1847-1848 Napló • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e néven Ötödik Apost. királya által szabad királyi Pozsony városában 1847-ik esztendei Szent-András hava 7-ik napjára öszvehivott magyarországi közgyűlésnek naplója a tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban. / Az Országgyűlési Irományok Kiadó-hivatalában / 1848

1847 / 6. ülés

28 Yl. illés naplója. December 1-éu 1K47. a k Mr. riiT-életben voll; Jóscf alatt megváltoztak a körülmények, sok "r-nHó vármegyében volt főispán, ki a törvényt meg nem lar- Lc'k"'. ir!ÍM" lotla, méltóságnál egyébnek c hivatal nem tekintetvén. Ennek következése volt az, hogy a kormány a várme­gyékben nem birt orgánummal, s igy nem volt olly füg­getlen egyén , ki a rendet biztosítva , az igazság kiszol­gáltatását előmozdítsa, és a kormánynak bizodalmát sze­rezzen; természetes volt tehát, hogy a kormány, melly most erélyesebb, mint az előbbi kormányok, a törvényt végre­hajtatni szükségesnek tartja. A’ törvényeket minden évben kell renoválni; hatalmas kormány kezében erős a törvény és üdvös, gyáva kormány kezében hiába való a legjobb törvény is (zaj). Fölhozták továbbá, hogy val­lási és váltó törvények a határvidéken ki nem hirdettek. Ez ugyan kellemetlenül hangzik; de ha vesszük, miként olt a törvényeink értelmében egészen más a közkormány­zat rendszere, mint nálunk, t. i. nem lévén ott, ki a magyar törvényt végrehajtsa, mert nincs vice-ispán, nincs szolgabiró, hanem ezredes, kapitány és hadnagy a keze­lő tisztek: hogy kívánhatjuk tehát, hogy ezen törvé­nyeinkben nem jártas vitéz urak a mi törvényeinket végre­hajtsák ? Két űr pedig egy házban alig fér meg. Noha tehát Temes megye szelleménél fogva az érintett pontok a felírásból kihagyandók lennének, még is távol vagyok attól, hogy bajainkat, aggodalmainkat és alkotmány iránti féltékenységünket ignorálni akarnám, de ezeket külön kí­vánóm tárgyaltaim, ’s ott, hol küldőim az orvoslást szük­ségesnek találják, törvényjavaslat utján segíteni. Azért a felírást megyém szellemében ekkép kívánnám módo­síttatni t. i. ezen szakasztól kezdve: „Haladási czélza­­taink főakadályát abban látjuk“ kihagyatni kivánám egész eddig „kijelentjük hogy intézkedéseink által s többi“ mi helyett ezen módosítást javallataim: „tudva van Fölséged előtt, hogy a polgári élet hullámzó tengerén események merültek föl, mellyek aggodalmat gerjesztetlek a hon­ban, és fölébrcsztelték az alkotmány iránti féltékenséget is, mellyeket mi sem ignorálhalunk, hanem azon aggodalmun­kat— figyelmezve az 1790: 10. t. czikkre bővebben fogjuk tárgyalni, és a körülményekhez képest orvoslás végett Felsé­gednek illető javaslatunkkal együtt púíolólag fölterjeszteni. Es Fölséged igazság szereidétől s alkotmányunk iránti haj­lamától biztosan várjuk és reméljük, hogy aggodalmaink or­voslására elegendő alkalmat nyújtaná és elég időt engc­­dend. — S ezzel az ügynek, küldőinknek s állásunknak tartozunk. Csongrád menye követe Babarczy Antal Méltóságos kir. személynök tek. KK. és RR. Engemet sem az előter­jesztett izenct mellé fék telel l válasz felirási javaslat, sem JMosony megye nagyérdemű követje által indítványozott módosítás ki nem elégít, s meg nem nyugtat; mert meg­győződésem az, hogy az aggodalmat szülő tényeknek részletes felsorolása, mi mint az eredeti válasz felirási ja­vaslatban, mint pedig az ajánlott módosításban is foglal­tatik, méltányosság tekintetéből nem ajánlható; alkotmá­nyos szempontból nem kielégítő; czélszcrííség nézetéből inkább káros, mint sikert előidéző. Méltányosság tekin­tetéből nem ajánlható, mert a válasz felirat kezdetén nyil­vánított hála és köszönet, az azok kíséretében