1847-1848 Főrendi Napló • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországok e' néven Ötödik Apost. királya által szabad királyi Pozsony városába 1847-ik évi november 7-ikére rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1848
1848 / 20. országos ülés
XX. ülés Fö-RR. naplója Januar 14-én 1848. 195 szaporodtak azólta a megyék házi kiadásai, részint a közbátorság fentartására, részint útjaink, hídjaink készí-KK. is UK tésére használt költségekkel; miből azt következtetem, hogy valamint eddig méltatlanság volt az, hogy az "öTtcheífi általunk választott és használtatott tisztviselőket csak egyedül a nemtelenek fizessék, és a többi hasznunkrawWs tirgyi szolgáló költségeket is ők szenvedjék : úgy illő, hogy azokban aránylag mi is részesüljünk. Megengedem én azt hog\- vannak annak rovatjai és főleg a katonaság élelmezésére, magtárak alakítására fordítandók, mellyek a nemesi rendet nem illetik, de azoknak módosításokat az országos biztosság elő adandja. De továbbá, midőn a haza köz szükségeinek mikénti fedezése körül tanácskozunk: nem kerülheti el figyelmünket az is, hogy adózó népünknek sorsán már valahára tettlegesen segítsünk. Igaz ugyan, hogyl 836-ik évtől fogva minden országgyűlésén erre törekedtünk , de mind azon törvényekből eredő javítások a jobbágyok anyagi sorsát vajmi kevés mértékben mozdították elő. Nyújtsunk tehát az adózónépnek materialis segedelmet, eszközöljük részvételünkéi, hogy a közpénztárokba ezentúl kevesebbet adózzanak, melly czél egyedül az országos pénztárral, mellybe nekik is fizetni kellene, elérve nem lenne, sőt inkább új teher szállana nyakukra. Alii tátik ugyan, hogy az országos pénztár által készítendő közlekedések az adózó népnek uj kereset módjára szolgáltatnának alkalmat, mellyekkel azon pénztárban való részvételüket bőven kipótolhatnák, ügy de valamint nem képzelhető, hogy ezen munkálatok a haza minden részeiben megfognak kezdődni: következik abból, hogy a melly vidékeken illy mnnkálatok nem történnek, azoknak lakosai csak fizetni fognak az országos pénztárba a nélkül, hogy valamit érdemelhetnének. — De nagy analógiáját is látom a házi adóbani részvételünknek régi törvényeinkben, mert ha az armalisták, kik a nemesi rendnek nagyobb részét képezik, a házi adóra megrovattathattak: nem látom okát, miért az adományosok szintén törvényszerű leg azoknak költségeiben ne részesüljenek. Hallottam egy némelly érdemes szónokoktól azon ellenvetést, hogy a házi adónak az adó mentesekre is kiterjesztése által tartani lehessen attól, hogy a megyéknek önkénye, vagy hogy azoknak kimondott szavaikkal éljek: ,,omnipotentiájau nevekednék. Én egy alkotmányos országban, kivált omnipotentiáját a megyéknek nem kívánom: de nem is képzelhetem. Mert úgy vagyok meggyőződve, hogy Felséges fejedelmünknek, vagy is a végrehajtó hatalomnak törvényeinkben van elég hatalom adva, mellyeknek tartalma szerint törvényszerű parancsait sikerelheti, s az azokkal ellenkezőket meg is zabolázhatja. Mi pedig magunk és hon polgár társaink személyeit illeti, hogy önkény alá nevettessünk, ön magunkban keressünk erőt, és nagyobb részvéttel legyünk a megyék köztanácskozásaikban, mi úgy hiszem, épen a házi adó közteherviselése által lészen eszközlendö, mert őrködni fogunk, hogy abba beadott pénzeink czélszerüen használtassanak. Mi a hadi adót illeti, mellyben szintén az adómenteseket két érdemes főispán úr részeltetni kívánta: véleményem az, hogy mind addig, miglen a nemesi rend haza védelmezése, fólkelési kötelessége fenmarad — a nemesi rend a hadi adóval, úgy a katonaság élelmezésével nem terhcltethetik. Es megjegyzem azt is, hogy a lton védelmezési kötelessége nem csak puszta kötelesség, hanem egyszersmind alkotmányos jog, a mellytöl a magyar nemesi rendet megfosztani nem akarnám. De mi is lenne következése a hadi adó elvállalásának? Vagy az, hogy az által megváltani kívánnák a nemteleneknek vérét is, melly a haza védelmében omlott, vagy pedig az, hogy az állítandó hadi ujonezok sorába nemes ifjainkat is alkalmaztatnék. — Mi azonban sokkal nagyobb fontosságú tárgy, mint sem, hogy azt itt „per tengentem“ eldönteni lehessen. Mondatott az is, hogy a nemes felkelő sereg most már a haza védelmére nem alkalmazható. Úgy de, ha a nemességnek lustrái, fegyverben való gyakorlásai mellyeknek első nyoma van az 1545 évi törvényben, de a mellyeket több utánna következendő törvényeink is elhatározák, folytonosan megtörténtek volna: bizonyára nemeseink nyertek volna annyi gyakorlatot, miszerint az állandó hadi seregek közt haszonnal alkalmaztattak volna. Elfogadom ezen izenetnek azon javallatát is, hogy az országos pénztár azontúl, főleg indirect kútforrásokból alakítassék, mert annak is analógiáját azon törvényben, melly által a só ára fölemeltetett, feltalálom. Noha megjegyzem azt, hogy az indirect adózásoknak czélszerü alkalmazása a nélkül, hogy azok egy, vagy más részét a honpolgároknak szer felett ne sújtsák: igen nehéz feladat. Ennél fogva, s illy értelemben a tettes KK. és RRnek izenetét pártolom (éljen.) Nádor ö cs. kir. fensége: — Holnap 10 órakor ismét ülés lesz. 4Í) c*
