1847-1848 Főrendi Napló • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországok e' néven Ötödik Apost. királya által szabad királyi Pozsony városába 1847-ik évi november 7-ikére rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1848
1848 / 20. országos ülés
XX. ülés Fű-RR. naplója. Januar 14-én 1848. 187 hanem ö méltgának egyénisége ellen vétenék legtöbbet; hanem méltóztassanak megengedni, hogy ha én ezen KK. é* rr mai felvilágosítással is magamat teljességgel kielégítve nem találom. A tegnap előtti napon t. barátom b. Wenk- i^tehervt heim Béla igen lelkesen feste azon örvendetes haladást, melly a fenforgó tárgyban hazaszerte nyilvánult; a sclcs^tárgyáközös teherviselés mellett 42 megye nyilatkozott, a házi adó mellett kitűnő többség van, és a nyers erő, melly a múlt országgyűlés előtt igen nagyon szerepelt, jelenben félrevonult ezen tárgytól, mellyel hazánk jövendője olly szoros kapcsolatban van. A KK. és RR. elvont elmélet, túlzó féltékenység helyett, a gyakorlatiság terére léptek, s az eszmék tisztaságával józan tapintatot egyesitnek, midőn nyíltan kívánják, hogy az ország adója s teherviselése garantiák által biztositassék, s minél helyesebben és czélszerübben alkalmaztassák. És már a dolgok ezen állásában minő haladása az eszméknek, minő gyakorlatiságot tanúsítnak a mélt. Fö-RR., midőn zavart homályos okoskodásokkal állanak elő, mellyet egyik azért, mert házi adót akar, másik azért, mert háziadót nem akar, pártol. Kérdem : ez-e azon haladás, az ország haladásával egyben függő azon lépés, ez-e az eszmék azon tisztasága, mellyet a mélt. főrendi táblától méltán várhatnánk. Én tisztelt barátomnak indítványát tekinthetem úgy, mint mestermívét a különböző vélemények egyezkedésének, mint egy olly palástot, melly alatt igen sokan elférnek, mint egy bűvös elizirt, melly a hideglelést és aszkórságot egyiránt meggyógyítja, melly e teremben nyilvánuló különböző aggodalmakat megszünteti, de olly végzésnek és határozatnak n^m, mellyel a mélt. Fö-RR. a hazának s a KK. és RR-nek tartoznak, nem tekintem. S ez azon egyik szempont, melly miatt az indítványt nem pártolhatom. Egész országgyűlési pályám alatt bizonyosan soha semmi ollyat, mit két ellenkező szempontból lehet védeni, pártolni nem fogok; mert meg vagyok győződve, hogy ez nem csak egyéniségemmel, hanem törvényhozói kötelességemmel is ellenkezik, melly azt hozza magával, hogy tisztán kimondjam azt, a mit akarok, s meggyőződésem tart. Lcgbensöbb meggyőződésem szerint a közös teherviselést pártolva — azon véleményt, melly ezen elvet legtisztábban, legnyiltabban fejezi ki, fogadnám el, s én is a garantiákat egy fő szempontnak tekintem; mihelyt e garantiát látnám, azonnal pártolnám az adónak minden nemeit, úgy a házi, mint az országos, úgy az országos, mint a hadiadót. De miután erről most szó nincs, azokhoz járulok, kik egyéni meggyőződésemhez legközelebb vannak, s pártolom azokat, kik a házi adót és országospénztárt egyformán akarják. Pártolom pedig azért, mivel én is teljesen meg vagyok győződve, hogy a nemesség fenmaradását csak az által reményiheti, hogy ha az ország közterheiben részt vészén ; továbbá pártolom azért, mivel mint előttem szólt báró Ambrózy Lajos úr tisztán kimondá, én teljességgel házi adót országos pénztár nélkül s országos pénztárt házi adó nélkül nem tudok képzelni. Én is az adózó népen most könnyíteni nem kívánok, mert igen is osztom azoknak a legjózanabb politicán alapuló vélekedésüket, kik azt mondják, miszerint a népről könnyebb valamelly terhet