1843-1844 Irományok • Röpívek az 1843-1844-ik évi országgyűléshez / [s.l.] / [s.n.] / [1843]

1844 / 64. szám

/ közben fekvő hossza idő alatt, a' végrehajtó osztálynak az cllcnőrködűtől kiilün válva, ’s az azzal együtt hozott határozatok korlátjain túl is önállólag okvetlen rendelkezni szükséges; v.igy végre a’ megkezdett közmunkák folyamának félheszakasztani kell, más részről pedig az ellenőrködő osztálynak tagjai ezen félévi ülések által a’ dolgok folyamába beavatva nem lehetvén, azokról, vagy tökéletlenül, vagy egyedül a’végrehajtó tagoknak értesítése után Ítélhetnek; ’s igy legtöbb esetekben a tanácskozásbani befolyásuk vagy akadálya lesz az erőteljes , és sikeres végrehajtásnak, vagy csak arra fog szolgálni : hogy a' végrehajtó tagok a‘ közösen hozott határozatokért! felelőséget az ellenőrködőkkel megoszthassák, ’s önnön működéseiket az ellenőrködő tagoknak beegyezésével palástolhassák. Az 57. §-ban ő Felségének fófelügyelési jogánál fogva kibocsátandó rendeletéi olly általánosságban emlittetnek, miszerint tekintve azon elemeket, mellyek közügyeink kor­mányára a1 közigazgatás legfőbb fokozatában tettleg befolynak, ’s a’ mellyeket alkotmányos szempontból kiindulva, figyelembe nem venni nem lehet, a’ legfelsőbb rendeletek, ’s a’ tör­vény meghagyása közötti öszveütküzéseknek esetei könnyen megtörténhetnek, — illy ese­tekre nézve pedig a’ törvényjavaslat magában sem intézkedést sem biztosítékot nem foglal. A’ GO. §. szerint az igazgatóságnak tagjai az ország részéről feleletre vonhatók ugyan, — de csak mind a’ két táblának közös határozatára, — a’ kir. ügyvéd felperessége, — 's a’ kir. Tábla bíráskodása mellett, ’s e’ részben , a’ nélkül, hogy a’ fenforgó körülmé­nyeknek bővebb fejtegetésébe bocsátkozni szükségesnek vélnénk, csak azt jegyezzük meg, bog) tekintve azon akadályokat, mellyekkel a' két táblának illy határozatbani közös mege­­gyesülése jár, — ’s tekintve azt, hogy mind a’ kir. ügyvéd, mind a’ kir. Tábla tagjai a kormány által kinevezett, ’s az által elmozdítható tisztviselők; e’ szabályban a törvény gyakorlati alkalmazásának térén, elégséges biztosíték letéve nincs, — ’s itt még azon észrevételt sem hallgatjuk el: hogy a’ kormány szintúgy, mint az ő Felsége által kinevezett igazgatósági tagokat, a’ Rendek választottjait is (a’ 42. §-ban említett megerősítés megta­gadásával) hivatalaiktól tetszése szerint elmozdíthatja, a’Rendek ellenben a kormány vá­lasztottalak elmozdítását csak hivatalbeli vétkes visszaélés’s hanyagság eseteiben, ’s csak bírói itelet utján szorgalmazhatják: — a’ hivatal viselésre szükséges tudomány, jóakarat és ügyesség hiányáról pedig, mellyek által több és tetemesebb kár okoztathatik, mint hiva­talbeli visszaéléssel okozni lehet, a’ törvényjavaslat nem rendelkezik. Midőn azonban a’ felelőség elve a' kormányi befolyással alakított igazgatóságra ekképen alkalmaztatik, ezen elvnek alkalmazása az igazgatósággal hiv atalos összeköttetésben álló törvényhatóságokra, és egyes tisztviselőkre az 59. §-ban egészlen megfordítva, és ellen­kezőleg történik; ezek ellen a’ vád^t az igazgatóság határozza el — vádló a’ kir. ügyvéd — bíró a’ kir. Tábla, ’s mind a5 vádiás, mind az ítélet egészlen kormányi tisztviselők kezében van; — mi kívánjuk, hogy a’ törvényhatóságok, ’s tisztviselőik az igazgatóság irányában tökéletesen felelősek legyenek, mert különben az igazgatóság sikeresen nem működhetik; de ezt csak akkor kívánhatjuk, ha maga az igazgatóság is a’szó valóságos értelmében ’s tö­kéletesen felelős, ’s mivel a’ nagyméltóságu országos választmány többsége által elfogadott törvényjavaslatban ezen feltétel hiányzik; e’ törvényjavaslatnak 59. §-t, tekintve különö­sen hazánknak azon sajátságos körülményeit, mell) eket ellenvéleményünk elején megemlí­tettünk, a’ nemzetre nézve veszélyesnek kell nyilatkoztatnunk; ’s nem oszlatja el azon ag­godalmunkat azon tekintet is, miszerint az igazgatóság azon határozatáért, mellyben va'a­­melly hatóság tisztviselője ellen vádot rendelt az országgyűlés által feleletre vonható, mert a kir. Tábla az igazgatóság által hatósági tisztv iselők ellen megrendelt vád következtében ne talán marasztaló ítéletet hozván, a3 vádat megrendelő igazgatóság ellen, az ország Rendéi­nek szorgalmazására is mást mint felmentő Ítéletet nem hozhat. A’ kir. kincstár a’ G2. §-ban arra köteleztetik: bog)’ bizonyos esetekben az országos pénztár hiányáért eleget tegyen; ezen kötelezést az ország cl nem fogadhatja, mert a kir. kincstárnak jövedelmei szinte az ország tulajdonához tartoznak, — ’s igy az ország önnön magának irányában felelőséget nem vállalhat, — ’s c’ felelőségnek elfogadása annak elisme­rését foglalná magában; hogy a’ kir. kincstárnak jövedelmei a' nemzeti tulajdonnak részét nem teszik. A’ 63. §• 10, ’s a’ G7. §§. pontjai szerint az igazgatóságnak v égrehajtó osztálya az ellenőrködő tagokkal tartandó közös ülésekben számadásainak csak kivonatát tartozik előter­jeszteni, ’s ezen körülmény is jellemző azon hatáskörnek megismertetésére, mellya’ kérdéses törvényjavaslat által az ellenőrködő tagok működésére nézve kijeleltetni kívántatik.

Next

/
Thumbnails
Contents