1843-1844 Irományok • Röpívek az 1843-1844-ik évi országgyűléshez / [s.l.] / [s.n.] / [1843]
1844 / 64. szám
jm A’ mi már a’ hitelintézet tervének főbb elveit illeti: az országos választmány múlhatlanú! szükségesnek véli, hogy a’ hitelintézet a’ tőle kutson veendő, rendesen betáblázandó tőkék teljes biztosítására törvényes kiváltsági elsőséggel ruháztassék fel mindennemű követelések előtt, mellyek a’ hypothecáúl lekötött birtok, vagy birtokosa ellen, nem csupán adóssági, hanem bármi egyéb jogczímből, ’s igy olly tényeknek következésében is támaztarhatnának, mellyek a’ hitelintézet követelésének betáblázását megelőzték. E’ törvényhozási intézkedés az ősiségi viszonyok tekintetéből a’ hitelintézet életbe léphetésének mellőzhetlen feltétele; azonban a’ jog sértés, melly ebben rejteni vélhető, a’ választmány nézete szerint inkább csak látszólagos, — mert: a) Az intézet hy pothecáúl rendszerint csak olly fekvő birtokot fogad el, melly semmi per alá vonva nincs, ’s igy azok, kik jog követeléseiket már a’ törvényes formák mellett nyilvánították, a’jog-sértés minden veszélyen kivűl vannak helyheztetve. b) Az intézet elsősége által azok, kiknek a’ hypothecáúl kijelelt birtok, vagy birtokosa ellen törvénves keresetük van, nem fosztatnak meg azon jogoktól, miszerint követeléseiknek kielégítését törvénvútján kereshessék; — és igy, miután az intézet kötsont a’ bátorságára lekötött birtoknak csak egy harmad részéig ad, elsősége pedig csak egyedül magára a’ hypothecáúl lekötött ingatlan birtokra van szorítva, a’ hypothecáúl kejelelt birtoknak két harmad része, ’s a’ kötsön vevőnek egyéb mindennemű ingó ’s ingatlan javai, sőt magán a' lekötött birtokon lévő ingóságok is azoknak bátorságára szolgálandanak, — kiknek a’ kotsönt vevő földbirtokos ellen más jog czímekuél fogva követelésük van. c) A’ hitelintézet költsönt évenkinti törlesztésre ad — a’ magyarországi perek ’s jelesül az ősiségi követelésekből eredők évekig tartanak, ’s mind addig, míg bírtoki jog — viszonyaink jelen állapotjok— ban maradnak, évekig tartaniok kell; — a’ per folyama alatt tehát, az eredetileg költsönvett tőke mind inkább és inkább fogy, ’s legtöbb esetben magának a’ pernek folyamata alatt olly sommára fog leszállani, mellyet azon beruházási Összeg is fedezend, mellyet a’ nyertes felperesnek a’ neki Ítélt birtok átvételekor csak nem mindig tizetni kell; sőt a’ hitelintézet bátorságára lekötött birtokon fekvő sommát a’ szokott feltételek mellett átvehetni, ’s így azon kedvezés, hogy e’ sommával a’ megnyert jószágon fekvő beruházásokból a’ felperesnek készpénzül kevesebbet keilend letenni, legtöbb esetekben még igen nagyon könnyíteni fogja az illy birtokra nézve eszközlendő bírói végrehajtást is. Végre (I) a’ legroszabb esetben a' serélem nem örökös, csak addig tart, míg a’ tőke törlesztve van, azután teljesen megszűnik. Hogy telekkönyvet a’ törvényhatóságokban, ha átalában minden földbirtokra nem, legalább a’ hitelintézet bátorságára lekötött ingatlan javakra nézve behozni, ’s ez iránt törvényt alkotni kell, a’ hitelintézet természetéből önkint foly. Ha az intézet a’ költsönvevónek nem készpénzt, hanem hitelleveleket ád, azt azon veszedelemnek teszi ki, hogy hitelleveleinek pénze tételében kárt szenvedhet: ellenben ha az intézet költsönt kész pénzben ad mellőzhetlenűl szükséges, hogy az intézet elégséges készpénzre mindig bizonyosan számolhasson, vagy is, az általa kiadandó hitelleveleket készpénzért mindig eladhassa; ’s e’ végett múlhatlanúl szükséges, hogy egy részről ugyan a’ magyar hitelintézet hitellevelei, — áruknak és keletüknek szokott módom feljegyzése mellett, — a’ bécsi pénzcsarnokban nyilvános eladásra mindig kitétethessenek; más részről pedig eszközöltessék, hogy az austriai örökös tartományokban létező nyilvános intézetek közül egy a magyar hitelintézet leveleinek készpénzérti folytonos és azonnali leszámitolását, a meghatározott csekély leszámítolási dij mellett felvállalja; — 's mivel e’ két feltételek — mellyek a hitelintézetnek biztos sikerreli életbe léptetésére múlhatlanúl szükségesek — egyedül ő Felségének engedelme s illetőleg közbenjárása mellett érethetik el; azért ezek iránt ő Felsége, a' hitelintézet tervének felterjesztése mellett, az ország Itendei által alázatos felírással megkérendő lenne. A’ jótállás, mellyet az ország a’ hitelintézetért, a’ hitellevelek tulajdonoasi irányában magára vállalna, az országnak az altala alkotott szabályok ’s ezen intézet iránti bizodalmát tanúsítja, s ennél fogva a’ hitellevelek hitelének biztosítására nagy hatással lenne; azért is ezen jótállást a választmány szükségesnek, és különben is, onnét, mivel a’ hitelintézet felett a’ törvényhozás őrködik, Önkint folyónak látja, azonban alig állhat elő ollyan eset, mellyben ezen jótáállás az országnak pénzbeli áldozatjába kerülhetne. Az előadottaknál fogva a’ választmány a’ hitelintézet felállítását is az előleges teendők közé sorozván annak első kiadásai fedezésére, ’s a’ tartalék pénztár megalapítására, az országos pénztárból 200,000 pengő forintnak kiszolgáltatását véleményezi; egyszersmind a’ hitelintézetről szóló törvény-17. sz. javaslatot 17-ik szám alatt az országos KK. és RR. eléibe terjeszti. II. £s i. A’ hitelintézet alap szabályait érdeklő külön vélemények H. és I. betűk alatt vannak: K. mellyek folytában még a’ K. alatti külön vélemény is megemlíttetik. 14
