1848-1849 Irományok • [Az 1848. évi julius hó 2-ára összehivott országgyűlés irományai] / [Pest] / [Landerer és Heckenast] / [1848-1849]

1848 / 9. szám

a legalkalmasabbakat beosztályoztatná a fente!b említett 330 emberből összeállítandó utászosztályhoz. Ezen nevendékiskolából szedné aztán egymás után ujonczait a gálnász és aknászkar, hová a legerősebb test­alkatiakat kellene kiválasztani. Két, legfelebb három év elmúltával ezen technikai testületek tökéletesen létszeresitetnének, s nyers ujonczok helyett mindég az érintett módon egéazíthetnék ki fogyá­saikat az ezredekből mindjárt haszonvehető emberekkel. Mivel a következő években ezen technikai testüle­teknek kiegészítése aránylagosan kevés pótlékot vesz igény­be , marad egyremásra az összes zászlóaljaknál több mint 8000 ember, kik ezen gyakorlati munkákban oktatva van­nak , és a kik egy szabályozott ujonczozási rendszer sze­rint évről évre vagy szabadságra mehetnek, vagy vég­képen eleresztethetnek. — Ezen emberek ki nem szá­mítható hasznot hajthatnának aztán szülőföldjeiknek, ha meggondoljuk , hogy hazánkban az út-, vízi és hidépité— szeti tekintetben még olly sok tennivaló van. \em csak az, hogy a közönséges építménye' nél ezeknek munkásságát igénybe lehet venni, hanem idővel, kivált a hadseregből évről évre szaporodó dologhoz értő egyének által lassan lassan egész helységek példa és vezetés állal ügyesekké teszik magokat ezen fontos munkálatokban, és igy el fog jönni egykor az idő, hagy az ország jövedelme igénybe vétele nélkül a legczélirányosabb közlekedéseknek örvend­hetünk , s minden elemi eseményeknek képesek leszünk erélyesen ellenmunkálni. Mivel bizonyos rendes időkben s aránylagosan a tech­nikai szakaszok is szabadságra bocsájtalnak, tehát nem fog­nak hiányzani ezen munkásoknál az elméletileg és gyakor­latilag kiképezett intézők is, és a helységek magok tulaj­don érdekükben bizonyosan tudják majd ezeknek hasznát venni. Ezenkívül illyen emberekkel mennyire megkönnyeb­­bittetik az országos mérnököknek munkája is. Szabad legyen még n 'zeteimet a tábcrnoki segédek, és a vezérkar tisztjeinek czélirányos kiképezését illetőleg előadni. Az osztrák hadseregnél fennálló megválasztása a tá­­bornokság segédeinek sok tekintetben hiányos. Rendesen olly fiatal tisztek neveztettek ki segédeknek, kik paripát tarthattak, akár bírtak aztán ügyességgel, akár nem.— Mennyire lett légyen ez háború idején ártalmas, azt min­denki átláthatja. Ezen visszásságon azzal akartak segíteni, hogy az ollyan szakaszokhoz rendesen egy vezérkari tisz­tet rendeltek, ki maga Í3 gyakran féligmeddig lévén ki­képezve , kevés hasznot tehetett. Hogy illyesmi ne történjék, nagy fontossággal bir az, hogy azon növendékek, kik az egy évi felsőbb tanfo­lyam bevégeztével rendeltetésüket a vezérkarhoz kapják , minekelőtte ezen karba beosztályoztatnának , egy évig a gyalogságnál, egyig a lovasságnál, és egyig a tüzérség­nél minden fegyvernemnek csalázása módját gyakorlati­lag elvégezzék, és az összesített fegyvernemek alkalma­zását , s azoknak egymásra való viszonhatását szorosan is­merjék. Azok , kik az illető csapatok parancsnokitól meg­szerzendő bizonyítványok után mind ezen fegyvernemeknek megfelelnek, mint főhadnagyok beosztályozlatnának a ve­zérkarba.

Next

/
Thumbnails
Contents