1843-1844 Jegyzőkönyvek 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844

1844 / 259. ülés

372

CCL1X. ülés naplója. November i-ón

Törvényja-niegye követének azon indítványában, hogy a' nádorra bízzuk a' bíráskodást, megnyugodtam; de miután köí'sSsécék megbukott, nekem a’ t. Hl? igazságszeretetéhez itt e’tárgyban bizodalmám nincs; mert én itt a’ t. RRet fedezéséről. nem Ugy tekintem, mint bírót, hanem mint törvényhatóságuk képviselőjét és ágensét, — kik magukról gondoskodnak, a’ többiekröl pedig nem; 's ezért kijelentem: hogy én nem azért adom elő rövid szavakban nézeteimet, mintha ennek következtében reményiének valamit a't. RRtől; mert nem reményiek semmit; hanem azért, hogy kötelességemnek eleget tegyek. Nem akarom azt előhozni, hogy nálunk szűz föld volna; mert az nincs, mint másutt; mert ott ki van sarczolva minden, és csak gondos gazdálkodás után tudunk nyerni valamit a’ föld termékéből; nem hozom elő, hogy megyémnek nagy része rósz; mert megyém is azon helyzetben van, mint Pozsony vármegye, hogy az árokból hányják ki a’követ az útra; ha nem legnagyobb igazságtalanság az, hogy ha a’ Fertő tava téréből leszámítom is azon posványt, mellyböl valami haszon jár, — mégis a’ viz területe 3—4 □ mérföldet teszen. — Már ha attól is úgy fizetünk, mint első classisbeliek : akkor Soprony vármegyében egy hold annyival meg lesz róva , mint Ausztriában; ’s miután azt végezték a’t. RR , hogy a’haszontalan térekre ne vettessék ki semmi, — akkor megyémet is nem kellett volna az első classisba számítani; mit én kijelentem hogy legnagyobb igazságtalanságnak látok küldőim részéről; és lássák a1 t. RR következését, mellyet azon igazságtalanság a’ küldőknél szülni fog.. („Maradjon!“)

Esztergom megye körete Kruplanicz Simon: Ha igaz, hogy minden polgár a’status közszükségeihez annyiban köteles járulni , mennyi haszon a’ közállodalomról reá háramlik, és annak ótalmát akár vagyon-, akár személyi tekintetben igényli, — ha továbbá igaz az, hogy a1 közterheknek arányos felosztása első alapja azok elviselhetésére: a’ most kérdésben levő önkényes és biztos adatok nélküli osztályzat által felállított elvek practice meg vannak tagadva; ’s akármikép fontolom megyém helyezetét, soha sem tudom ezt az igazsággal megegyeztetni. Említettem ezt a' kerületi ülésben akkor is, midőn a' porták leszállítását szorgalmaztam, hogy ezen megye közinségénél fogva, ’s a’sok vízzel futó terménytelen homokkal és kősziklás hegyekkel bővelkedvén, — semmi elsőséggel nem bir arra, hogy a’ terheket a' szomszéd megyékhez képest nagyobb mértékben tartozzék elviselni. Emporiuma alig érdemel tekintetet; mert mind az ipar, mind a'termesztmények vására Pest, Komárom és Mosony közt el van osztva. Újólag kérem tehát a' t. RRet, hogy igazságos követelésemet méltányolván, megyémet az osztályban, más szomszéd megyék példájára, alább sorozni méltóztassanak. Nem értem itt a’ szomszéd Pest megyét, melly az iparnak ’s kereskedésnek középpontja lévén, a’ terhekbeni részesülésre is megyém állásától különbözik. („Maradjon!“)

Somogy megge követe Somssich Pál: Azt tartom: illy zaj közt legjobb volna a’ napló számára leirni ’s beküldeni az előadásokat, csak azért, hogy megmaradjanak az utókornak, melly igazságosabb bíró fog lenni, mint a’ t. RR többségű ; azt azonban e’ többség számára szabad legyen megjegyeznem : mikint ha bírói hatóságot követelve, Ítélethozatalba bocsátkoznám, mint ők, — leverőleg pirulnék el illy nyilatkozatok előtt, mellyekben annyi megyei követ jelenté ki, hogy úgy is tudják, mikint itt előadásaik elhangzanak , és illy részrehajló bírák előtt igazságot nem reménylenek. Úgy látszik, hogy most a’ t. RR elhatározzák magukban e’tárgyban minden módon bárminő sikert szerezni; hasonlítanak azon generálishoz, ki a’ csatát minden áron megnyerni kívánja, habár seregét egészen oda veszíti is; de midőn heveseivel egyedül találja magát, a’ megszalasztott ellen zsákmányává leszen minden táborával. így tehát nem is azért szólok, hogy igazságot nyerhessek, — hanem azért, hogy megyéin érdekei feljelelve legyenek a’naplóban. Azon elvek, mellyeket a’választmány felállított szabályul a’megyék osztályozására, egyenkint mind meg vannak sértve eljárásában; mellőzve azt, hogy maga a’ terület számítása az úrbéri és nem-úrbéri földekre nézve se áll, mert megyémben csak 17,100 népesített telket véve, már 90,000 urbarialis holddal több jön ki, mint a’ választmányi munkában felvétetik, — természetes tehát, hogy ebben is rövidítve van megyém; mert annyi úrbéri föld allodiumnak számíttatván, a’ kivetésben hamis alapul szolgált, és annak terheit igazságtalanul neveli. Továbbá megyémnek emporiuma nincs, termékeit szomszéd megyékbe tetemes költséggel szállítja vásárra Kanizsára, Pécsre, Fejérvárra és Veszprémbe, — melly piaczok megyém némelly pontjaitól 10—12 mérfóldnyi távolságra vannak: és igy termesztőink a’nyert árnak nagy részét kénytelenittetve lévén fuvarbérre kifizetni, — csekély tiszta jövedelemben részesülnek. 2-or: azt mondja a’ választmány előadásában: hogy sziklákat, hegyeket, vizeket tekintetbe vett,és hol ezek léteznek,az osztályzatok leebb tétettek! Ez igen igazságos volna; de kérdem: megyémben, hol a’ Balaton posványáival 12 mérföldet foglal el, és a’ sok haszontalan homok és a’ drávamenti mocsárok ismét mintegy 10 □ mérföldre terülnek,— mind ez tekintetbe vétetett-e, midőn mégis mind e‘ mellett a’ IV'. classisba tétetett?! még pedig olly megyékkel, mellyekkel se termékenység, se kereskedési előnyökben nem is mérkőzhetik. Itt az nem argumentum, mit némelly urak mondanak megyémről, hogy ott igen csinos majorok vannak, ’s az industria legjobb lábon áll, ’s a’ finom gyapjú-tenyésztés igen előre haladt! — Vagy ezen argumentumot használva, kérdem: nem tesznek-e a’választmánynak vezérelvei ellen, midőn az industriára terhet vetnek? pedig tudhatnák: mennyi fáradságba, mennyi előlegezett költségekbe kerül azon majorok felépítése, azon nyájaknak beszerzése, tenyésztése, mellyeket megtagadás és szorgalom után lehet csak, de nem henyén, a’ dús föld termékenységére bizakodva, előteremteni. — Az industria rendesen a’ mostoha körülményeknek szülöttje; hol a' roszul megszántott kövér föld 10 —15 szemmel jutalmazza a’gazdát, ott nem igen tartózkodik. Somogynak nincs luesze, nincs köve, — azt a’szomszéd Baranya és Zala megyékből kénytelen hozni: milly drága tehát ott