1847-1848 Főrendi Napló • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországok e' néven Ötödik Apost. királya által szabad királyi Pozsony városába 1847-ik évi november 7-ikére rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1848
1848 / 36. országos ülés
332 XXXVI. ülés Fü-RR. naplója. Martius 2-án 1848. KK. és RR. ir,á#t, mi a törvényhozás körébe tartozik, a jövő országgyülésének előadását megteendi, s ezen maguk az imi;1 2Í 1" országrendei kívánatának következtében tett ígéret nyomán, most a kegyelmes királyi előadások 9-ik pontjávégreli^jUsíí-ban több törvényjavallatokat közlőit ö Felséges terjesztett az országrendei cdeibe tárgyaltatas végett. Úgy !deig TMudeí-látszik — a jelen izenetben a KK. és RR. más térre kívánják a dolgot vinni, s eltérve azon kívánságtól, melyuíg>Sábana l)-et a fenneblj említett feliratban kijelentettek, most azt állítják, hogy az 1836-ik évi 21-ik törvényczikkely értelme szerint a visszacsatlás a végre hajtóhatalom által minden törvényhozás utján történendő intézkedések nélkül is eszközlendö. É11 nem mernék ezen törvénynek illy értelmezést adni mellynek 3-dik §-a így szól: ,,A részek mostani állapotán a valóságos visszacsatolásokig, sa törvénynek a visszacsatlás következtében szármozható kérdések felett a körülményekhez képest leendő további rendeletéig, semmi változás történni nem fog“ _ nekem tehát úgy látszik, hogy ezen szakasznak világos értelme ez: hogy a tökéletes visszacsatlásra szükséges egyfelől az — hogy a végrehajtó-hatalom tegye meg azt, mi teendője közé tartózik, — más részről pedig ugyan egy időben a törvényhozás intézkedjék azok felett, mik a törvényhozás köréhez tartoznak. Az országrendei a múlt országgyűlésen szintén illy értelemben vették a dolgot, midőn azon feliratot küldötték ö Felségéhez , mellynek egy részét itt felolvasni szerencsém vala. De gyakorlatilag véve fel a dolgot , nem is lehet ez vélekedésem szerint másképen, s hogy a mlgos Fö-RR-ket hosszas előadással ne untassam, mellőzve a többi leküldött törvényjavallatokat csak arra nézve, melly a törvénykezési rend iránt foglal magában intézkedéseket, fogok nékány észrevételt tenni. — Az mondatik az izenetben, hogy a részek a törvénykezés rendére nézve magyarország feltörvényszékei hatósága alá rendeltessenek. Ez igen is szükséges, de nem elég, mert abban a perezben, mellyben alá rendeltetnek magyarország feltürvényszékeinek, az erdélyi törvényszékek — nézetem szerint — szükséges azokat a szabályokat, s elveket is megállapítani mellyek szerint az ítélő székek az eféle perekben ítéletet fognak hozni akár a folyamatban lévő, akár pedig a jövőben indítandó perekben Ezt pedig csak a törvényhozás teheti, illy szabályt a törvényszékek nem is fogadhatnának el mástól, mert a törvényszékeknek egyedüli szabálya a törvény, s ez iránt a végrehajtóhatalom nem intézkedhetik. De továbbá vannak azon részekben olly itélöszékek , fórumok, mellyek nálunk magyarországon nem léteznek, valamint ez megfordítva is áll ezen itélöszékekre, s az azok előtt folytatni szokott perekre nézve; tehát természetes, hogy szintén a vissza csatiás alkalmával kell intézkedéseket tenni, ezek ismét ollyanok, mellyeket csak a törvényhozás tehet. Vannak még tudtomra a pereknek is némely olly nemei a részekben, mellyek a magyarországi törvény előtt ismeretlenek, ezekre nézve szintén kell, és pedig nyomban intézkedni , miből önkényt következik, hogy a valóságos visszacsatlás csak úgy eszközölhető, ha egy