempontból.

Vizsgáztató aláírása:

A tanszék veztőjének aláírása: