1847-1848 Napló • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e néven Ötödik Apost. királya által szabad királyi Pozsony városában 1847-ik esztendei Szent-András hava 7-ik napjára öszvehivott magyarországi közgyűlésnek naplója a tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban. / Az Országgyűlési Irományok Kiadó-hivatalában / 1848
1847 / 10. ülés
\. tilt's naplója. December 7-éu 1h47. 51 Ezt ckkép kijelenteni kötelességemnek tartottam, többire pártolom az izenetet. Győr megye köcete Szerdahelyi Ferenca. A tárgyhoz többet nem szólok. Azonban méltóztassanak at. KK. és RR. megengedni, ha igen röviden Pest megye érdemes követének válaszolok. Ha valaki tiszteli ólét, az cn vagyok; ha valaki nem szégyellj mcgvallant, hogy ó tőle tanúi, az én vagyok; ha valaki elismeri, hogy Pest megye nagyérdemű követe e követi testületnek egyik legkitűnőbb tagja, az én vagyok: de méltóztassék megengedni, jnidön én a bizodalom szót ajkaimon kieresztettem, azt nem olly értelemben vettem, mint az érdemes követ úr; én a bizodalma! csak általánosan említvén meg, ha jól emlékezem szavaimra, azt mondtam, miszerint a bizodalmatlanság annyira elharapódzott, hogy azt a testvér testvér ellen, a küldök és küldöttek eg\más ellen követik el, tehát a kormány iránti bizodalomra szavaimat irányozni távolról sem akartam. .Ali azt illeti, hogy az országos naplóban legyen egy kis nyoma a vitatkozásnak, azt mindig helyeslem, ha az a szőnyegen lévő tárggyal történik. Tárocz megye körete Jitslh Jósef. A kerületi ülésben megkértem a tekint. KK. és RRkel, hogy e tárgynak végképeni eldöntését elhalasztani méltóztassanak, ezen kérésemet most is előadom, mint hogy azonban azt elérni képes nem vagyok, kénytelen vagyok akként nyilatkozni, miszerint az izenetet, inig küldőim c tárgyban nyilatkozni nem fognak, mit magoknak fentartottak, nem pártolom. Zemplén megye körele Lónyay Gábor. Küldőim kívánsága a szőnyegen fekvő tárgyra nézve tovább terjed az izenelnél, tehát kötelességem nyilatkozni; ők a közös teherviselést nem csak szóban, nem csak elvben kívánják, hanem valósággal, az az a létező terhekben birtok aránylag és igazságosan kívánnak osztozni, és ezt nem csak érdek egység ég igazság tekintetéből kívánják, hanem a hazának jövendő felvirágzására eljöttnek hiszik az időt, midőn ezt a nemességnek nem esak kimondani, hanem válósággal teljesíteni is kell, ennélfogva mind a házi, mind a hadi, mind ez országos pénztárakban egyenlőn kívánnak részt venni, már csak azért is, hogy ha e három pénztár tettleg egyesit— tetik, csak akkor fog azon magas és igazságos czél eléret— ni, miszerint minden terhek egyenlően lesznek feloszthatok. E szerint megvallom az izenelben nem látok tökéletes következményt, mert az előzményben kimondják a KK. és RR. hogy nem látják igazságosnak, sem a közállományra nézve czélszrűnek , hogy minden rendes közadózási terhek az ország lakosainak kirekesztőig egy része állal viseltessenek: tehát a házi pénztárban osztozni kívánnak, melly csak egy része a közterheknek; véleményem szerint e következmény nem felel meg egészen annak, mi elől felállitatik. Miután azonban közeledést látok:az izenelben, azt pártolom. Kassa város tör ele, Baranyay István-. A szőnyegen levő kérdésre nézve a szerkezetet pártolom, azt kívánnám csak hozzá adatni még, hogy a nemesség a hadi adót is vállalja el, mert Kassa városának, valamint minden szabad királyi városnak, érdekében áll, hogy a kiváltságos osztály a hazának minden terheiben egyiránt részesüljön. — Egyébiránt ezen tárgyhoz nem is szólottám volna, mert a