1847-1848 Főrendi Napló • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországok e' néven Ötödik Apost. királya által szabad királyi Pozsony városába 1847-ik évi november 7-ikére rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1848
1847 / 9. országos ülés
34 IX. ülés Fü-RR. naplója. December 6-án 1847. felírás! javas lala a k. k. előállások tárgyában. RR. iieneie sa szerint intézkedik: az párt emberré lett; már pedig, milly veszedelmesek a kormányzó pártemberek, azt a té’ nyék bizonyítják. Igen tisztelt barátom báró Wenkheim Béla őszinte megmondá, hogy Biharmegyének, mellynek én is tagja vagyok, milly szomorú helyzete van,és hogy naponkint jobban jobban demoralisál tátik. És miért? mert a kormányzó párt-ember lévén, pártokon felül állani nem képes. Nem kell emlitenema mlgos Fö-RR.elötta múlt évi dec. 18-iki eseményeket, azt mindenki tudja, midőn a megye rendéit a teremből szuronyokkal kiűzték; nem említvén azon eseményt is, mellyet szinte mindenki tud, midőn a főispáni helyettes 11. órakor bevégzettnek mondván a gyűlést, azt végkép eloszlatta, s még is párt-embereivel 12 órakor ismét gyűlést tartott. Ha Hlyének történnek méltgos Fö-RR. hogy lehet respectálni az administrátort ? az pedig igen szomorú dolog, ha a megye kormányzóját respectálni nem lehet; és ha valahol lehet mondani, bizonyosan Biharmegyében a legnagyobb demoralisatio van, mert a kormányzó párt feje lévén, a pártoskodásbol származott demoralisátió az egész megyét eláradta, s nem csoda mert tudjuk, boga- „a capite foetet piscis1'. — Tegnap előtt egy tisztelt főispán úrtól azt haliám, hogy inig a főispánoknak hatóságuk létezni fog, addig parliamentaris kormány nem lesz! — Ez igaz, de én megfordítom a kérdést, és azt mondom, hogy mig a kormány egyoldalúkig fog intézkedni, s addig mig olly intézkedéseket fog gyakorolni, mellyek rólunk, nélkülünk történnek, addig partiamén mány nálunk nem lehet. Mi a felírásnak többi részét illeti : azt már több elvbarátim bőven megvitatván, hozzá taris korszólani nem kívánok, hanem csak röviden az egész izenetet, és főlirást egész terjedelmében pártolom. Gr. Zichy Manó : — Azt véltem, hogy a szóban lévő fölirás, a méltóságos Fő-Rendek által minden discussio nélkül helyeseltetni fog, mert annak szerkezetében mind azt mellőzve látám, a mi akadályul tétethetnék, és a mellett hogy a pártok kielégítőt találhatnak benne, az igazságnak is elégtétetik. De mivel a méltóságos Fö-RR -ek már a fölirás tárgyalásába bele bocsátkoztak, megengedik, hogy én is nézeteimet röviden elő adjam— Ami az „Adress“nek öröm és hála kifejezéseit illeti : úgy hiszem, hogy mindnyájan egy értelemben vagyunk, ha bár kissé furcsán hangzik is, midőn szeretett Nádorunk nékünk ajándékozva lenni mondatik, a ki már úgy is a mienk, a nemzetünké volt, és vájjon lehete- e ajándékozni azt, a mi már úgy is a mienk ? — De hagyján meg van az, mit akartunk, és nyugodtan mondhatjuk, hogy törvényes utón kaptuk, a mi az alkotmányos életünkben valóban a fő dolog, és ebből a szempontból indulván, pártolom az ,,Adress“nek többi részét is, mivel kötelességünknek tartom ahoz ragaszkodni, hogy hazánk ön állása ne legyen csupán írott betű s hogy terjesztessék O Felsége elébe azon méltányos kívánat, hogy a kormány ollyan törvénytelen ajándékokkal, mint az administrátori rendszer, a nemzetnek ne kedveskedjék. — Emlékeztetem ezen méltóságos urakat