1847-1848 Napló • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e néven Ötödik Apost. királya által szabad királyi Pozsony városában 1847-ik esztendei Szent-András hava 7-ik napjára öszvehivott magyarországi közgyűlésnek naplója a tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban. / Az Országgyűlési Irományok Kiadó-hivatalában / 1848
1847 / 10. ülés
X. ülés naplója. December 7-én 1847. 45 jak egyszersmind az adózó osztályt a legigazságosabban életbe léptetendő indirect adó elvállalására szorítani, kivált ha az annyira óhajtott vám mentességet kieszközleni sikcrűlend. Egyébiránt az országos pénztárnak imigy megállapítandó kútforrásait, akivetési elveket, beruházásokat, kiadásokat, egyik országgyűléstől a másikig, úgy szinte a pénztár kezelési módját, s a számadások szoros megvizsgáltatását az országgyűlés által eszközöltetni óhajtanák. Ezek szerint küldőim állal a háziadó elfogadására utasítva nem lévén, ahhoz nem járulhatok. — Esztergálni krípt. körete Liplhay Antal A köztársaság csak akkor látogatlatik meg nagy szenvedésektől, ha abban a szeretet szelleme, az áldozatra való készség hiányzik. Nem az anyagi érdekek hajhászása, nem az ipar, és kereskedés az, melly a népek közepette uralkodó nyomorúságot megszünteti, mutatják ezt Angolhonnak az ipar világ piacza millió proletariusainak állapota, egy oily borzasztó állapot, hogy az ember megkisértetik a régi rabszolgaság, mint egy jótétemény után sovárogni. De a tudomány sem lészen az, melly jólétet terjeszt a föld népe közt, mert ez az ő gőgös magányában csak hideg, és halavány fény, melly fénylik ugyan, de nem melegít. Egy magasabb elem szükséges, melly ismét megmclegítse azt, a mi önhaszon vágyban megmerevült, ismét egyesilse azt, a mi megoszlott, melly eszközli azt, hogy a magas leereszkedjék az alacsony sorsúhoz, melly az aldozatrai készséget a társadalom mostani zavarai közt ismét felélessze. Minden nagyobb erisisek idejében, úgy jelenleg hazánk átalakulási korszakában a nagyok, és hatalmasoknak áldozalrai készségében rejlik a haza üdve. Régi időkben , midőn a harczias elem olly magas polezot foglalt el, az aristocratia vére feláldozására volt kötelezve ; melly soká híven maradt az ezen áldozati hivatásának, és csak akkor kezdett hervadni, és gyöngülni, midőn benne ezen rendeltetésének szelleme kialudt. A mostani társadalomban, mcliy az ipar kifejlesztésére inkább, mint a hadviselésre látszik magát organisalni, az aristocratiátol más áldozatok kívántainak, mindenben hátra fog az maradni, a régi harczias aristocratia után hiányzani fog nála a lényeges, és élet erős felkentség, ha nem fog törekedni a mostani világ situatioihoz alkalmas áldozat tételre. Az áldozat tételnek egyéb nemei közt főbb helyet foglal az, hogy eddigi kiváltságáról, melly szerint a közterhekben részt nem vett, nagy lelkűén önkényt lemondjon , és a mennyiben részesül az állomány jótékonyságában, részesüljön a közterhek aránylagos viselésében is. Én azon megjegyzéssel, hogy a hadi adónak a nemesség általi elvállalását is igazságosnak, és annak idejében cszközlcndőnck tartom, azonban ezt most behozni részint azért, mert még a felkelési, és ezzel egybekapcsolt kötelesség a nemesség vállain nyugszik, részint, mert annak a nemesség általi aránylagos átvétele hazánk jelen körülményeinél fogva, a köztársulat megingatása nélkül nem eszközölhető, jelenleg a szerkezetet egész kiterjedésében pártolom. — Horvátország körete Bunjik Jósef. Küldőim a napról napra növekedő országos szükségek fedezésének sürgetös voltát elismervén, e czélra egy olly országos pénztár alapításához, miilyen a 723. 