1847-1848 Napló • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e néven Ötödik Apost. királya által szabad királyi Pozsony városában 1847-ik esztendei Szent-András hava 7-ik napjára öszvehivott magyarországi közgyűlésnek naplója a tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban. / Az Országgyűlési Irományok Kiadó-hivatalában / 1848
1848 / 24. ülés
, .. 2jL-, \\l\. iiles naplója. Januárjáén IH4H. | | j nch: s azért a múlhat lan feltételek közé kívánom tétetni az anyai nyelv tudását. .Mi a 3—ik kelléket illeti, t. i. a külföldiekre nézve, Zemplén megye érdemes követének nézeteit osztva, az austriaiakat hazánkra nézve én is külföldieknek tekintem; valamint a vallás iránt tett megemlítésre nézve az a hitem, hogy mindnyáján Istennek egyformán elválasztott népe vagyunk, azért azt e helyen megemliltetni nem kiváltom. (Éljen!) Túrmezei <jróf Jozipocich Antal. Igen sajnálom, hogy mindig olly törvények és statútumok idéztetnek Horvátország részéről, mellyeket én soha sem hallottam. Egyébiránt annyit mondhatok, hogy a műit ország}ülésen épen azon ur ott citált valami C. törvényt, mellyeket én otthon elolvasván, azok közül egyet sem találtam valónak, mert mind annyi más tárgyról szólt. Nem elég itt valamit elmondani, hanem azt he is kell bizonyítani, az által pedig nincs be bizonyítva, ha itt csak fel idéztetik. — Azt mindenki tudja,)hogy csa'v magyar nemes, és csak magyar Gróf van; soha sem halottam mondatni „Hornit nemes*• — Nincs is más nemes, mint Magyar. Nem tudom tehát hogyan lehetne valakinek ollyasimt adni, m. magának sincs. Torna megye hőre te gróf Andrássy Manó. Nagy biztosítékot látván abban, hogy ki honosulni akar, a magyar nyelvet ismerje, és soha nem kívánván elérni azt, hogy a magyar tulajdon anya földén a németnek kenyerét egye: kívánom, hogy a honosítandó magyarul tudjon. — Be.reg megye körete Szintay János. Szinte óhajtottam volna, hogy most, midőn a honosítási törvények által a magyar földet és nemzetiséget biztositni akarjuk, más részről figyelemmel lettünk volna az eránt, hogy a külföldi gyárasok könnyebbségre találjanak, s ezen könnyebbség a 3—ik-szakaszban megmaradjon. Azonban küldőim világos utasítása lévén , hogy a magyar nyelv tudása elengedhetlen föltétel legyen, majd ha kivételekre kerül a sor, ott Borsod megye érdemes követének előadása értelmében észrevételeimet meg teendem. Pest megye körete Kossuth Lajos. Egy részt igen szeretem, hogy a tekint. KK. és KB. gyakran hallanak olly felszólalásokat, mint épen most is; mert az illyesek elvégre majd csak kifogják meritni a nemzet türelmét a jogtalanságok, bitorlások, és önkény ellenében. Azt mondja az érdemes követ ur — kit nem is tudom, hogy mikép nevezzek; törvény szerint slavonia követének kellene neveznem — miként el nein ismeri azon kötelességet, hogy itt Horvátország jogait bizonyítgatni tartozzék. Méllóztassanak a lek. KK. és BK. ezt jól megjegyezni, lesz erre többször is alkalom. 0 itt semmi kötelességet nem ismer el a tek. KK. és BB. irányában, hanem magának bitorolni akar jogokat a magyar országgyűlés felsőbbségé— nck rovására. Szeretem az illy nyilatkozatokat, mert hiszem , hogy elvégre ki fog mefittetni a nemzetnek békeliirése s az illy visszaéléseket tűrni nem fogja. Egyébiránt azokra következő megjegyzésem van: arról egy cseppet sem kétkedem, hogy azon urak, kiket követ ur képvisel, a horvátországi, vagy slavoniai tartományi gyűlésen, szeretnének maguknak jogokat arrogálgatni; de hogy az jog legyen, azt simpliciter tagadom. Tudom, hogy