arra, hogy ezen administratori rendszer csak a bureaucratiát neveli, melly mint tudjuk az alkotmányosság tűz helyén soha sem melegítheti magát, azon bureaucratiát, melly hazánkban már olly erőre kapott, hogy a legmagasabb állású hazafi sem használhat szegény hazánknak többé, ha előbb a bureaucrátiának nem áldozott, és legalább királyi tanácsosi czimet nem vett magára, azon bureaucratiának, melly az administratori rendszert csak azért nevelte, hogy lerontassék országos hivatalainknak méltósága, és csak fizetéses kenyér hivatalok hozassanak be. Gr. Almássy Dénes: — Nem akarván a mltsgs Főrendek figyelmét hosszasan fárasztani, röviden jelentem ki véleményemet, melly abban áll, hogy főpohárnok mester ő nagy méltóságának indítványát egész terjedelmében nem pártolhatom, hanem annak csak első részét, t. i. a hálaérzet nyilvánítását. — A többi részét azért nem pártolhatom, mert az utolsó országgyűlés óta történt sérelmeket a felírásból kihagyatni kívánja; már pedig azoknak meg nem említését valóságos alkotmány elleni véteknek tartanám, különösen pedig azt, ha hallgatással mellöztetnék az uj administratori rendszer, melly a magyar alkotmányos jellemre bizonyos bureaueraticus és szolgai szint ölteni törekszik, mert látni lehet, hogy ezen rövid idő alatt is a helyett hogy a megyékben az administratorok jobb rendet, az igazságnak gyorsabb kiszolgáltatását és a pártok egyesítését eszközölték volna , a pártoknak még inkább fellázitását, a köznemességnek romlását, és a katonai hatalommal élést eszközölték. — Nem hallgathatom el, hogy országunk hivatalnokai közt, kiknek nyilatkozatuk mélyen hatottak sziveinkre, vannak érdemesek, kik olly számos evek alatt a megyék és nemzet meg elégedésére viselték hivatalaikat, és nem más okból mint csupán az ujrendszer miatt mozditattak el hivatalaiktól. Ez olly sérelem , mellyet ö Felségének atyai kegyelmébe ajánlani s orvoslás végett minél elébb folterjeszteni kötelességünk, mert ha valaha volt sérelem, melly orvoslást igényelt, bizonyosan ez az; ha azon rendszer, még jobban bele harapódzik a megyék autonómiájába, s ha egyszer a megyék alkotmányos autonómiáját paralyzalni fogja, akkor késői lesz ezen sérelem ellen feljajdulni, mert már akkor alkotmányunknak garantiáját elvesztettük, mit pedig a mltsgs Fő-RRnek kétszeres kötelességük híven megőrizni, ne hogy kétszeres átok nyomja a mltsgs Fö-RRet; én tehát a tek. RR. Izenetét egész terjedelmében pártolom. — Gr. l'eleky László: — Olly kimerítő előadások után, mellyek részünkről e tárgyban történtek, kevés terrenum maradt nekem, és igy csak a nekünk tett ellenvetésekre kívánok felelni, mellyek — hivatkozom a tisztelt táblára —- nem igen sokak, és nem igen nyomosak. Legelőször is a nagy mltsgú. főpohárnok ur sajátságos beszédére kívánok megjegyzést tenni. Ö nagy méltóságának különös elvei vannak. Ö nagy méltósága azt kivágja, hogy mi midőn e részben Ítélünk, vissza helyheztessiik magunkat azon időbe, midőn ö Felsége bennünket magyar nyelven szólitott, meg, és amikor minket szeretett nádorunkkal megajándékozott; és azt mondja, hogy akkor bizonyosan senkinek sem jutott eszébe, hogy sérelmeink vannak. En azon vélekedésen vagyok, hogy az emlitetteken a honfi bizonyosan csak azért örülhetett, mert hitte hogy illy fejedelem alatt a haza boldog leend, az ország alkotmányos fejlődésnek, haladásnak induland, és orvosoltatni fognak sérelmei
