1847-1848 Főrendi Napló • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországok e' néven Ötödik Apost. királya által szabad királyi Pozsony városába 1847-ik évi november 7-ikére rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1848
1848 / 30. országos ülés
‘2()0 XXX. iilés Fö-RR. naplója. Februar ó-én 1848. ORSZÁGOS 11 LÉS EGYEDÜL A M É I. T Ó SAGOS FO-REND E k N É L. Februar 5-én 1848. Reggeli 10 órakor. Tárgy: Izenetc :v t. KK. és RRnek a magyar nyelv és nemzetiség tárgyában bevégezve. Válasza a mélt. Fő-RRnck a tek. KK. és RRhez a k. klr. előadások (5-dik pontja az örökváltság tárgyábani izenetre. BR. izenete a I.onovics József, Csanádi megyés püspök: — Midőn tegnap bútor valók javallani, miszerint a törvényjavasmagyar nyelv jatna]c a Horvátországról szóló 7-dik czikkében a latin nyelv liasználúsa helyett, a latin nyelv használhatása tárgyában, tétessék4 ebben ugvan az vala czélom, szándékom, mit mélt. gróf 1 iá dívány Lajos ur jeles beszédében világosebban előadott, s köztem és közte csak azon különbség létezik, hogy szerintem a latin nyelv használhatásában a nemzeti nyelv használhatása foglaltatnék, ö méltósága pedig ez utóbbit tisztán kívánja kimondatni. Könnyű sejteni, hogy a mit horvát atyánkfiái — nyelvük használhatása végett az utolsó tartományi gyűlésükön elhatároztak s a mit reájok nézve ö méltósága is igazságosnak ismer, azt ők legalább kezdetben meg fogják bánni; mert mig nálok a köztanácskozásokban csak a latin nyelv divatozott, addig ezekre az ottani intelligentiának elhatározó befolyása volt: de mihelyt a köztanácskozusokban a latin nyelv helyét a horvát nyelv foglalandja el, fel fog nálok is derülni a nyers tömegek napja a korteskedésnek előttünk olly igen ismeretes minden áldásival. Azonban én ismét innen merítem azon reményemet, hogy a horvát intelligentia igyekezem! szabadulni a miveletlen sokaság túlnyomó befolyásától, s mivel többé a latin nyelvhez vissza nem terhet, a magyar nyelvben fogja keresni s találni menekedését. Én tehát részemről kész vagyok mélt. gróf Batthyány Lajos ur javallatát, mint az enyimmel egybehangzóit elfogadni, s az esetben ha a mélt. Fő-Rlb is ehhez kívánnának járulni, a 7-dik czikk végsora ekkint lenne módosítandó: ,,a nemzeti nyelv használhatása tetszésükre hagyatik. B. Kulmcr Ferencz, szeréin megyei főispán: — Ezen most szőnyegen levő magyar nyelv es nemzetiség iránti törvényjavaslat, úgy a mint előttünk fekszik, mar a múlt országgyűlésén, nemelly változásokat kiveve, a két táblán keresztül ment, és ö Felsége elébe volt terjesztve, akkor kötelességemnek tartottam az egyes §§ra nézve ellenkező) nézeteimet bővebben elősorolni. Nem akarom tehát ezúttal cs. kir. tóherczegseged es a mélt. Fő-RR. fi "veimét ismétlésekkel fárasztani, hanem azon okok által vezéreltetve, mellyeket az előttem szóié zágrábi püspök és a körösi főispán ü cxejok előhozni nndfóztattak, en is velemenyökliez röviden szavazatommal járulok. Megvallom, hogy szándékom volt ezen a kapcsolt országokat igen közelről érdeklő tárgyi a nezve átalános szempontból indulva, terjedelmesebben beszelni, de a/.on az igazságon méltányosságon és ildoinosságon alapuló beszéd után, mellyct tegnapi napon gróf Batthyány Lajos ö méltósága tartani meltóztatott, és a melly keblemben viszhángra talált, és bennem rokoszenvet gerjesztett, csak röviden oda nyilatkozom, hogyha a mélt. gróf által kifejtett elvek kellő tekintetbe fognak vetetni, ez által az annyira óhajtott es szükséges mepnyugtatás s kibékülés leghamarabb és legbiztosabban eléretni fog. Busán Herman, horvátországi követ: — Előre bocsátván, hogy én mélt. gróf Batthyány Lajosnak a kapcsolt országok nevében a pártolását köszönöm, és hogy büszkék vagyunk, mert ö meliósága Horvátországban birtokos; a jelenlevő tárgyra nézve utasításom szellemében következőket előhozni köteles vagyok, t. i. a társországoknak municipalis jogai, mellyek 1790: 58. törvenyc/ikknek rendeleté szerint csak a kapcsolt oiszagoknak közgyűlésükön tárgyaltathatnak, 1715 : 20-dik törvény' zikk értelmében, mikor ö felsége által mvgerösíttettek, a törvényhozásnak köréhez nem tartoznak. — Ezen nn incipalis jogok között a legfőbb, legszentebb a nemzetiség, és ez a társországok rendéinek jussa, melly szerint a kapcsolt részeknek hatarain belől a diplomatikai nyelvet határozzák el —minlhogy pedig a nyelv egyetlen egy, > s 'eges egy nemzetet mástól elkülönözo, a népről nemzetet alakitó bélyegző fegy, minthogy továbbá a nyelv a mzeti jellemnek, erőnek, miveltségnek és virágzásnak legjobb és legcsalhatlanabb mértéke, és minden nemzetnek palládiuma, a nagylelkű magyar nemzet már egy félszázadon túl a nyelvének pallérozása es kiterjesztése végett csudálatos állhatatossággal semmi fáradozást és költségeket nem kímélvén, munkálkodik, mindezek a horvát n)olv es nemzetisébe alkal mazhatók, épen olly becses a hon átoknak is a maga nemzetiségük és a magyar nemzet, ha ez az evangéliumi szabást, quod tibi non vis fieri, alteri ne feceris sérteni nem kívánja a hős horvát nemzetet, a melly a magva roknak magas példáját követvén, a nemzetiség és nyelvre nézve hasonlókepen működik, ebben a nemes törek vésben nem akadályozhatja, azért a horvát nemzet a maga nemzetiségének, a mellynek mindent feláldozni kész, mellyet, úgymint legdrágább eldödeinknek annyi háborúk es viharok közt dicsőségesen megtartott
