1847-1848 Irományok • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországok e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városába 1847-ik esztendei Sz. András hava 7-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irományai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1848
1847 / 1. ülés
5 1 Ülés írásai. November 1 [-én 1847. V. A nemesi fekvő birtok biztosságának s az ezáltal lényegesen feltételezett magánhitelnek érdekében áll, hogy a birtokszerzés s átruházás körüli törvények kellő óvatossággal módosíttatván; az e tekintetben! perlekedés szinte a kép szabályoztassék, telekkönyvek létrehozassanak, s ezen intézkedések foganatosítására állandó megyei törvényszékek alkottassanak. Aminek is előmozdítása végett, Ö es. kir. Felsége az ide '/// alatt ■/// rekesztett javaslatokat a KK. és RR. tanácskozása alá adván, egyszersmind a múlt országgyűlési k k Elő- ' adások 6-ik pontjára hivatkozik. VI. Az úrbéri jobbágyoknak örökváltsági szabadsága törvény által ugyan kimondva, de az avvali élhetés több nehézségekkel öszvekötve lévén, 0 es. kir. Felsége a törvény czélja általánosb elérésének könnyitése végett kegyelmesen óhajtja : hogyaKK. és RR. még ez országgyűlés folyama alatt olly törvényjavaslatot terjeszszenek Ö cs. kir. Felsége kegyelmes jóváhagyása alá, melly a fenérintett czélt a fenálló törvényekből származó akadályok elhárítása mellett, a méltányossággal és a tulajdoni jog tiszteletével összehangzásba hozza. VII. A bel-kereskedés és müipar felvirágoztatása iránt Ü cs. kir. Felsége mit sem óhajt inkább mint hogy a kormánya alatt élő minden népeinek boldogságára egyaránt irányzott atyai szándékához képest Magyarország és az ausztriai tartományok közötti kereskedési viszonyok kölcsön haszonnal rendeztessenek el ■ egyszersmind pedig népeinek kereskedési érintkezései a jelenleg — egyedül a parancsoló szükség miatt fenálló akadályoktól felszabadíttassanak. Ezen czél eléréséhez Ö es. kir. Felsége legmagasabb meggyőződése szerint misem vezethet biztosabb sikerrel, mint a Magyarország és az ausztriai tartományok között fenálló vám vonalnak megszüntetése; melly intézkedésnek életbeléptetése azonban valamint a vele kapcsolatban álló számos viszonyoknál fogva a KK. és RR. alkotmányszerü közremunkálását, úgy szinte annak az ausztriai örökös tartományok állapotára és a kincstár jövedelmeire való élénk visszahatásánál fogva, minden részről a legérettebb megfontolást kivánja. Ennek nyomán ü es. kir. Felsége a Karokat és Rendeket felszólítandóknak rendelte, hogy az ezen üdvös eredményhez legalkalmatosban vezethető módok felett tanácskozzanak és e tekintetbeni megállapodásukat felterjeszteni siessenek, miszerint 0 Felsége, valamint már eleve elrendelni méltóztatott, hogy a magyar kereskedés forgalmát tárgyazó hivatalos kimutatások a Karokkal és RR. közöltessenek : úgy a tanácskozások kifejlődésétől feltételezett további segédeszközökről idejében gondoskodlmssék; hogy ekkép e nagy fontosságú tárgynak minden oldalróli körülményes felvilágosítása után, a fenforgó kölcsönös érdekeknek megfelelő törvények alkottathassanak s illetőleg intézkedések tétethessenek. VIII. Az ország kereskedelmi állapotának óhajtott gyarapítására intézett bármilly üdvös törekvések alkalmas közlekedési eszközök hiányában sikeresek nem lehetvén, O cs. kir. Felsége, hogv az e végre megkivántató adatok és előmunkálatok egybegyűjtésével a fenforgó kérdések