1843-1844 Irományok • Röpívek az 1843-1844-ik évi országgyűléshez / [s.l.] / [s.n.] / [1843]
1843 / 12. szám
f b) A tanácskozási tárgyak, molly sorrali feh étele nem egyszer szolgált hosszas ésrrn. detlen vitatkozásoknak alkalomul; ’s ezt iileiőleg néha az elnöki önkény némellyek hátráltatásában szintiig) mutatkozott, mint más tárg>ak sorkiviili felvétele erőszakolásával g)akran a’ többség igen, — de a‘ rend, és igazság nem — diadalmaskodott. c) A’ szólók nétnellykor nem illető sorban beszélvén: azt, mi a’ szólás szabadság nélkulözhetlen feltétele, hogy tudniillik az ellen vélemények iránt türelem legyen, kelletinél gyengébb rendtartási szabályoknál fogva nem mindig lebete fentartani. Sőt d) A’ köz tanácskozási szabadság szentsége a’magában bei) es érzetük, de fejizgatva s eltántorítva a’ legszentebb érzemén) eket is dühöngve megvető — nyers erő használata mellett, épen a’ szabadság nevében elkövetett merények által sértetett meg, e) A’ szavazásoknál sem divatozván egyforma szokás ar minél hangzóbb, annál hatályosabb felkiáltásokból következett végzések nem csak az értelmiség n) ilatkozatának, sőt a szavazási joggal biro általános többség akaratának sem voltak mindig kétségtelen eredményei. f) Az 1723: 58. t. czikk. ellenére többféle megbízólevelek adatván ki, ezekkel lemérjek viszszaélések történtek. Végre g) A’ gyüléseloszlatások, és fegyveres erő használata, ha néhai szomoritóleg [szükségesek voltak is: szükségeseién kívül, ’s helytelenül alkalmazta sok rosszak kútforrásai. nak tekinthetők. Ezen bajokra nézve nyíltan kijelenti e’ Választmány azon teljes-meggyőződését, hogy azok gyökeresen orvosolhatását csak a- megyék elrendezése mellett véli lehetőnek. ’Se"részbeni nézeteihez képest előterjeszendőket is örömest előadta tolna, ámde ez kiküldetési körét haladván, csak ebben marad. Minél fogta azokon kívül, mik a" szavazat vásárlásra — Vagy ha szabadna e* Választmánynak köznapi kifejezéssel élni — az úgy nevezett corteskedésre nézve a" 39 — 56 §§-ban előterjesztettek, és még azok mellett, mik a’ széksértést illetőleg a‘ büntető törvénykönyvben előfordulnak, a’ Választmány nézetei szerint kivántató törvényhozási rendszabályok, a’ következő törvényjavaslatban foglalták; Harmadik Szakasz. A gyűlésekről. 72. S- Mindazok, mik a* szavazat vásárlásra, a’ gyűlés helyén illendő megjelenésre, a" jó rend, és kellő csend fentartására, a* rendetlenség elhárítására, a’ rendbontók, vagy épen lázadást szerzők rögtöni szigorú megfen) itésére nézve a tisztújitást illetőleg az első szakaszban rendelt ék: a megyei gyűlésekre is kiterjesztetnek. 73. §. Mik a’ széksértéstől a büntető törvénykönyvben általában foglalták: különösen a megyei gyűlési tanácskozásokra nézve is értendők. 74 §. A" tanácskozási tárgyak felvételére — bizonyos osztályzat szerint — előre sorozatot meg állapitni, újabb indítván) ozásra is időt határozni — s mind ezeket a’ körülmények szerint megváltoztatni, a’ megyék helyhatósági jogai közé tartozik. A" meg állapított sorozatot tettleg megrontani, vagy a" felvett tárgy feletti tanácskozás befejeztetése előtt mást indítványozni, avagy vitatni — tilalmas, lia e’ rendbontás bármellyik neme — elnöki rendre igazítás után is— folytattatnék, a' felebb érdcklett széksértés büntetésének leend helye. 75 §. Iíiki azon sort, mell) ben az elnökségnél magút H gyűlésen a’ szólásra targyankint jelenti, 5s ez — vagy a’ megyei Rendek o végre megbízottja — által feljegyeztetett, szorosan megtartani, V az előtte szóllótlak beszéde végeztét 34
