1847-1848 Irományok • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországok e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városába 1847-ik esztendei Sz. András hava 7-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irományai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1848
1848 / 54. ülés
54. illés írásai. Martius 31 -én 1848. 145 sommás kivonatban bevezeti, egyszersmind pedig azokról is külön névjegyzéket készít, kik bejegyeztetésük végett magokat előtte jenlentették, de attól általa elmozditattak. 17 §. Az öszveiró küldöttségek az öszveirást 3 egyenlő példányban vezetik, s aláírásaikkal a 12. 5. b) pontjában említetett 14 nap elteltével a középponti választmánynak haladék nélkül beadják 18. §. Az összeíró válásztmányok által beadandó öszveirásoknak egyik példánya a középponti választmány által meghatározandó, s előre közhírré teendő nyilvános helyen mindenki általi megtekinthetés védett több napokon át ki fog tétetni. 19. §. Az, ki az öszveiró választmány által a bejegyzéstől elmozdittatott, valamint az is, ki másnak bejegyzése ellen észrevételt tenni kiván, az összeírásnak e tekintetben megigazitásáért a középponti választmányhoz folyamodhatik. 20. §. Az, ki bejegyéztetés végett magát az összeíró választmányok egyik előtt sem jelentette, e végett többé a középponti választmányhoz nem járulhat. 21. §. A középponti választmány a választók összeírásának bevégzése után legfelebb e-gy hét alatt összeülvén : a) Az illető küldöttségek által beadott összeírásokat, és b) A 14. §. értelmében benyújtott folyamodásokat megvizsgálja. c) Azoknak jegyzékét kiket beadott folyamodások folytában az összeírásból kihagyandóknak, vagy ahoz hozzáadandóknak határoz, a beadott összeírás mindegyik példányához az elnöknek és jegyzőnek aláírásával hozzácsatolja. d) Az összeírásoknak minden beadott folyamodások tárgyalása melletti tökéletes kiigazításáig üléseit naponként folytatja. e) Az eképen megigazított összeírásokból egy példányt a választásnál! használatul megtartván, egyet a törvényhatóság levéltárában tesz be, egyet a belügyek ministerének, ülésének megkezdésétől számítva legfelebb 14 nap alatt, beküld. 22. §. A középponti választmány minden tanácskozásairól a jelenlevők neveinek feljegyzése mellett a kebeléből választandó jegyző által, rendes jegyzőkönyvet vezettet, s annak egy példányát a levéltárba tévén, a másikat a belügyek ministerének időszakonként felküldi. 23. §. A középponti választmánynak, valamint az összeíró küldöttségeknek is, üléseik nyilvánosak. 24. §. Az országgyűlés megnyitásának napja kihirdettetvén. Az országgyűlési követválasztás határnapja iránt, a középponti választmányok akkint intézkednek, hogy : a) bekövetkezése előtt 15 nappal az illető törvényhatóságban közhírré tétethessék; s b) az országyülés megnyitását legalább 4 héttel megelőzze. 25. §. A választás határnapja kitiizetvén, a központi választmány elnöke azt, a 13. §-ban emlitett módon, a lehető legnagyobb nyilvánossággal, haladék nélkül közhírré téteti. 26. §. A középponti választmány minden választó kerületre a választás vezérletére egy elnököt s jegyzőt, és a szükség esetére helyetteseket is választ. 27. §. A megválasztott elnök a választásra kitűzött napon az illető kerület főhelyén a választók gyülekezetét a központi választmány által meghatározandó, s előre szinte küzliirrré teendő órában megnyitván, bármelly választónak joga van az országgyűlési követségre egy egyént ajánlani. 28. §. A választásnál szavazati joggal csak azok birnak, kika választóknak a fentebbiek szerint keriiletenkint készitendö összeírásában benfoglaltatnak s csak azon kerületben birnak szavazati joggal, a mellyben öszsze Írva vannak. 29. §. Az összeírásban foglaltak közül a választási jog senkitől meg nem tagadtathatik. 30. §. Ha a választók megnyitott gyülekezetében az országgyűlési követségre csak egy egyén ajánltatik, s annak, vagy több ajánlottak közül egynek megválasztásában a választók közakarattal öszpontosulni látszanak : az elnök az összegyűlt választókhoz azon kérdést intézendi: valljon az általa megnevezendő illető egyénnek megválasztásában közakarattal megnyugosznak-e vágj’ szavazni kívánnak? s ha 10 választó szavazást kíván, azt azonnal megrendeli, különben a választás befejezettnek, s az illető egyént a kerület által megválasztott országgyűlési követnek nyilvánítja. 31. §. A választás szavazásra bocsáttatván, azon választók mindegyike, kik országgyűlési követet ajánlottak, a helyszínén jelenlevő választók közül két egyént nevezend, s az eképen mindegyik ajánlottnak részéről nevezendő egyének az elnökkel, s a szavazat nélkül jelen leendő jegyzővel együtt képezendik a szavazatszedö választmányt. 32. §. A szavazás a szavazó nevének a küldöttség általi feljegyzésével, a szavazatszedő választmánynak egyedüli jelenlétében: — a szavazatok összeszámítása mindaználtal nyilván történik. 33. §. A szavazás megkezdetvén, mindaddig, mig magát szavazó jelenti, félbenszakasztás nélkül, folytatan ó 34. § Ha a szavazás bevégeztével a szavazóknak átalános többsége egy egy én mellett nyilatkozik, az megválasztott oszággyülési követnek azonnal kijelentetik. 35. §. Ha a szavazóknak átalános többségét azok közül, kikre a szavazás történt, egyik sem nyerne el, azon két egyén között, kik aránylag legtöbb szavazatot nyertek, újabb szavazás történik. 36. §. Ezen másodszori szavazás; a mennyiben a szavazók sokasága miatt, az első szavazással egy napon nem végeztethetnék be, a következő napon fog megkezdetni, s minden esetre egyfolytában bejeztetm. Országgyűlési Irományok. /.