1847-1848 Irományok • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországok e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városába 1847-ik esztendei Sz. András hava 7-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irományai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1848

1848 / 61. ülés

181

HO. ( lés írásai. Aprilis ü-án 1848.

kok választásának szüksége forogna fen, a hiányt pótolni s illetőleg az újonan alkotandó hivatalokat betölteni ideiglenesen ás helyettesítésként a (t) törvény szerint alakítandó középponti választmány a főispánnal egyetértőleg fogja.

195-ik SZÁM ALATT.

Felírás a királyikig: megerősítendő törvények ellenjegyzése iránt.

Felséges Császár és apostoli Király, legkegyelmesebb Urunk!

A folyó hó Mártius 31-kén kelt kegyelmes királyi Leirata által Felséged egy független felelős magyar ministerium alakításában kegyelmesen és aképen egyezvén meg: hogy azon teendők is, mellyek eddig a magyar udvari kanczelláriának köréhez tartoztak, a ministeriumra ruháztassanak.

Ezen kegyelmes királyi Leirat folytában jobbágyi hódolattal kérjük Felségedet: méltóztassék kegyelmesen elrendelni, hogy már a jelen országgyűlésen királyilag megerősítendő törvényeknek ellenjegyzése is a mini. sterelnök által történjék.

Kik egyébiránt császári királyi kegyelmébe jobbágyi alázatossággal ajánlottak maradunk.

Kelt szabad királyi Pozsonyvárosában ezer nyolczszáz negyvennyolczadik évi Szentgyörgy hó hatodik napján tartott országos ülésünkből.

Császári királyi Felségednek

logalázatosabb káplánjai, szolgái, s örökös hüségü jobbágyai, Magyarországnak s hozzá kapcsolt Részeknek országosan összegyűlt Rendei.

LXI. ORSZÁGOS ÜLÉS.

Április 7-én 1848.

196-ik SZÁM ALATT. Törvényjavaslat Magyarország: és Erdélynek egyesítéséről.

A magyar koronához tartozó Erdélynek Magyarországgal egy kormányzás alatti teljes egyesültét, nemzet-egység és jog-azonosság tökéletes jogalapon követelvén, a két testvérhon érdekeinek a közelebb tartandó országgyüléseni képviseltetését pedig a jelen kor eseményei sürgetöleg igényelvén : ezeknek sikeresitésére határoztatik:

1. §. Az erdélyi múlt országgyűlésre meghíva volt kir. hivatalosok a magyarországi főrendi táblán üléssel, és szavazattal ruháztatnak fel; ide nem értvén a királyi kormányszék, kir. Ítélőtábla tagjait, és katonai egyéneket.

2. §. Erdélyt — a visszakapcsolt részeket ide nem értve — a legközelebbi közös hongyülésen 69 szavazat illeti.

3. §. Ezen szavazatok a törvényhatóságok között következőleg osztatnak fel:

A kilencz magyar, öt székely és tizeneggy szász megyéket székeket és vidékeket valamint Kolozsvár, Maros-Vásárhely és Fejérvár szabad kir. városokat kétkét — összesen 56 szavazat — a többi képviseleti jogot gyakorló városokat — számszerint 13-at, egyenként egyegy szavazat illeti.

4. A felelős ministeriumnak kötelességévé tétetik, hogy minden kitelhető törvényes eszközöket felhasználva, magát úgy az e végett a múlt erdélyi országgyűlésen kinevezett bizottmánnyal, mint szintén az Erdélyben hovahamarább összegyűlendő országgyűléssel értekezésbe tegye; mindenesetre pedig, úgy az egyesülés teljes végrehajtására szükséges lépéseket megtegye ; mint szintén e tárgyban kimerítő törv. javaslatokat terjeszszen a legközelebbi hongyülés elibe, vezérelvül mondatván ki, miszerint:

5. §. Magyarhon Erdély mindazon külön törvényeit, és szabadságait, mellyek a mellett, hogy a teljes egyesülést nem akadályozzák, a nemzeti szabadságnak, és jogegyenlőségnek kedvezők, elfogadni s fentartani kész.

6. §. A fenebbi rendelkezés mind a királyi hivatalosokra, mind a képviselőkre nézve csak a közelebbi magyar hongyülésre terjed, azontúl az erdélyi érdekek képviseltetésének elrendezése, azon egyesült törvényhozás feladata leend.

Országgyűlési Irományok. I.