a honosításnak Magyarországon és a kapcsolt országokban eddig törvény állal csak egyetlenegy módja volt, s az, ő Felségének, az országnak, és a kapcsolt országok rendéinek közös megegyezésével alkotott törvén} által gyakoroltatott. Nemesi privilegialis jogot ezen országban senki nem gyakorolhat más, mint benszülötlckre a fejedelem, külföldiekre nézve pedig az országnak és a kapcsolt országoknak összes Bendei a Fejedelemmel együtt; egyedül maga a Fejedelem sem gyakorolhatja, annál kevésbé azon urak, kik Zágrábban összeülnek és azt mondják, hogy ők „országgyűlés és külön nemzet.“ Azt én simpliciter tagadom: hogy a magyar szent koronának birtokában egy ember lehessen, ki jogait máshonnan meríthesse, mint. a törvényből. Es simpliciter tagadom, sőt azt, ki ezen mostani állításomat kétségbe vonná — de ezzel nem elégszem meg, mert puszta kétségbe vételt, mint puszta hangot bűnnek nem tartok, ámbár tűrni nem fogok, — de ki ezen most általam kimondandó elv kétségbe vételét tettekkel is akarná igazolni, — azt én contra statum publicum regni ercctornak, notóriusnak fogom kijelenteni. Az elv, mellyet felállítok ez: „hogy a törvényhozói hatalom, sehol másutt, mint csak az országnak és kapcsolt részeknek Karai és Rendet által, országgyűlésen , együtt. egyhegyülre, ő Felsége hozzájárultáral gyakorolhatóKi ezt tagadja, és ezen tagadása következtében azzal ellenkező tetteket merészel elkövetni, újabban is azt mondom, erigit se contra statum publicum regni Hungáriáé. Azért a fölhozott példákra egyenesen azt mondom, ha történtek: bitorlás; a miért azon urak megfen} itést érdemelnének. De azt tartom, hogy nem történtek; mert hogy Zágrábban mondatik valami, még azért az meg nem történik, s mert az 1715: 120. értelmében ő Felsége megegyezésének kell hozzájárulnia. S ha ő felsége megegyezését ollyan dologra adná, mellyhez adni joga nem volt, akkor ö felsége is sérelmet követne el, mellyet itt orvosolnánk. Tehát azt mondom újra is: tagadom, hogy az indigenalusi jog eddig máshol, mint c törvényhozáson gyakorolható lett volna, s notóriusnak jelentem ki, a ki tettleg akarná valósílni azon elvet, hogy honosítási törvényt máshol lehetne alkotni, mint az országgyűlésen. (Helyeslés). Bars megye körele Botka Tivadar. Azon értelemben, mint Borsod megye követe magát a szőnyegen lévő tárgyra nézve kijelentette, én is pártolom azt, hogy azok, kik Magyarországban birtokot akarnak szerezni, csak úgy honosíttathatnak, ha a magyar nyelv tudásáról bizonyságot fognak előadni, azokra pedig, kik valamelly nevezetes találmány, vagy gyár felállítása, avagy jeles iparvállalat miatt honosíttatnak, a törvény ezen szigorúságát kiterjeszteni nem akarom. Egyébiránt nem állhatom meg, hogy némelly észrevételeket ne tegyek azokra, miket Horvátország érdemes követe itt előhozott. Midőn olly eseteket hoz fel, mellyck szerint a kapcsolt országok tulajdon tartományi gyűléseikben némellyckct honosítottak, mind annyiszor nem tesz egyebet, hanem ollyan tényeket hoz fel, mellyck nem csak hogy a törvényekkel ellenkeztek, hanem mindannyian sérelmeknek tartandók; mert kétséget sem szenved, ha voltak is ollyan esetek, azok a törvény paizsa alatt nem történhettek. Ha nem idézte is a követ ur az 1715: 120. t. cz-kct, kétségen kívül azt értette, mondván, hogy ezen honosítási gyakorlat iránt ő neki magát és a kapcsolt részek jogát igazolnia nem szükséges; ollyan értelmet tulajdonit t. i. azon törvény eziknek: mintha azok, mik a kapcsolt országokban az ő 2'* Honasilási törvényjavaslat. r/c/iVr
