1843-1844 Irományok • Röpívek az 1843-1844-ik évi országgyűléshez / [s.l.] / [s.n.] / [1843]
1844 / 64. szám
Vi 14. sz. 1 S. sz. Ezen nézetekből kimenve, a' választmány véleménye abban pontosul: miszerint a' nevezett Luiza-út társaság felszólítandó lenne, hogy vagy építtesse meg a' privilégiumában említett, 's Porto-Re feli vezető mellékvonalat is a' most kívánt summában, vagy pedig a’ nélkül az 1826-ban megállapítot öszveggel elégedjék meg. Az egyesség megkészülése esetében az átveendő út fentartása az országos pénztárt illetvén, az erre szükséges költségek fedezése végett, egy mérsékelt ’s mindenki által minden kivétel nélkül fizetendő vámot vél a’ választmány határoztatni, például: egyegy igás marhától Károlyvártól Fiúméig 13 krt miszerint — minthogy két vontató marha 30—35 mázsát szállít odább, ’s ettől 10 krjával mázsánkint eddig 300—330 krt fizettetett, ezentúl pedig csak 30 krt fizettetnék; — az útvám kevesednék illy formán 270, illetőleg 320 krral. Ezen vám csak végpontokon lenne fizetendő, és egyenesen az út fentartására fordítandó; rendkívüli esetben a' közlekedés helyreállitására szükséges munkák teljesítésére, az út videkébeni lakosok a’ közmunkák szabályozásáról szóló — 2-ik szám alatti törvény czikkelv 20 §. értelmében kötelesek; egyébiránt a’ felügy elés az országos igazgatóságra bizandó lévén. A’ csatornákról. Az ország sok és nagy kiterjedésű vidékeinek vizáradások elleni biztosítására, egyszersmind a’ közlekedés könnyebbitésére ’s ezeknél fogva az ipar és anyagi erő kifejtésére ’s nevelésére, szóval: a’ nemzeti jólét előmozdítására, millv hasznos, sőt szükséges legyen a’ csatornák létesítése; ’s a’ folyamok szabályozása? közönségesebben tudva van, mintsem bővebben fejtegetni kellene; azonban, minthogy az e’ végre imegkivántató tetemes költségek magánosok által elő nem állíttathatnak, hazánkban e’ részben mind eddig gén kevés történt; igy példáúl a’ Dunát a’ Tiszával Szegednél összekötő csatorna, mellynek minél előbbi létrehozatala pedig az országnak annyira érdekében fekszik, a’ nemzetnek koz óhajtása is, mint illyen az országos választmány által is az előleges teendők közé soroztatik; —ámbár az 1840—ki 38—ik t. ez. iránta világosan rendelkezett, mind eddig még csak meg sem kezdetett. — Ezeket szem előtt tartván, a’ választmány szükségesnek látja, hogy — a’ mint már fentebb is az országos útvonalaknál érintve van, — egy általános közlekedési vonal, és így figyelemmel az ezt illető 's alább idézendő törv. czikkelyben megemlített vonalakra a’ körülményekhez képest csatorna hálózat tervének is bel- és külföldi múértők által leendő kidolgoztatásával 's a’ kivitel iránti legczélszerűbb javaslat készíttetésével az országos igazgatóság bízassák meg az országos pénztárból e’ végett teendő költségnek legnagyobb mennyisége 150,000 pftban határoztatván meg; egyszersmind pedig útasításba adandó lenne az igazgatóságnak, hogy figyelmezve a’ víz szabályozásra vonatkozó minden körülményekre is, és az eddig történt vízmérések használata mellett, ezen előleges munkálatokat, — a’ mennyire a’ körülmények engedik — a’ jövő országgyűléséig készíttesse el, 's annak további rendelkezés végett terjessze eleibe. Minthogy pedig az ország közérdekében áll a’ magánosok rugalmasságát is felébreszteni, ’s ezt leginkább előmozdítja az, ha azok biztosan juthatnak műértő víz mérnökökkoz, a’ Választmány azt is elrendelendőnek véli, hogy az igazgatóság, ha nagyobbszerű víz szabályozások, vagy csatorna keszités végett, akár egyesek, akár társaságok által felszúlíttatik, köteles legyen vízmérnököket országos költségen kiküldeni. ■— Egyébiránt, az országos pénztárt egyedül a’ hajókázási czélt illető költségek terhelhetvén, a csatornák építésére fordítandó költség illető részét, természeti igazság szerint is, megtériteni tartoznak azok, kiknek földeik ezen csatornák ’s szabályozások által, az áradásoktól mentekké tétettek, a’ vagy innen eredő egyéb haszonvételekben részesülnek. Ezek folytában, a’ mi még különösen a’ vizek szabályozását illeti: e’ tekintetben folyamaink közt legfőbb figyelmet igényelvén a' Tisza, melly mostani rendetlen állapotában temérdek kiterjedésű földet teszen haszonvehetetlenné; szabályozva pedig kiszámithatlan jótékonyságot eszközlene mind egyes birtokosokra, mind pedig ezeknél fogva az ország erejére nézve: azért is, ennek szabályozására s áradástóli megmentésére, és a’ már létező felmérések utáni szabályozási terv készítésére, a’ választmány a jövő országgyűlés további rendelkezéséig, az országos pénztárból 600,000 pforintnak, — a’ többi folyóknak — ide értvén a’ Dunát is — szabályozására és áradástóli megmentésére pedig 400,000 pftnak kiszolgáltatását véleményezi; melly munkálatok feletti rendelkezés az országos igazgatóság köréhez tartozik. Itt is magában értetvén, hogy azon földbirtokosok, kik az áradástóli megmentés által a’ haszonban részesülnek, az illető költségeket aráuylagosan viszatériteni tartoznak. Az ezekre vonatkozó törvényjavaslatok, jelesül az építendő csatornákról szóló 14-k; a vizek szabályozásáról szóló pedig 15-k számok alatt foglaltatnak.
