1843-1844 Jegyzőkönyvek 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844

1844 / 259. ülés

380

CCLIX. ülés naplója. November 1-én 1844.

Törvényja-izenetben is pár szóval megjegyezni, vagy pedig reánk is a’ III. szám alatti kulcsot kellő módosítással elfokCzszOkségek gadni kegyeskedjenek; — egyébiránt pedig, az ajánlott adónak a’ hatóságokbani személyszerinti kivetését fedezéséről. j|ietö|e& ? a’ C) alatti különvéleményhez ragaszkodom.

Körmöczbánya város követe Freyseijsen János: Miután küldőim múltkori nyilatkozásom szerint az országos közszükségek fedezésére nézve mind azért, mert a’ városok szavazatai nem számíttatnak , — mind pedig azért, mert igazságtalannak tartják a’ javaslóit osztályzat szerinti kivetést, — ezen uj terhek viseléséhez járulni nem akarnak: most, midőn ezen a’ IV. szám alatti táblás jegyzékben foglalt törvényhatóságok közti osztályzat és arány határozása vizsgálás alá került, köteleztetem azon érdemleges észrevételekhez, mellyeket Besztercze- és Selmeczbánya városi követtársaim már előhoztak , még ezeket hozzáadni: — Valamint való az, hogy honunkban a’ pengő pénz szaporítása az országos közszükségek legelsőbbike: úgy kétséget nem szenved, hogy a' bányavárosok, mellyek a’ nemes érczck költséges és fáradalmas előállításával foglalkoznak , már különösen és századok óta az ország közszükségei fedezéséhez járulnak, — annyival nagyobb áldozattal, mivel a’ bányaművelés által még jövedelmeiktől is nagy részint megfosztalak, — t. i. sok ezer ölfát évenkint köteleztetvén ingyen adni. — Ezek igy lévén, teljes igazsággal kívánhatják a’ bányavárosok , hogy városi területeik , mellyek részint közhasználatú erdőkkel, részint adómentes bányászi műhekkel elboritvák és elfoglalvák, — a’ IV. szám alatti osztályzatból és igy a’ másodszori megrovatásból kihagyassanak, — megkívánván ezt a’ következetesség is , — miután a1 t. KK és RR a’ VI. szám alatti törvényjavaslatban a’ vármegyék területeinek osztályozásánál azon elvet állapiták meg, hogy olly földtérek, mellyeknek semmi bizonyos évi haszonvételeik, vagy jövedelmeik nem lennének, a1 legalsóbb osztályba Írassanak.

Szeged város követe Aigner Ferdinánd: A’ városi lakosok eddig is fizettek adót és fizettek subsidiumot; de azért, hogy a’ honnak minden terheiben részesülnek, talán csak nem érdemlik, hogy a’ tegnapi határozat után ismét egy újabb igazságtalanság tűrésére kényíelenittessenek. Az országos választmány szerint a’ városoknak földesúri joggal birt adómentes majorsági földjei lévén megrovandók, — illy czím alatt Szegeddel 35,000 holdért akarna subsidiumot fizettetni. Ámde ezen 35,000 hold nem földesúri, nem is adómentes birtok ; nemesi birtokaitól a’ város az illető megyéhez fizette eddig és fizetni fogja ez úttal is a’ subsidiumot: a’ kérdéses 35,000 hold tehát benfoglaltatik a’ város területében, — következőleg benfoglaltatik a' portalis összeírásban is. És igy szaporítván a’ porták számát , habár az összes város kezelné is, azért adómentes nemesi birtokká nem vált; sőt inkább e’ földmennyiség nevezetesen nagyította a’ városi porták számával a’ városi adót, — és ekkép az adómentesség csak ráfogva lévén , subsidiummal igazságtalanság nélkül nem terheltetketik. Egyébiránt hitelesen jelenthetem a’ t. KKnak és RRnek: hogy városom 35,000 holdnyi földet, melly vagy közlegelő, vagy egyesek alatti adó birtoka nem volna, nem is bír; ’s méltóztassanak figyelembe venni, hogy az országos választmány által majorságinak nevezett földekből egy nagy részt az utczák, az országos és dűlő utak és temetők foglalnak el; ’s nem elég-e, hogy ezek a’ porták számát szaporítják? ezeket még subsidiummal is akarjuk-e terhelni? A’ többi föld pedig, melly nem közlegelő vagy magánybirtok, — vízállásokból, szikekből és szélfutta homokbuczkákbol áll, ’s általában városom nagy kiterjedésű határa többnyire terméketlen homok, mellynél Komárom és más a’ IV. osztályba tett megyék hasonlithatlanul jobb földeket birnak. Én tehát kérem a’ t. KKat és RRet, hogy az érintett, úgy is adó alatti 35,000 holdföldet egészen kihagyni ’s városunkat a’ IV. osztályba tenni méltóztassanak.

Arad megye követe Török Gábor: Hogy megyém részéről az osztályzat ellen panasz nem emeltetik, ne annak tulajdonítsák a’ t. KK és RR, mint ha megnyugodnám az osztályzaton; mert én is tudnék bérezés vidékeket és szikes helyeket említeni; hanem annak tulajdonítsák, miszerint látom azt, hogy a’ t. KK és RR semmiféle igazításokat az osztályzatban tenni nem akarnak; — kérem azonban a’ t. KKtól és RRtől , hogy különösen megyémben a’ legelőkre nézve, hol a’ választmány 8 holdat tesz egy telekre, tegyék az igazi arányt, melly itt a’ sessiókra nézve van. Például a’ főherczegi urodalmat véve fel, mindenütt 28 hold legelő van egy telekre adva, mellyet a’jobbágy bir; ez mostani felosztás szerint a' földesurakat illetné; ’s ezt mélíóztatnának megyémre nézve megigazítani. — Arad városára nézve is, kinek fájdalom! hogy itt képviselője nincs, — kérem a’ t. KKat és RRet, hogy azon osztályzatot leszállítani méltóztassanak, annyival inkább, mert nem rég szabadulván fel, igen természetes, hogy különben is terhelve van a’ felszabadulási költségekkel; és méltóztassanak az árvizet is tekinteni; mert a’ városnak azon alkalommal mind a’ töltések , mind a’ hidak készítésére nézve, mind a' szegény emberek épületei felépítésére igen nagy költségeket kellett tenni.

Kőszeg város követe JSagy Károly: Városom részéről a’ szőnyegen lévő osztályzat ellen nem emeltem volna szavamat, hacsak annak alapjául a’ földbirtok és annak minemüsége nem vétetett volna. —* A’ rovatos összeírás szerint Kőszeg városára 4,056 holdak mint majorsági földbirtok tétetnek ki. Azon fentebbi hold-öszvegben csak egy hold müveit föld sem létez, hanem egészen csak erdők, és pedig azoknak legnagyobb része semmi jövedelmet a’ városi közpénztárba nem hoz; mert a’ városi lakosok marháinak közlegelőül szolgál, minden bérfizetés nélkül. — Illy minemüségben tehát azt majorsági müveit földekkel összehasonlítani nem lehet. Ennélfogva a’ II. rendű osztályzat városomra nézve nem méltányos; 's azért kérem azt legalább egy osztálylyal alább szállíttatni. Egyébiránt pedig, a’ mik Soprony városa követe