időben, s egy úttal mind ezek iránt törvény alkottatik. — kiterjeszthetném ez irányban észrevételeimet a többi törvényjavallatokra is, de nem akarom hosszítani a tanácskozást, mint hogy azokat is miket eléhoztam nem annyira indítványom támogatására, mint annak megmutatására hoztam fel, hogy a KK. és RR. által felhozott indokok nagy részének alaposságát el nem ismerhetem, és azokat egészen kiterjedésükben magamévá nem tehetem. Nem is gondolom én, hogy mi a törvényhozás intézkedését, e kérdéseket illetőleg elkerülhessük akár nádori közbenjárás, akár más után fog a dolog elintéztetni, A t. KK. és RR-dek izenetében ugyan például hozatik fel a szávántúli részeknek vissza kapcsolása, ha azonban igazságosak , és méltányosak akarunk lenni, nem lehet figyelembe nem venni azt, hogy a szávántúli részek 1809-ben szakadtak el a koronától, s már 1822-ben vissza csatoltattak, itt az intercalaris idő 13. év, eleven emlékezetben volt tehát mikép álltak 1809-ben a dolgok , illy rövid epocha előtti állásra tehát a dolgot visszaállíttani még is könnyebb volt, mint olly részeknek visszacsatlását eszközölni, mellyek századok előtt szakadtak el az anyaországtól, s mellyek századok alatt más igazgatás alatt álltak, hol az idő alatt sok olly érdekek keletkeztek, mellyekre a törvényhozásnak kellő tekintettel s kímélettel lenni kell. Mi Erdélyország rendéinek a királyi előadásokban említett feliratát illeti: ezen tárgyra nézve nem érzem magamat feljogosítva ez úttal véleményt adni, mert az, mire a kegyelmes királyi előadásók hivatkoznak velünk közölve, és legalább rendes utón tudtunkra adva nincs. Ezeket előre bocsátva lehetne ugyan kérdezni, hogy azon esetben, midőn az országrendei kívánata következtében ö Felsége a kegyelmes királyi előadásokban törvényhozás útjára utasítja azon tárgyakat, mellyekre nezve magok az ország rendei törvényhozási intézkedést tartottak szükségesnek, volna-e az erre vonatkozó törvények és az eddigi gyakorlat szerint nádori közbenjárásnak helye, vagy sem? ezen kérdésnek fejtegetésébe azonban ez úttal nem kívánok bocsátkozni, miután nem lehet tagadni azt, hogy olly bonyolodasok es nehézségek lorognak e tárgyban fen, mellyek csekély nézetem szerint is kívánatossá sőt szükségessé teszik hathatósbb eszközöknek használását; s annálfogva részemről minden módot örömest elfogadok, melly a dolognak gyorsabb elintézésre s a nemzet ezen régi kívánságának teljesítésére vezethet, de azt sem veszthetem szem elöl, hogy midőn az országnak illy régi törvényes, és közkivánsága teljesítéséről van szó, ha mindjárt a KK. és RR. minden indkaiban nem osztozhatunk is, azon kell lennünk, hogy a dolog lényégére nezve mennyire lehet nézeteikhez közelítsünk. — Mindezen okoknál fogva bátor vagyok a mlgos fő-RR-ket arra felszólíttani — (halljuk!) - hogy nem ugyan azon részletes pontok szerint, mellyeket a KK. es RR. a közbenjárásnak tárgyáld kitűztek, hanem „egész átalánosságban“ ö cs. kir. föherczegségét, hódolva tisztelt Nádorunkat megkérnök a végett : hogy mind azon akadályok, és nehézségeknek — mellyek e tárgy iránt fenforognak elhárítását és a nemzetnek ezen régi s positiv térvényeken alapuló kívánsága mielőbbi s vegkepi teljesítését magas és hathatós közbenjárása által eszközölni méltóztassék. — B. Vay Lajos: — Egy újabb időben hozott határozott törvény végre hajtását óhajtják a tek. KK. és RR., ez lényege ezen izenetben foglalt kívánságoknak, mellynek istápolására nem tárták elegendőnek csak ezen