városi követnek, mostani helyzetében felszólalni nem épen a legkellemesebb feladat; hacsak egy más tárgyra nézve nem kívántam volna észrevételemet egy-I szersmind kijelenteni, melly tárgy ni es ugyan n napi rendan, de jelenleg mégis felhozatott,— s ez a városok rcnj dezése. Feleletül ugyanis Pest megye érdemes követének, azt jegyzem meg, hogy igen is megengedem, miként más az egyéni, s más az elvi bizalom, de cl nem mulaszthatom egyszersmind nyilvánítani, miként meggyőződésem az: hogy az országnak s az ország legtöbb osztályainak nincs és nem lehel azon tendentiához bizalma, mellyel Pest megye érdemes követe becses előadásában kifejteni méltóztatott, t. i. hogy a kormánynak 11c legyen semmi hatalma, semmi befolyása; mert ekkor megyéink schweizi kantonokká válnának, s a kormánynak végképeni elgyengyülésével, egyik törvényhatóság a másik ellen fordulna. Minek kijelentése után, ugyan e tárgyra nézve még megemlíteni kívántam, hogy én a városok elrendezésének ügyében semmi absolutisticus tendentiákat nem látok, — s ezt tartja utasításom is. Bars megye körete Ambró Antal. Küldőim azon véleményben vannak, miszerint ki az alkotmányos hazának javait és jogait élvezi, szükséges, hogy az a haza terheiben is részesüljön. ()k tehát nem csak a házi adót, és országos pénztári, hanem a hadi adót is élvállakják először azért, hogy azon különbsé g és végtelen súrlódások mellyek a nép és kiváltságos osztály között letéznek, valahára meg szűnjenek, másodszor azért, mert azt hiszik, ha a kiváltságos osztály a köz adóban részt vesz; ez által a hazának kül és bel védelme biztósiltatik, annál inkább lévén a közbátorság védve, minél inkább részesül minden osztály a közterhek viselésében. Ha tehát a tek. RR. a hadi adót elfogadni nem méltóztatnak, minthogy az izenct közelebb áll utasításomhoz azt pártolom. — Békés megye körete Tormásy János. Pest megye érdemes követével egy állásban vagyok, t. i hogy a kerületi izenct reám nézve nem kielégítő. Megy ém rendei úgy vannak meggyőződve, akár a házi adó, akár a hadi pénztár tekintessék, mindkettőnek keletkezése ugyan egy aristocratiai intézetnek következménye, és annak természete ellen hárult mindkettő a nép vállaira; míg a haza védelmének kötelességét kizárólag csak a nemesség viselte, tisztelettel hajolt meg elölte a nép, mert viselte ugyan a szolgaság terhét, de midőn a hazát ellenség fenyegette, a nemesség kötelességének tartotta, azt életével is megvédeni. Ezen érzelmeket eloszlatták az utóbbi idők, mert létrejött az állándó katonaság, és a nemesség adó ajánlásijogát fentartotta ugyan magának továbbra is, de a terhet a nép vállaira tette állal, és ekkor hézag támadott alkotmányos rendszerünkben: t. i. a jog és teher közti aránytalanság. Ennek megszüntetése végett küldőim a hadi adó terheit is közösen viselni akarják; azonban keresztül vitelét alig reménylhctvén, hogy megyémnek ezen őszinte tiszta szándéka a haza előtt tudva legyen, kötelességemnek tartottam azt itten kijelenteni. — Bihar megye köcete Pappszáz Lajos. Küldőim nem lehetnek azzal megelégedve, mi az izenelben foglaltatik; mert úgy vannak meggyőződve, hogy az ország közösterheinek elfogadását törvény által kellene elrendezni, hogy a honnak minden lakosa vegyen részt a közterhekben, és birtok aránylag tartozzék azokat viselni. De egyszersmind midőn küldőim a közterheket elvállalják, ahhoz föltételeket is kötnek, kívánják l. i. hogy a köztehervivelés nemzeti biztosítékokkal legyen ellátva, és mint ál-13* A kfizteh^fviacI^s, R az adó tárcyáHnn kiküldendő országos választmány iráni ízcnc .
