1843-1844 Irományok • Röpívek az 1843-1844-ik évi országgyűléshez / [s.l.] / [s.n.] / [1843]
1843 / 12. szám
10 Azon jognak, mellyet eddigelé a főispánok tisztújitás alkalmával a’ kijelelésrc (candidatio) nézte gyakorlottak, további fenmaradását, ama,nem csak méltányos, de szoros igasságszerinti követeléssel, bogy kibe a' megyei Rendek többségének bizodalma öszpoutosul, az a kijeleltek közül ki ne maradhasson, mint az eddigelé megtörténvén sok zavaroknak egyedüli iorrása volt, úgy lehetne egybehangzásba hozni, Iiogy minden hivatalra a’ főispán, s illetőleg a 2. és 4. §§. eseteiben választandó elnök két egyedet belátása szerint szabadon jeleljen ugyan ki; egyszersmind azonban más, két oily személyeket is, kiket az alább érdeklendó tanácskozmány (conferentia) többsége kitűz, hasonlóul a’ kijeleltek közé sorozni, minden esetre pedig azt is, ki addig ama hivatalt viselte, ha ugyan tovább szolgálni kívánna, azon esetre, ba a 15. §. rendeletéhez képest a1 kijeleltetésre alkalmatlanná nem vált, kijelelni tartozzék. A csak most érdeklett tanácskozmánynak, melly a’ főispán, vagy illetőleg a’ 2. és 4. §§. eseteiben, a' 16. §. értelmében, mindig csak egyes tisztújitás esetére választott elnök elülülése alatt, a' tisztújitást megelőző napon egybeülne, tagjai lennének: a) Mindazon táblabirák, kik a* tisztújító megyében birtokosok, vagy abban laknak. b) Mindazok, kik az illető megye közhivatalában vannak, hahogy a' kérdéses tisztújitás alkalmával semmiféle hivatalt el nem tálalnak. c) A’ választó testületnek a’ 65, és 66 §§-ban érdeklendó móddal választott képviselői. ‘S a' véget azt ajánlja a' Választmány, hogy olly megyében, hol a' szavazásra öszeirtak száma ezeret nem halad meg, a’ szavazók öszvesége tiz hol ezeren felül ötezerig megy a választók összes száma, minden száz választók egyet válasszanak a tanácskozmányon helyettek megjelenendő képviselőnek. ’S illy képviselők számát legfelebb ötvenre kívánván határoztatni a Válásztmány, hol a’választók száma 5000-nél többre megy, ott a' most érdeklett 50 képviselőknek a választók között aránylag felosztása, mint szintén az ez érdemben kivántató részletesb rendelkezés is, a’ megyék helyhatósági köréhez tartozik. Végre d) Minden azon megyében fekvő, vagy birtokos szabad királyi városnak, s a’ 24. 5-ban érdeklett szabad községeknek egy egy képviselője. E tanácskozmányban a’ többség akaratának az tekintetnék, mit a fejenkint számítandó nyilatkozók nagyobb száma kíván. Valahányszor pedig szavazásra kerül valamelly kérdés, mindegyikre nézve csupán csak titkos szavazásnak lenne helye; s az itteni meg állapodásokról, a’ jelenlévő tagok közül választandó jegyző által — a' jelenlévők pontos feljegyzésével kezdődő hiteles jegyzőkönyv fogván vezettetni, ennek tisztújitás után a megye levéltárába való betétele szükséges. Ezek folytában javasoltatik a következő törvény czikk: 12. §. Minden hivatalra azon egyedet, ki tisztújitás előtt azt viselte, azon esetre, ba tovább is hivataloskodni kívánna, és a’ 15. §. rendeletéhez képest a’ kijeleltetésre alkalmatlanná nem vált; mint szintén a’tanácskozmány (conferentia) által kitűzőit két más egyedet a’ főispán, vagy illetőleg a' 2. és 4. §§. eseteiben a' 16 §. értelmében választandó elnök, kijelelni tartozik. Ezeken kit ől belátása szerint jelelhet ki a’ főispán vagy illetőleg választott elnök más kettőt is. Minden kijelelt, vagy kitűzött egyednek, a’ 15. §-ban kitett megkivántatósággal kell birni; kiilömben bármelly kijelelés, vagy kitűzés érvén) télén. 13. §. Ezen tanácskozmány, a’ főispán vagy illetőleg a’ 2 és 4. §§. értelmében választott elnök elöliilése alatt, a’tisztújitás előtt összeül; benne a’ tizedrész kívánságára is tartandó titkos szavazás útján fejenkint számított többség határoz; és határozatiról kebeléből választandó jegyző által hiteles jegyzőkön) vet vezettet. Ebb«
