1847-1848 Napló • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e néven Ötödik Apost. királya által szabad királyi Pozsony városában 1847-ik esztendei Szent-András hava 7-ik napjára öszvehivott magyarországi közgyűlésnek naplója a tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban. / Az Országgyűlési Irományok Kiadó-hivatalában / 1848
1847 / 5. ülés
14 V. Országos ülés A TEKINTETES KAROK ÉS RENDEKN November 19-én 1847. reggeli 11-edfél órakor. Tárgy: Izenete a KK. és RRnek Jósef Nádor-Ispán ö cs. kir. Főherczegsége félszág^dos hivataloskodása által a nemzet előtt szerzett érdemeinek törvényeink közzé igtatása, s nevét viselendő jótékony intézet létesítése által való nyilványitása; s örököseinek királyi ádományali megtiszteltetése iránt a méltóságos Főrendekhez._Izenete a KK. és RRnek István Nádor ö cs. kir. Fóherczegségéhez az országgyűlési tárgyalások minden lapok által híven, szabadon, megszorítás nélkül közölhetése kieszközlése iránt. — Izenete a KK. és RRnek a méltóságos Főrendekhez az országgyűlési lap létesítése iránt, a törvényjavaslat közlésével. Elnök: Méltoztassanak a kerületi Elnök urak a kerületi ülés eredményeit beadni. Zemplcny megye követe Lomyay Gábor (mint kerületi Elnök: Mint egyik kerületi elnök köteleségem szerint befogom nyújtani azon 3. izenetet, mellyct a tettes RRdck eddigi kerületi ülésben végeztek, nevezetesen: i-ször I- zenetét a KK. és RRnek, Josef Nádor-Ispán ő cs kir. Föhercsegsége félszázados hivataloskodása által a nemzet előtt szerzett érdemeinek törvényeink közzé igtatása, s nevét viselendő jótékony intézet létesítése áltál való nyilványitása, s örököseinek királyi adományait megtiszteltetése iránt a méltóságos Főrendekhez. 2-szor Izenetél aKK. és RRnek a mlgos Főrendekhez országgyűlési lap létesítése iránt a törvényjavaslat közlésével. — 3-szor Izenefét a KK. és RRnek ISTVÁN Nádor cs kir. Főhercscgségéhez az ország gyűlési tárgyalások minden lapok által híven szabadon megszorítás nélkül közölhetése ki eszközlése iránt.— Ország birúi itélőmester Hubay Jósef olvassa izenelét a tettes KK. és RRnek Josef Nádor Ispán ő cs kir Főherezcgsége félszázados hivataloskodása által a nemzet előtt szerzett érdemeinek törvényeink közé igtatása, s nevét viselendő jótékony intézet létesítése által való nyilványitása, s örököseinek királyi adományali megtiszteltetése iránt a méltóságos Fő Rendekhez (maradjon) ; —• melly izenet az irományok 7-ik száma alatt áll. Elnök: ügy látom nincs észrevételek ez iránt a Tettes KK. és RRnek, és mert ebben a nemzet hálájának jele van letéve, mcllyhez minden egyes, úgy én is a legmélyebb tisztelettel járulok.— Ország bírói itélőmester Hubay Jósef olvassa izenctét a tettes KK. és RRnek István Nádor ő cs. kir. Főherczegségéhez az orggyülési tárgyalások minden lapok által híven, szabadon, megszorítás nélkül közölhetése kieszközlése iránt, mellyrc semmi észrevétel nem tétetett, — s melly az Írom. 8-ik száma alatt olvasható. Ugyan azon itélőmester olvassa izenctét a tettes KK. I és RRnek a mélloságos Főrendekhez az országgyűlési lap létesítése iránt a törvényjavaslat közlésével, — melly áll az irom. 9-ik sz. alatt. Elnök: Az országgiilési szabad újság már többször előfordult az országgyűléseken. Én Tettes KK. és RRck azon okokat nem fogom ismételni, mellyek az országgyűlési újságokra nézve elő vannak terjesztve a naplókban és iratokban; egy észrevételem van csak, mellyct a tettes KK. és RRnek előadni kívánok, és az abban áll; föltéve t. i. hogy a praeventiv censura megszüntetésének ideje, s helye itt van, ekkor is czélszerűnek, söl szükségesnek látom, hogy a praeventiv censura mindenek előtt a nagyobb s több ívekre terjedő munkálatokra nézve szüntessék meg es annak utólagos stádiumában terjesztessék ki a hírlapok és folyóiratokra nézve; mert megvallom, ha az úgy történik mint a tekint. KK. és RR. izenetében tervezve van, hogy legclsübben, és kivételkép a hírlapokra nézve szüntessék meg a praeventiv censura, akkor ellenkezőleg áll a dolog, mint annak véleményem szerint állni kellene, mert akkor ellenkezésbe áll a sajtó ügy természetes kifejlődésével, és azon eljárással, me lyet más nemzetek e tárgyban követtek. Mi a praeventiv censurának megszüntetését illeti, végre tekintetet igényelnek belviszonyaink és azon körülmény, valljon a praeventiv censurának megszüntetése által nem nyitunk c tág kaput az agitatio uj nemének, melly hazánkban leginkább figyelmet érdemel? — Tagadni ugyan is nem lehet, hogy az ország lakosai nálunk nam csak nemzetiségi, hanem polgári osztályzati tekintetben is igen heterogen elemekből állanak egymás irányában;és könnyű volna például: az adózót a nemes ellen, a nemest a polgár ellen, az idegen ajkút a magyar ajkú ellen felizgatni. — Ez volna aggodalmam a sajtó emancipátiójára nézve. A sajtó törvénynek sem ellene, sem mellette szót nem emelek, mert ha van tárgy, ez az, melly több mint félszázad óta nem csak Európában, hanem az egész civilizált világban eléggé meg volt vitatva annyira , hogy a ki annak nyomán magának megggyőződést szerzett e tárgyról: föltenni nem lehet, hogy a jelen tanácskozások folyama alatt akár egyik, akár másik indok következtében döbbeni meggyőződését megváltoztassa. Én előadásomat csak általános észrevételekre szorítom, és észrevételeimet mind a két rendbeli izenetekre nézve mondtam. Jósef Nádor Ispán ő cs. k. Főherczegsé- * ge érdemeinek beczikkelye- { eése iránti Izenet. Orsz. irat 1 7. szám. j i i Izenete a KK. cs RRnek nádor 6 cs. kir. Főherezcgségéhez az országgy ölési tárgyalásoknak minden lapok által híven, szabadon leendő közlése iránt. Orsz. irat. Ö. szám. Országgyülé- 6Í szabad újság iránti zc-