99. és 790. 21. t. czikkben említetik, és pedig egyik országgyűléstől a másikig tartó subsidium megajánlása útján szívesen járulnak olly felté- RR. Napi. /. köt. lel alatt, miszerint a hová fordítás, a számadások megvizsgálása, és indirect kútforrások meghatározása iránt befolyási jogukat fenntartják. Kitűnik ebből, miért hogy én sem a házi, sem a közös és állandó adóhoz nem járulhatok, mit igazolásom végett kijelentvén, küldőim akaratának bővebb kifejtését, a kiküldendő országos választmány munkálatának tárgyalása idejére halasztóm. Sopron niegye körete Simon János. Sokszor hallottam ezen teremben felemlítetni azon magyar közmondást, hogy „víz ellen úszni nehéz,“ és ha valaha, ezen pillanatban leginkább érzem ezen mondatnak igazságát, midőn kénytelen vagyok felszólalni olly eszme ellen, melly az ország nagyobb részében már népszerűvé vált; értem a közteher viselését. — Azonban t. RR. miután tudom, hogy ott, hol világos utasítások parancsolnak, a capacitatiónak helye nincs, nem fogom a t. RR-ket hosszas beszéddel terhelni, hanem szorítkozom egyenesen utasításom előadására, melly abbul áll: hogy küldőim valamint egy részről szívesen járulnak a haza jobblétére s fölvirágzására szükséges vállalatok és intézetek előmozdításához, készek egyszersmind az ezen czélra szükséges költségek fedezéséhez is birtok aránylag természetesen, és a kezelési felelősség terho mellett járulni: úgy más részről azt adták utasításul, hogy semmi állandó terhet el ne vállaljak, mert úgy vannak meggyőződve, hogy a nemességet külömben is még azon törvényes kötelesség nyomja, hogy bizonyos időkben fölkelés által tartozik személyesen, és pedig ön költségén az ország védelméhez járulni. Mind addig tehát, még ezen kötelesség áll, a nemességet küldőim az adótól fölmenteni óhajtják. Tudom, ez alkalommal sokan lesznek a lek. RR. közül, kik azt gondolják, hogy küldőim az insurectioval katonásdit akarnak játszani; — Nem tekintetes Rendek ez elhatározott szándéka küldőimnek, mert látják hogy minden hatalmasságok az igen költséges állandó katonaságot fogyasztják és inkább nemzeti őrseregeket alakítanak, minélfogva azt kívánják: hogy a nemesség is ezen kötelességnek eleget tegyen; annyival inkább: mert tapasztalják, hogy a városokban is egy időtől fogva az őrseregek napról napra szaporodnak. Tehát méltóztassanak megbocsájtani, nem bújósdi az, miszerint küldőim az adó fizetéstől magokat fölmentetni kívánják, mert elhatározott szilárd szándékukat az által is bizonyiták, hogy midőn ezen határozatot hozták, egyszersmind felszóllitották az ország minden törvényhatóságait ezen eszmének pártolására. Az előrebocsátoltak szerint tehát állandó adót semmi esetre el nem vállalhatván, kötelességemnek tartandom a tck. RR-ket nem ugyan ez úttal, hanem annak idejében fclszóllítani, hogy a nemesi fölkelés rendszeresítését törvény állal is meghatározni igyckezzenck. — llly körülmények között újabban is kinyilatkoztatom tehát, hogy midőn állandó adót épen nem fogadhatok el, az országos pénztárra is csak úgy szavazhatok, ha t. i. az abba való fizetés nem mint állandó adó, hanem egyik országgyűléstől a másikig, a nemességtől szabad ajánlás utján fog megkívántaink Ez lévén utas.tásom, igazolásom végett azt a naplóba tétetni kívánom. Sáros megye kötete Semsey Albert. Küldőim az országos közszükségek fedezéséhez hazafiúi érzettel járulnak” de nem állandó adó név alatt. Mennyiben tehát, mind a házi adó, mind az országos pénztár ezen alapra állíttatott, utasításom következtében az izenethez nem járulha-A kfirteherri- firlós R az atliV tárgyában kiküldendő országos választmány iránti Izenct.
