1843-1844 Irományok • Röpívek az 1843-1844-ik évi országgyűléshez / [s.l.] / [s.n.] / [1843]
1843 / 12. szám
22 .V 37. §. Szavazás alkalmávali csalfaság cseleken a’szavazás azon helységbeliek által, melly. hez a' többszörösen szavazó tartozott ismétlcndő leszen. 38. §. Mindegyik hivatalra lett szavazás clvégeztével a’ ládák a’ Választmány előtt felnyittatván: a Választmánya’ sikert a’ gyűlésre béjelenti. A’ kire legtöbb szavazat esett, az elnök megválasztottnak nyilatkoztatja. ,V mi már a’ tisztéijitási jó renddel ellenkező kihágásokat illeti: ezeket a1 Választmány nézete szerint vagy szóval, vagy tettel, avagy egyszerre mindkét móddal lehet elkövetni; inikép az is kétségtelen, bog) mindkét rendbeli kihágások vagy egyesek személyes jogait, vagy a'köz rendet, vagy mind a’ kettőt egyszersmind sértik. S e'különféle kihúgási esetekhez képest a Választmány nézetei különbözők. Ugyanis Ha valamelly egyed által \alaki, bár tisztujitás alkalmával is, de úgy sértetik meg szóval, bogy ez által a’ hely méltósága meg nem sértetik: ez eset a’ puszta magános sértések közé sorolandó, és igy erről e‘ bel) tt intézkedni felesleges volna. lia [tódig a’ bár szóbeli sértés olly nemű. melly által a' helynek méltósága megsértetett, akkor a’ bíintetőtörv én) köri) v tárgyalta széksértés esrle forogván fen: ezt azon helyről elvon\a, kiszemelve is tárgyalni a' \ álasztmán)' csak akkor tartaná szükségesnek, ha annak külön törvénybe iktatását nem reménylené. Azon esetről, ha a' széksértés mellett magános jogsérelemnek is volna helye: ugyan a' büntető törvénykönyv rendelkezik. Ezen eseteket hát ama magok iliitú bel) éré fenhag)ván Választmány ez úttal annyit, de annyit igen is meghatárnzandónak vélne, bog) ha a búr szóval elkövetett széksértés egyszersmind a’ tisztújitási eljárást is akármikepen gátolná: ezen kihágás az alább említendő rendzavarás esetei közé soroltassák, ’s a’tettes mint rendzavaré tekintessék. Azonban— tisztujitás alkalmával, s ennek helyén — bár eg) es ellen, de tettel elkövetett kihágást nem képzelhetvén a’ \ álasztinány oil) at, mellyel egyszersmind a' hely méltósága is meg ne sértetnék, és igy a' széksértés bűne el ne küvcttrtuék: a' mennyire ez is a’ büntető törvén) könyvben tárgyaltatnék, erről leendő rendelkezést azon maga helyére fenhagyja ugyan; mindazáltal nehogy ill) es merénn) el a’’tisztujitás fui) amata gátoltatiiassék, ezt illetőleg a'' bíráskodás, s tekintve rögtöni büntetéseknek melly bíróság által, ’s mi móddal leendő gyakorlását? meghatároztatni szükségesnek véli. Meliyre nézve nézetei, a’hoz képest a’ mint főképen egyesek sértetnek meg illy lettel, vagy pedig a’ hely szentsége következők: lía valamelly egyed, a’ tisztujitás g) akorlatúbani szabadságot gátló tettel sértetik meg, ez érdemben ugyanazon sértett panaszára azonnal teljesítendő vizsgálat az ideigleni tiszív iseiőségre, a’ rögtöni bíráskodás pedig a’ 19. §-ban felállított őrszéket illesse. 11a a' sérelem oliv an, mell) a‘ sértettre nézve egy éb tekintetben is sérelmes: a’ sértőnek büntető perbefogatását ezen őrszék rendelje ugyan meg, szükséges vizsgálat, és kellő kihallgatás után, de rögtön; a' tett érdemlegi megbirálása azonban a’ megyei köz tiszti iig)viselő által perbe vonandó sértő ellen, a’ megyei törvényszék elébe tartozzék. Ha bárkinek helytelen tette által a közrend, és Hiedelem sértetnék, azt alább érdeklendő csendtiszt (constable) a tettest azonnal rendre inteni,'s az ennek engedelmeskedni tartozzék; kiilötnben ill) féle rendőrség elleni (politialis) kihágások felett az őrszék, nyombani ítélet hozással bíráskodjék. Végre ha nénteüy lsei) télen tettek rendzavarást idéznének elő, ezek a' zavar, és illetőleg lázadás okozása alább érdeklendő esetei közé számíttassanak. Ezenkívül Mindenki tartozván tisztu jitás alkalmával magát békésén, és csendesen v iselni, s az, ki köz tekintett* I erre lelt felszólítás után is a’jó rendet, lármás magaviselettel háborítaná, a’nyomban következő büntetést is megérdemelvén: ha a’ főispán, s illetőleg választott elnök egy kis nemzeti szinti zászló felemeléssel mintegy a’ nemzet nevében, s a nemzeti köz szabadságos óva csendre int, 's ennek bár ki a’ csendtiszt általi felszólítás után sem engedelmeskednék: a" széksérlés büntetésén kívül, tettéhez képest a’ rendszavarók közé is számítandó; ’s a’ felszólító csendtiszt hivatalos jelentése folytában az őrszék elébe állíttatván rögtön elvegye kihágása érdemlett büntetését. 'S illy büntetésre nézve a’Választmány úgy vélekedik, bog) oil) as személy, melly lármás kihágásait csendtiszti felszólítás után ismételné: választási jogának azon tisztujitás alatt többé nem gyakorolhatásáról, a’g) ülekezetből parancsolt eltávozás útón is, az őrszék Ítélete által megfosztandó volna. Továbbá hogy a ki széksértésben elmarasztalván a’ büntrtésbeli summát le nem lizette; a’ végrehajtás be-N
