1848-1849 Irományok • [Az 1848. évi julius hó 2-ára összehivott országgyűlés irományai] / [Pest] / [Landerer és Heckenast] / [1848-1849]

1848 / 4. szám

javaslatoknak és intézkedéseknek előkészítését és be­végzését — mcllyeket Felséged felelős Ministeriumának a közelebb lefolyt országg)ülés rendeleténél fogva elő készítőié kell vala ezen országgyűlés haladék nélkül össze hivassék. Óhajtottuk volna, hogy a polgári háború elkerültes­­sék, de hol a királynak hűségre és engedelmességre intő szózata vakmerő meg vetéssel találkozik, hazánk szent koronájának épsége pártütöleg megtámadtalik , s a hon békéje fegyveres kézzel megzavartatik : ott az or­szág képviselői el vannak határozva a törvény szentsé­gét sérlhetlen épségben minden eszközökkel helyre ál­­litni. Azonban, kész e nemzet kezet nyújtani a kapcsolt részek mind azon óhajtásaiknak' békés utoni kiegyenlítésére, mellyeket a méltány és százados testvéri visszon yok igazolan d na k. Teljes készséggel felelünk tehát meg Felséged azon felhívásának, miszerint figyelmünket, s gondoskodásunkat mindenek felett az ország védelmére , s pénzügyére kí­vánta Felséged irányozni. Európának jelen mozgalmai között hazánk önál­lásának s függetlenségének, s koronánk egységének, és méltóságának érdekében, nem is várva azon javaslatok részleteit, miket Felséged felelős ministerei e tárgyak iránt elöterjesztendenek, felhatalmazást szavaztunk az ország kormányának rendkívüli időkben rendkivülilegj, a nemzet sorkatonaságát, a kifejlendő szükséghez ké­pest 200.000-ig emelni, s az e végre megkivántatott 42 millió pengő forintot minden áldozatra kész lelkese­déssel 'alakulásunk első perczében megajánlottuk. Hazánk védelme iránti lelkesedésünknek, és elhatá­rozottságunknak legnagyobb ösztönét Felségednek azon atyai nyilatkozatából mentettük, melly szerint Felsé­ged erősen s változhatlanul el van határozva magyar ki­rályi koronájának egysegét s épséget minden kül megtá­madás, és belső szakadás ellen királyi hatalmával megvé­deni, s az általa ön kegyes indulata sugallatából szente­sített törvényeket mindenkor sértetlenül fentartani. Ha találkoztak is a kapcsolt országokban s magyar országnak aldunai vidékén rósz akaratú lázitók, kik az or­szágnak külön nyelvű svallásu lakosait álhirekkel egymás ellen ingerelték s azon koholmánnyal mintha az említett törvények nem ^Felsége:-királyi akaratának szabad ki­folyásai volnának arra izgatták, hogy a törvények rende­letének s a törvén) es hatalomnak tetlegesen ellene sze­güljenek, sőt némellyek annyira vetemedtek lazításaik­ban , hogy a tettleges ellenszegülést Fölségednetí, s ki­rályi házának érdekéhen, s Felséged vagy királyi háza tudtával s elnézésével történteknek hirdelgették: legyen meggyőződve Felséged, hogy a magyar nemzet Felsé­ged magas személyéhez és királyi házához többször ta­núsított határtalan ragaszkodásában még inkább erösbült, mert a fellázadt árulóknak Felséged atyai szive ellené­ben szórt eme rágalmaik, magánál a tettekben áitört lá­zadásnál mélyebben hatották meg a nemzet hű érzel­meit. Erdélyországnak magyarországgali egybeolvadását legszívesebb atyai indulatánál fogva szentesítvén Felsé­ged , az ekként egyé fort két ország erejének felvirág­zásának egyesült kifejlődésével kétségtelenül még erő-

Next

/
Thumbnails
Contents