felhozot­tak áltál annyiia absorbcallalik, hogy az valóban, kivált a jelen körülményekhez mérve, midőn nemzeti nyelvünk diadaljának üljük ünnepét, és midőn a kormánynak ha-I r r t r ladás terére kilépését üdvözöljük, kisszerű és a magyar nemzethez nem is méltó. Alkotmányos szempontból nem kielégítő a válasz felirati szerkezet, mert midőn a nemzet némelly eseményekről ő Felségének koronás királyunk­nak aggodalmat nyilvánít a nélkül, hogy az események részletes vitatásába bocsájtkoznék; okkor o részletek­nek , nézetem szerint, minden esetre helyen kívüli föl­­emlitése, a feliratnak érdemét és erejét nem csak nem ne­veli, sőt gyöngíti, mert midőn az aggodalmat szülő té­nyek részletesen felsoroltainak, az által mintegy megis­mertetik az, hogy más részről nem merült föl az események sorában ollyasmi, mi a nemzetben aggodalmat gerjeszfhe- J telt volna: holott az általánosságban maradás a részlete­sen felsoroltakon kívüli más eseményekre is felhagyja a nemzet szabad nyilatkozatát. — Czélszerűség tekinteté­ből pedig a szerkezet inkább káros mint czélra vezető, mert a hála és öröm nyilatkozat a részletességek fölemli­­lésével még kisebb érdekűvé válik. így álván a dolgok, nem hiszem ő felségét arra birhatónak, hogy a nemzet­nek az évcnkinli országgyűlés tartása iránti kivánatát méltányolja és teljesítse. Ezek azon okok, mellyeknél fogva a részletességet kerülve általánosságban óhajtottam volna maradni; méltányolván azonban 3Iosony megye nagy érdemű követének hazafiéi ezélzatát, melly egye­bet magában nem foglal, minthogy a modor tekintetéből érdemre nézve úgy is lehangolt hála nyilvánítás ujahl an a halogatás által le ne hangoltassék. Es ennélfogva az ér­demleges vitatástól elállva. arra kérem a tek. KK. és RRkcl hogy Mosony megye követének ajánlatát a vélemények con­­ciliatiója tekintetéből elfogadni méltózfassanak (maradjon). Szerem megye követe Dubravay János. Valamint kül­dőim ő felsége urunk királyunk dicsőséges országlala kez­detétől fogva, a legkegyelmcsebb intézkedéseket mindég jobbágyi hódolattal fogadták: szintúgy a királyi előadá­sokban is foglalt atyai gondoskodását legmélyebb tiszte­lettel és legforróbb hálával köszönik. E részben tehát a vá­lasz feliratot tökéletesen pártolom. De miután küldőim a sérelmek mellőzése mellett elölegesen a királyi előadáso­kat óhajtják tárgyaltatni, meghagyásaik következtében kö­telességem a felirat többi tartalmára nézve küldőim néze­teit a tekintetes KK. és RR. cicibe (erjeszteni. Mi a kap­csolt részekei illeti: miután azok helyhatósági dolgainak elintézése a tartományi gyűlésre tartozik, s éppen a vá­lasz feliratban érintett Horváth ügy a tartományi gyűlésen intézteiéit cl, és törvény értelmében jóváhagyás végeit ő felsége elébe terjesztetett, küldőim ez ügyet, mint maga helyén és maga rendén lévőt, sérelmesnek nem találják. A mi továbbá aminapában felhozott iliirismusl illeti: a tekin­tetes KK. és RRnek azon felvilágosítással szolgálhatok hogy már több évek előtt a kormány báni úton megyém­hez küldött intézvényében erélyesen feliépet. Létezik u­­gyan Horváth országban egy táraság, de melly magát il­lírnek nem tartja és arrúl, hogy mások által annak ne­veztetik, mitsem tehet. Egyébbiránt ezen társaságnak tö­rekvése igen dicséretes, mert mellőzve minden politikai irányt , csupán a literature az, melly körül Pozsega, Sze­réin, és Ycrőcze vármegyékben is a nemzeti nyelv dolgában szellemi úton működik. De ezekről bővebben szólalniuk akkor midőn ezen tárgy részletesen fog tár­gyaltatni. Általinenvén a föispáni helyettesekre, küldőim c részben nem látnak sérelmet — meg vannak győződve

Next

/
Thumbnails
Contents