Erzsébet Tudományegyetem Bölcsészet- és Nyelvtudományi Kara - ülések, 1929-19230

1929. december 12., 1929/30 tanév harmadik rendes ülése

hosszabb ideig működő érdemes magántaná­rok még tanszéki üresedés hiányában is saját munkájuk jutalmazásuképen nyilvános rendkívüli tanárokká kineveztetnek. Ennek a tanszéknek megszervezés! körülményei két­ségtelenül épen úgy arra engednek követ­keztetni, mint e tanszéknek feljebb vázolt szerepe és jellege, hogy a Minister Ur ma­ga is számol az öt évnél hosszabb idő éta itt működő Fejérváry Géza kinevezésének ak­* , tualitásával. Fejérváry Géza erre a meghívásra teljes mértékben rászolgált. Irodalmi mű­ködése, mintegy 50 kiválé értekezése, me­lyek mind idegen nyelveken megjelentek, nevét széles körökben ismeretessé tették, s ennek a tanujele volt az az általános érdeklődés, mely személye iránt a nemrég lezajlott nemzetközi állattani kö»gresz­­szuson kitűnt. Ezen a kongresszuson Fejérváry volt a rendezés lelke és bámu­latos nyelvtudásával az egyetlen igazi kapocs a' számos nemzet fiai között. Itt tűnt ki igazán, hogy milyen nagy szüksé­günk van ilyen "nemzeti képviselőkre", akik hazájuknak fellépésükkel és tudá­sukkal jelentékeny külső tekintélyt tud­nak biztosítani. Magántanársága éta tu­dományos buvárkodása az elszigetelődés behaté tanulmányozása körül mozog. Hír­neve egyik külső elismerését jelenti, hogy tavaly a maltai kormány hivta meg hosszabb kutatási munka elvégzésére, s a környező kis szirtszigetek kikutatásá­ra hajét bocsátott rendelkezésére. Két­ségen kivül áll, hogy Fejérváry úgy tu­dományos érdemei, mint képességei, tu-

Next

/
Thumbnails
Contents