levenni, mint azt majd visszatenni. — Most azonban arról nem lehet szó, hogy jövedelmeiket csökkentsük, hanem hogy minél inkább gyarapitsuk, és miután az országnak sikerülend az országos pénztár által investitiokat tenni, igen könnyű lesz akkor az adózó népnek nemcsak annyit, mint most, hanem sokkal többet is kívánni. De midőn egy felöl nem kívánunk az adózó népen könnyíteni, más felöl merőben pártolom gróf Batthyány Kazmér vélekedését, miszerint nem állunk ott, hogy az adózó népre bármi újabb terhet is róvni lehetne. Es hogyha az országos pénztár külön fogadtatik el, s az által uj adóval terheltetnék az adózónép : akkor méltóztassanak a mélt. Fö-RR. szegények adójáról gondoskodni, s azt mit az adózó nép a mostani terhén felül űzetni fog, méltóztassanak nem az országos pénztár, hanem a szegények adójára fordítani; mert bizonyos, hogy akárkinek, ki hazánk állapotját látja, meg kell győződnie, hogy jelenleg az adózó egy fillérrel is többet fizetni, mint eddig fizetett, merőben képtelen. De véleményem támogatására még egy harmadik okom is van. Szokott őszinteségemnél fogva, nem tagadhatom, hogy a KK. ésRR. az országos pénztár iránt kevesebb hajlamot mutatnak, mint a házi adóhoz, s átalánosan a t. KK. és RR. véleményét pártolván, mégis úgy látom, hogy a KK. és RR. előtt kedvenczebb eszme volt a házi adó, mint az országos pénztár. Ha a dolgot csak egy oldalról tekintem, s ha úgy lennék meggyőződve, hogy a kettő közül csak egyik létesülhet : akkor én is inkább a házi adó mellett volnék, de nem azért, mintha azt vélném, hogy az országos pénztár nem épen olly üdvös és czélszerü, hanem azért, mert azt hiszem, hogy a házi adó inkább meg fogná szülni az országos pénztárt, mint viszont az országos pénztár a házi adónak elvállalását De miután meg vagyok győződve, hogy a két pénztárt összesen lehet és kell életbe léptetni, látva, hogy a KK. és RR. inkább a házi adó mellett vannak, a mélt. Fö-RR. pedig inkább az országos pénztárt akarják, a transactionak azon egyetlen módját látom, melly szerint a mélt. Fö-RR. mind a kettőt egyező akarattal egyaránt karolják fel, melly által a mélt. Fö-RR. a KK. és RR-kel egy erős és tekintélyes állásba fogják magukat tenni. Újból is mondom, midőn a KK. és RR. által látják, hogy a mélt. Fö-RR. egy felöl kedvencz eszméjüket hévvel ölelik,, más felöl az ö eszméjüket is készek elfogadni, ez azon transactio a KK. és RR. és a mélt. Fö-RR. közt, mellyben e fontos ügy alapja örökre meg leend vetve. Méltóztassanak megfontolni azt is, hogy mi színe leend a dolognak, nemcsak az egész haza, liánom az egész mívelt Európa előtt, a midőn az aristocratiának egy része — mert hisz jelenleg a t. RR-riél is csak az aristocratia van képviselve — készséget mutat a teherviselés nemcsak átalános elvének elfogadására, hanem annak gyakorlati létesítésére is, s a mélt. Fö-RR. abban akadályt tesznek, s jelesen az aristocratiának olly része teszi azt, melly a közös teherviselésre képesebb, és azt könnyebben elhordozhatja, mint az aristocratiának azon része, melly a másik táblánál van képviselve. Méltóztassanak a mélt. Fö-RR. megengedni, ha még egyszer tiszt, barátom gróf Széfben Antal beszédére térek. A mai napon ugyanis ollyat mondott a tiszt, gróf, melly ha szilárd meggyőződése, s nemcsak amúgy per incidens mondotta, s melly ha elfogadtatnék, a garantiák létesitése után is, a házi adót igen kétessé tenné. Anomáliának találta a tiszt, gróf, hogy ha egy megyének nagyobb birtokosa a házi adóba nagyobb mértékben fizet, mint a melly mér-
