1843-1844 Irományok • Röpívek az 1843-1844-ik évi országgyűléshez / [s.l.] / [s.n.] / [1843]
1843 / 12. szám
13 pályán rendszeresen taníttatni szokott [tudományokból, különösen a’ törvény tudományból is kiállt rendes vizsgálat után, részére kiadott bizonyítványt előnmtat. Ezenkívül a’ bíráskodó, és számadással járó, úgy szintén főjegyzői, tisztügyviselői, számvevői, és levéltárnok hivatalokra leendő kijeleltethetésre a’ teljeskoruság, vagy is 24 esztendő betöltése; és még a' számadással járó hivatalokra nézve, a’ megyék által illetőleg ezen törvény kihirdetése után azonnal meghatározott mennyiségben előre kimutatandó biztosságnyújtás is, okvetetlen megkivántatik. A’ már hivataloskodottaknak jövendőben is leendő kijeleltetésére nézve sem az -illendő, sem az iskolai bizonyítvány ok tekintetéből, semmi nehézség nem tétethetik. A’ 2. és 4. §§-ban érdeklett azon esetre, ba a tisztújitás főispáni elölülés alatt nem tartathatnék, Iegczélirányosabbnak véli e’ Válásztmány, hogy a tisztújitás vezetésére kivántató [elnököt a’ tanácskozmány szabadon, és igy maga körén kívülről is, de mindig csak titkos szavazással válasszon. Ki a’tisztújitás vezetési főispáni minden jogot, és kötelességet a’ tisztújitás ideje alatt gyakorolván, mind a’ tanácskozmányi, mind a’ tisztújitás! elnökséget viselne; ennnek végeztével hivatása tökéletesen megszűnvén. Ez foglalatja a1 következő «síknek: 16 §. A‘ 2. és 4, SS- eseteiben kivantató elnököt, a’ megy'ei elnökség ideigleni elölülése alatt, egybegyüiendő tanácskozmány választja mindig titkos szav azással. E’ választás egyedül a’ bizodaíom eredménybe, ’s tökéletesen szabad lévén a’ tanácskozmány körén kívüli egy edro is kiterjedhet. lily elnök az általa vezetendő azon egy tisztújitás ideje alatt a’ megy'ei fókormányzói minden jogot, és kötelességet gyakorolván; semmiféle hivatalt azon alkalommal el nem vállalhat. A’tisztújitás befejeztetvén, hivatása tökéletesen megszűnik. 6) A’ választás és választókról. Ha már a’ kijelelésben tapasztalt részint visszaélések, részint hijányok a választásoknál történt kihágások bő forrásául tekintethetnek; semmi kétséget nem szenved, hogy' a többségnek felkiáltás utáni kimondója hasonlóan számtalan zavaroknak szidó anyja. És itt elégnek tartaná a’ Választmány csak magát az emberi gyarlóságot, melly tői az elnök sem mentes, íelemlitni, mert meg van gy őződve, hogy mindazok, kik illy alkalmakkor jelenvoltak, ny iltszivü tanúság tételre készek a’ mellett, hogy csupa felkiáltással a valóságos többséget kivenni a’ legtisztább akarat mellett sem lehető mindig. Ugyanis néha több kijeleltek vezeték neveinek ugyanazonsága a1 felkiáltás általi választást egészen lehetetlenné is tevén, máskot ez, vagy ama pártbelieknek itt, vagy amott állása (miért való vetélkedés nem egy szer vérengzésekre is szolgált okul); a’ kiáltásoknak innen, vagy amonnan viszhangzása, egy névnek a hangoztatásra nézve másik felett alkalmatosabb volta,az elnök helyzete, és hallási élet-műszere: már magokban is olly különbségeket okoznak a’ felkiáltásoknál, mellyekct csak az pártolhatna, ki megnyugvással tapasztalja, mikép most választási jogát igen sok értelmes épen nem, egy némellyek pedig erős szavaik hatályához képest annál élénkebben, lehetne mondani jogtalan—túl hangzással tehát az egyképen nemesek is teljességgel nem egyformán—gyakorolják. Ámde ha mindezeket valaki az emberi intézvények válhatlan hijányai közé számitná is» élhetetlen a1 Választmány figyelmét kikerülni azon számos visszaéléseknek, melly eket az emberi önkény M
