1847-1848 Napló • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e néven Ötödik Apost. királya által szabad királyi Pozsony városában 1847-ik esztendei Szent-András hava 7-ik napjára öszvehivott magyarországi közgyűlésnek naplója a tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban. / Az Országgyűlési Irományok Kiadó-hivatalában / 1848
1848 / 18. ülés
90 XVIII. ülés naplója. Január 7-én 184b. Iienet. felirási és törvényjavaslat a magyar nyelv cs nemzetiség tárgyában. hogy Slavoniának, vagyis más szóval a kapcsolt országoknak, és a báni hatalomnak határai Dráva folyótol kezdve egészen az adriai tengerig terjednek. Ezt világosan elismerték 1807-ik évben magok az országosan öszvegyült KK. és RR. is, kik az akkori országgyűlési irományok 485-ik lapján azt jelentették ki: miszerint geographice és statistice bizonyos az, hogy magyarország és Slavonia közt a Dráva és Duna folyamok képezik a határt; miből tagadhatlanul következik, hogy a Dráván túl eső fennemlitett 3 megyék Slavoniához tartoznak. Az érdemes követ ur végezetre elismeri azt, hogy a kapcsolt országok, vagy ha úgy tetszik kapcsolt részek municipalis jogokkal bírnak, és statútumokat alkothatnak, de azt Vcrbőczi tripar— tituma értelmében az országnak köztörvényei ellen nem tehetik. E részben az érdemes követ urnák igazsága van, de azt nem is vitatja senki, hogy a hazai törvények ellenére municipalis statútumokat lehessen alkotni, mivel mi magunk is ezen jogot csak az alkotmány engedte korlátokon belül kívánjuk fenntartani. Mellynck alapján ö felségének beleegyezésével létre jött municipalis határozatok az 1715. 120. t.cz. tanúbizonysága szerint olly érvényességgel bírnak, miszerint azok a kapcsolt országok beleegyezése nélkül többé meg nem változtathatnának, s ennélfogva éppen magának Verbőczinek tanúsítása szerint törvény erejével bírnak. Látunk illy municipalis törvényeket magában törvénykönyvünkben is, hol ezek szintúgy mint a többi országos törvények helyet foglalnak. Illyenek példánakokáért 1492. „articuli nobilium regni Slavoniae“, és 1538-ki „constitutiones regni Slavoniae“ mellyek, és ezekhez hasonló municipalis törvények, hogy csakugyan olly érvényesek, miszerint azokat a kapcsolt országok beleegyezése nélkül megváltoztatni nem lehet; úgy hiszem maga az érdemes követ ur is megfogja engedni. — De hogy kelleténél tovább a tek. KK. és RR-et fel ne tartoztassam, azzal zárom be ezen felszólalásomat, hogy mind azokhoz, mellyeket már előbb is mondtam, u kapcsolt országok municipalis jogaihoz, és hazánk sarkalatos törvényei állal biztositolt nemzetiséghez ezután is ragaszkodván, mindazon elvek ellen, mellyek itt előadottak, nem különben a mennyiben a jelen tárgynak a kerületekbe leendő visszautasításából a kapcsolt országokra ne talán uj sérelmek hárámlanának, ezek ellen is előre kénytelen vagyok tiltakozni. Még nehányan szólant kívánván. Elnök. A mai tanácskozásnak tárgya tulajdonképen az lévén, hogy a törvényjavaslat vissza menjen a kerületi ülésbe, ha a szólani akarók elállnak a szólástól, akkor a végzést ki lehetne mondani. Szerem megye követe Dubravay János. Nekem is kellett volna a tárgy érdeméhez szólani, miután azonban az a kerületi ülésre visszavitetik, fenntartom előadandó észrevételemet. Posega megye követe Farkas Sándor. Pest megye követe indítványát, melly szerint a magyar nyelv tárgyában alkotott törvényjavaslat több észrevételek, és teendő módosítások miatt a kerületekre visszautasittatni kívántatik: nem pártolom, azért, mert abban a kapcsolt részekre nézve némely szigorú intézkedések javasoltatnak, és mert továbbá küldőimnek óhajtása az: hogy a kapcsolt részekre nézve a magyar nyelv dolgában a fennálló törvényeken túl semmiféle új intézkedések ezúttal ne történjenek. Elnök. A többséget kimondom, hogy ezen egész tárgy vissza megy a kerületi tanácskozásra, azon kijelentéssel, hogy a tárgy iránt ezen ülésben semmi elvbeli megállapodás nem történvén, mind a dolog lényegére, mind a szerkezetre nézve lehetnek változtatások. Ezzel az ülés eloszlott. —