megoldását előkészíthesse és lehetővé tegye, — királyi Helytartótanácsa kebelében egy közlekedési osztály felállítását megrendelni, s a mellett a legfontosabb magán vállalatokat is, nevezetesen : a középponti vasút építését, legmagasabb kincstára általi tetemes gyámolitásával, és a Tisza szabályozó társulat hazafiui törekvéseit is, jelentékeny segedelmezéssel elősegíteni méltóztatott. Ez által tehát az anyagi javítások mezején is atyai szándékának újabb bizonyságát adván, a Karokat ésRR. kegyelmesen felszólíttatni rendelte, miszerint — figyelmezve a lefolyt években közlekedési eszközök liiánya miatt is — az ország egyes részeiben mutatkozott ínségre, a múlt országgyűlésen az országos közszükségek miképi fedezése tárgyában megkezdett tanácskozások fonalát ismét felfogván, mind — az országgazdászati szempontból olly fontos következésüTisza-szabályozati vállalat hasznos eredményei biztosításáról, mind a többi országos közlekedési eszközökről, mellyek közt a fiumei vasútnak kamatbiztositasi engedélyezése iránt a múlt országgyűlésből felterjesztett felírásban sem az építés körüli költségvetések és elödolgozatok fel nem terjesztettek, sem azon forrás, mellyböl a kamatok biztositandók lennének, ki nem jeleltetett — bővebben tanácskozzanak, és midőn az említett közlekedési osztály már is kegy. oda utasittatott, hog\ a mennyiben a KK. és RR. e részben az országgyűlés elnökéhez fordulandnak, az eddigele megszerezhetett adatokat s felvilágosításokat elöterjeszsze, — olly javaslatokat készíteni ne késsenek, mellyek egyúttal az 1802 . 30-ik t. ez. által is szükségesnek elismert országos pénzalap mikénti alapítására kiterjedjenek. IX. Ö cs. kir. Felsége az 1836 észt. 21-dik t. czikk. teljes végrehajtását szükségeskép megelőző előmunkálatok s tárgyalásoknak eddigi eredményét, azide ‘////. rekesztettjavaslatokban, olly kegy. felszólítás mellett kő- ’//// zölteti a hű KK. és Rendekkel, hogy mivel azon nehézségeken felül, mellyek a fenemlített esztendei 21-ik t. czikk. végrehajtását környezik, az Erdély országi Rendeknek Ö cs. kir. Felsége eleibe már többször és most újabban terjesztett kérelmei, és magoknak az illető törvényhatóságoknak Erdélyországgali jelen kapcsolatukban tovább is leendő meghagyatásuk iránti élénk óhajtásuknak nyomatéka, a törvényhozás fig) elmét nagyobb mértékben igényli; a KK. és RR. e tárgy feletti tanácskozásukban az ez iránt fenforgó minden körülményeket méltányos tekintetbe vegyék. X. A mit Ö cs. kir. Felsége az ország Karainak és Rendéinek már 1844-ik évi kegyelmes Előadásaiban t ó terjesztett, hogy t. i. az 1840-ki 5. t. ez. által a büntető törvénykönyv és javító rendszer kidolgozását a kiküldött országos választmány munkálata nyomán, törvényjavaslatot készítsenek, az jelenleg még sürgetiisb szükséggé vált. Reményű tehát Ö cs. kir. Felsége, hogy — miután a börtönrendszer tárgyában a múlt országg) ülés ö felterjesztett felírásukra addig kimerítő kegyes választ nem adhat, mig a Karok és Rendek a büntetése mei és a büntető hatóságnak kik általi gyakorolhatasa iránti nézeteikben meg nun állapodnak törvénykönyv első és második részeinek is legfelsőbb jóváhagyása alá leendő terjesztésével késni nem fogna . XI. Az 1843-ik királyi Előadások 8-ik pontjának nyomán Ü cs. kir. Felsége kegyelmesen kívánja : »ogj miután az országos pénztár megfogyatkozott állapota miatt, Ö es. kir. I öhei czegségének, az oi za„ Országgyűlési Irományok. I.
