1847-1848 Napló • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e néven Ötödik Apost. királya által szabad királyi Pozsony városában 1847-ik esztendei Szent-András hava 7-ik napjára öszvehivott magyarországi közgyűlésnek naplója a tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban. / Az Országgyűlési Irományok Kiadó-hivatalában / 1848
1848 / 61. ülés
230 LXI. ülés naplója. Aprilis 7-én 1848. Elegyes Országos Ülése A MELT. FŐRENDEKNEK ES A TEKINT. IvARO esli 8 órakor. Országbíró ó nag)méltósága elnöklete alatt. NDEKNEK Tárgy: Felírások. Nádori itélőmester Ghyczy Kálmán. Olvassa: Örs* írom a) Felírást és törvényjavaslatot az ország közhiva- 2°i. í*. talnokairól. (az or. ir. közt 204 sz. a.) b) Felírást és törvényjavaslatot Magyarország és Erdélyország egyesítéséről, (az or. ir. k. 205 sz. a.) Személynöki itélőmester Károlyi László. Or**, irom.-} a) Felírást és törvényezikkelyt dicsőült Jósef Nádor 206‘6Z- emléke törvénybe igtatása iránt, (az or. ir. k. 206 sz. a.) „ b) Felírást és törvényezikkelyt fenséges cs. kir. au-Or«jt. írom. J w r r ~ 207 ez. / striai örökös Foherczeg István Magyarorszag nádorává valasztása iránt, (az orsz. ir. k. 207 sz. a.) Szokás szerint lepecséltettek. Elnök. Vége az elegyes ülésnek, llövid szünet után a tek. KK. és RR. teremükbe térvén. Országbírói itélőmester Hubay Jósef. Szóval jelenti, miként a mélt. FRR. a vallás dolgábani törvényhez tartozó pótlékjavaslat 8-dik §-a utolsó részére nézve, általuk kívánt azon módosítást illetőleg: hogy a „zsinat“ szó helyett, — minthogy ez különösen csak egyházi gyülekezetét jelenti, a görög nem egyesült vallásunknak itt szóban lévő gyülekezetükben pedig nem csak az egyháziak, hanem a világiakis részt vesznek, az eddig gyakorlatban volt „congressus“ nevezet használtassák; továbbá: hogy ennek tagjai az eddigi szokás és arány szerint választassanak; — annak is megemlítésével, hogy a jelen lévő görög nem egyesült főpapok ebben találják megnyugvásukat, és a legközelebbi congressusban jövőre nézve kidolgozandó szerkezet — majd az országgyűlés elébe fog terjesztetni, — újólag szives bizodalommal szólítják fel a tek. KK. és RR-et az iránt, hogy a kívánt módosításhoz hozzájárulni szíveskedjenek. Erre a tek. KK. és RR. megcmliték, hogy sz. László decretumában az országgyűlés is, synodusnak, azaz: zsinatnak neveztetik, s hogy a zsinat szó több helyütt előfordulván, olly egyházi gyülekezetét jelent, mellyben világiak is részt vesznek; azonban a congressus és synodus szavakban nem sok fontosságot helyeznek; de mi a választandó tagok számát és arányát illeti: mint igen lényeges ponttól, a mint a tek. KK. és RR. kifejezték, el nem állanak, miután a panaszok eddig is leginkább onnan eredtek, hogy a tagok számában nem tartatott meg azon arány, mellyben az illető költségek viseltetlek. Elnök. Itélőmester ur tehát szóval fogja jelenteni a mélt. FRRnek, mikénta t.KK.ésRR. abba, hogy „zsinat helyett, egyházi gyülekezet és utána parenlhesisbe (congressus) tétessék, bclcgyeznek. Egyébiránt a 8-dik §. utósó részéhez, mint lényegeshez, a mint először közöltetett, a t. KK. és RR. továbbá is ragaszkodnak, és a mélt. FRR-et felszólítják, hogy ahhoz részükről is járulni méltóztassanak. Az ülésnek vége.
