1843-1844 Jegyzőkönyvek 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844

1844 / 261. ülés

\02

CCLXf. ülés naplója. November 3-án 18YÍ.

2 * izene* és hanem szabad választás utján is lehet elérni, csakhogy a' lelkész részéről is hely adassák az összeadás f.lirási javas-szabad „íegtagadhatásának. _ Az 5.§ igy van szerkesztve: „A’ jelen törvény kihirdetése után kötött vegyes ífrgyábankelt házasságokból született mindkét nembeli gyermekek apjok vallásában ^neveltessenek.“ — Ez nézetem sze- Iránt!'' Talaszrint egészen kihagyandó lenne; mert a) a’ parancsoló törvény nincs összehangzásban sem az egyik, sem a’ másik resolutióval; mi több : a'martius 25-ről szólóban nyíltan mondja ő felsége: hogy parancsoló törvényben soha sem fog megegyezni; — b) előbocsátása a' praeceptivus törvénynek annyit tesz, mintha a’ törvényhozásnak határozott kívánsága volna: hogy minden gyermek apja vallását kövesse; holott a’ legislatio, méltányolva a’ lelkismeret szabadságát, e’ részben a’ szülőket megkötni nem óhajtja; mi több: némellyek könnyen arra a" gondolatra juthatnának, hogy midőn gyermekeik nevelése iránt máskép rendelkeznek, mint a’javaslatba hozott 5. §, törvényt szegnek, rontanak, c) de nincs is semmi szükség a’parancsoló törvényre; mert távol sem olly könnyű ám, mint némellyek csak könnyelműleg gondolják , a’ statusban kiilsöképen minden vallást nélkülözni. Meglehet, hogy belsőkép kevés, vagy ép semmi sokaknak religiója: de azt kiilsökép mégis mutatni nem merik; ’s innét van, hogy a’jelenkornak minden vallástalansága mellett is egyetlenegy egyén sem találkozik az egész hazában, ki egyik, vagy másik egyházhoz ne tartoznék. Az ollyan embernek, kinek semmi vallása, nincs s nem lehet a’ nagy néplömeg előtt semmi hitele, becse, kelendősége, — szóval: különféle political', polgári nézetek, érdekek szinte kényszerítenek mindenkit egyik , vagy másik vallásnak követésére , s kényszerítik jelesen a’ szülőket, hogy szeretett magzataikat bármi vallásban neveljék ’s neveltessék ; — d) valamint önként megegyeznek abban a’ szülök, hogy gyermekeiket mellyik iskolába járassák? papnak, katonának, vagy mesterembernek képeztessék: igy leend a’ dolog a’ gyermekek vallásos nevelésénél is, habár semmi parancsoló törvény nem lesz is;—e) ne legyen csak a’köztársaságban becse, hitele, alkalmazása, előmenete az olly embernek, kinek nincs vallása: bizonyára a’ statusban senki sem lesz religio nélkül, ha mindjárt parancsoló törvény nem hozatik is; és megfordítva: legyen a’ status, a’ nagy massa nép közönyös az iránt, ha van-e valakinek religiója, vagy sem? — még a’ parancsoló törvénynek sem lesz legkisebb eredménye is a’ vallásosságra nézve. — A’ c) alatti pont folytatólag igy áll: „A’ szülőknek, ha ez iránt kölcsönösen egyetértenek , szabadságukban áliand gyermekeiket bármilly törvényesen bevett vallásban is nevelni, vagy neveltetni.“ — Ez tovább terjed , s többet foglal magában, mintsem a’ felperesek kívánsága, vagy keresetlevele, szóval: e’részben egy uj kívánat. Tudva van, mikint protestáns atyánküai siirgeték már három diaetán, hogy a’ vegyes házasságban élő catholicusoknak engedtessék meg — ha tetszik — mind a' két nembeli gyermekeiket a' két evangelica vallás valamellyikében neveltethetni; — ebből állott ez érdembeli minden panasz, minden kívánat; de arról , hogy a’ vegyes házasok egy harmadik, bátor bevett vallásban nevelhessék gyermekeiket, — egész eddig még csak egy szó sem volt. E' része tehát e' pontnak szinte kihagyandó; különben két vallás is sok egy házban, ’s olly kevéssé tesz jót, mint két ur egy fedél alatt, — hát három? — Van még e’ szerkezetnek egy-két egészen uj §-a; de mivel az idő már messze haladt, béketürésök is nem igen volna a' t. KKnak és RRnek, — ezek iránti észrevételeimet ez úttal elhagyom ; s azzal zárom nyilatkozatomat: hogy hacsak azon gyanút nem akarják a’ t. KK és RR a’ nagy közönségben támasztani, hogy mind azok , mellyeket a'jelen ’s az előbbi két diaetákon a’ vallásos súlyokról hirdetének, csak puszta szók, nagyított dolgok valának, — iparkodjanak a’jelen javaslatot úgy módosítani, hogy az a’ FRR ’s kormány által elfogadható legyen. („Maradjon!“)

Elnök: Megmarad az izenet. Azt az itélőmester ur a’ mélt. FRRliez át fogja vinni. Ezzel összeköttetésben van a’ t. RRnek az egyházi áldás megtagadása tárgyábani izenete: az fog tehát most tárgyaltatni.

Ennek következtében —

6-ík izenet, Nádori itélőmester Széli Imre olvassa 6-ik izenetét a’ t. KIvnak és RRnek az egyházi áldásnak a’ tűr vényjavas- vegyes házasságoktól a’ róm. cath. papság által lett megtagadása tárgyában, — továbbá a’ felírást és töriídás megta-vényjavaslatot ugyané’ tárgyban, — mellyek az országgyűlési iratok közt 422. szám a) b) c) alatt foglalgadása tár- tatnak.

gyában. , r t rr # ... ,

Orsz. irat. Elnök: Azon biztos reményben , mikint ezen vallásos állapot a’szerint, a’mint imint mondám, egé- 4««. szám szen ]{j f0g cgyenlittetni, — és hogy akkor minden azzal összekötött panaszok hasonlókép elmúlnak, most ''1 ^ 11 sem teszek észrevételt; azonban meg kell vallanom a’ veszprémi káptalan követének előadása következtében , hogy én egyremásra mégis világosabb javaslatot nem hallottam , mint a’ miilyen maga a’ k. kir. leirat, és ha azokból tisztán csinálnék a’ törvényt, azon következéseket a’ türvényczikkböl soha nem fogja kihúzhatni a’ követ ur, mellyeket kihúzott. Méltóztassanak akár egyiket, akár másikat elfogadni! úgy tartom: csend, egyesség és nyugalom lesz az országban, — mi mindnyájunk kívánsága. — Most következik a t. KKnak és RRnek izenete a’ mélt. FRRliez az irodalmi és művészeti jogok biztosítása iránt. („Éljen!“) izenet, fel- Nádori itélőmester Széli Imre olvassa izenetét, felirási javaslatát és törvényezikkét a’ t. KKnak vényjavaslat és RRnek az irodalmi és művészeti tulajdonnak biztosítása iránt, — mellyek az országgyűlési iratok közt müvészeiriu- 423. szám a) b) c) alatt vannak.

Orsz^'irat Elnök: Itt egyedül csak az kár, hogy ezen törvényezikk olly későn jön tárgyalás alá; mert az egész 4«». számbölcsen fel van téve , és megérdemli a’ hoszasabb tárgyalást; azonban, miután most az idő rövidsége miatt a) b) c). nem lehet czélt érni, majd jövőre marad ezen tárgynak is kivívása. Most a' váltótörvényezikk iránt tett változások fognak felvétetni.