1848-1849 Képviselőházi Jegyzőkönyv 1. • 1848-ik év Julius 2-ikán Pesten egybegyült Nemzeti Képviselők Háza üléseinek jegyzőkönyve / [Pest] / [s.a.] / [1849]
1848 / 65. ülés
\ yl A i-,k §-nál szavazás által elvül elfogadtatván, ho-v a szőlőd,* u , tesitésében a meg-váltás vap-vU ;nlrákK l- . ., z<Ji<>adozasok karmenszölölurtokos által befektetett tökéből foly Than“«." Ttod éTtéVe^é^sTk’. 7 2 ik §• elejenek szerkezete ollyan szőlőknek figyelembe vétele mellet. , 11 ' zonyos öszvegek csak a jogczim elismerésen! fizettettek, ekként lön megállapítva : " de hol^édí kármen!eSÍ'é* a‘apjául véve "SPn a szőlők földértéke vételik de I az dd.g, er, jnvedelem a szőlőbirtokosokkal kötött szerződések értelmében földértékhez aranylag kevesebb volna , ott az évi jövedelem (dg kárpótlási kulcsul ugy n,esmaradván5 mim a -o*«A 4-dik §-ban foglalt elvre nézve, melly szerint a megváltás a szőlőbirtokosokra i rulna, névszerinti szavazás történvén, 129 tag távollétében 172 szavazattal 82 embcn el Ion határozva, hogy általán véve a szőlőbirtokosok önmagukat megvallani nem tartoznak. b E szavazas áltál általánosságban elvül kimondatván, hogy a kármentesítés kötelessége nem a magán szőlőbirtokost, hanem az alkotmányt illeti, ez elvnek milly cathegoriák szerinti alkalmazására nézve, miután azon indítvány, hogy a kárpótlást a szőlők területére és birtokosainak vagyonosságára való tekintet nélkül az állomány eszökzölje, szavazattöbbséggel elvettetett : 1-sö kérdésül kitiizetett azon indítvány, hogy a status általi megváltás a szőlőknek csak azon birtokosaira értendő, kik saját kezeikkel növelik azokat; de ez indítvány szavazattöbbségre nem találván, szavazás alá bocsáttatott a 2-ik iiuttiváuy, melly szerint ál állomány a kármentesítést ollyan szölöbirtokosüKra nézve venné által, kik a múlt országgyűlés törvényei által semmi engedményekben nem részesittettek; de ez indítvány szintén elmeíiulfetvén, 3-ik indítvány volt, hogy az álladalom azokért vállalja el a megváltást, ki'^vk szőlőjüknél s saját hajlékul szolgáló házuknál egyéb vagyonjok nincs. Ezen indii.ai \ is félrevettetvén, A 4-ik javaslat kérdésbe foglaltatott, melly szerint „a szölödézma váltságal azok helyett, kiknek földbirtoka a megváltandó szőlőn felül ' s úrbéri telek utáni illetéket vagy öszves vagyonuk értéke 500 ftot meg nem halad, az állomány kárpótolja." A kérdés kétszeri felállás általi szavazás után szavazatszáinitással eldöntetni sürgettetvén, 135 szavazattal 91 ellenében nemmel döntetett el. Az 5—ik javaslat a birtok maximumát '/4 telekre tevén, miután kétszeri felállás által sem mondathatott ki a többség, szavazatszámitás történt, és a javaslat , miszerint a szölödézma kárpótlását azok helyeit, kiknek földbirtoka a dézmát fizető szőlőn felül V« úrbéri telket vagy ezzel hasonló kiterjedésű birtokot meg nem halad, az állomány teljesiti 130 szavazattal 110 ellenében elfogadtatott, egyéb vagyon értékének őszvege iránt a megállapítás a legközelebbi ülésre halasztatván. 453) Az elnök jelenti, hogy Buda Sándor képviselő a román ajkú honpolgárokhoz proclamátiót készített, mellyet a ház költségén kinyomatni kér. Az elnök a háznak a proclamatiot magyar fordításban elébb be fogja mutatni. 454) Ennek nyomán Kemény Dénes képviselő a ministerium nevében a házi nak jelenti: hogy az ország lakosaihoz a kormány proclamatiot e napokban szét küld; továbbá Erdélybe biztosokul Zeyk Károly, Kemény Domokos, Bethlen János es Keller János kellő felhatalmazással ellátva kiküldettek, a házat egyszersmind felkérvén , miszerint a nyelvkérdés iránti kérelmét a románoknak mindaddig ne tárgyalja, mig az erdélyi választmány, a románok részéről kiküldött bizottmánynyal egyetertoleg e részben javaslatot nem teend. E jelentés tudomásul vétetvén, a biztosokul kinevezett képviselőknek az eltá vozhatási engedély megadatott.
