1843-1844 Jegyzőkönyvek 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1844 / 232. ülés
CCXXXII. ülés naplója. September 28-án 1844. Törvényja-is : ha hát egyik helyen lakhatnak, lakhassanak másik helyen is a’zsidók. Mi a’ honosítást illeti: Koma-vsslat 3' zsi— » t dók ügyében.rom megye tisztán előadta, mikint ezen törvényezikk azon szempontból alkottatott, hogy a’ honosítási törvény még ez országgyűlésen meg fog alkottatni; és igy az ő véleményéhez járulok; ha pedig a’ honosítási törvény meg nem alkottatik, azon esetre kívánom , hogy az idegen zsidók beköltözése tiltassék el. Mi a’ többi §-t illeti: egyáltalában nem érthetek egyet Pozsony vármegye követével; mert azokban nem jogokat, hanem tisztán kötelességeket látok; ’s nemhogy azon többi §-t elhagyni kívánnám, hanem azon §-ok létesítéséhez kötném az első öt §-ban lévő jótékonyságokat is : annálfogva azokat megtartani kívánom. Mi a’ 3. §-t illeti: küldőim ezen kiterjesztést nem kívánják előmozdítani. Elnök: Úgy látom, hogy a' t. KK és RR mindnyájan nincsenek is itt; de az idő is elhaladott: azért félbe szakítom a’ tanácskozást, és a’ jövő ülésre hagyom; ’s egyszersmind felszólítom a’ t. KKat és RRet, hogy illy nagyobb fontossága tárgynak felvételénél tessék jövendőre jelen lenni. — Most vége az ülésnek. — 20í; CCXXXII. ORSZÁGOS ÜLÉS A’ TEK. KAROKNÁL ÉS RENDEKNÉL. September 28-án 1844. déli 12 órakor. Tárgy: Törvényezikk a’ zsidókról, és izenete a' t. KKnak és RRnek a’ zsidók dolgában a’ mélt. FR Rhez. Törvényja- f/]fnök: Tek. KK és RR! tegnap félbeszakasztottuk a’ tanácskozást a’ zsidók ügyében. Tegnap kijelentett Tftslst 3' ZSi“ ^ ^ dók ügyében.véleményem az volt, hogy a’ t. KKnak és RRnek abban kellene maradni, mit a’ múlt országgyűlésnek vége felé határoztak az országos RR, hogy 1-ör: a’ türelmi adó megszűnjék, — 2-or: hogy a’ zsidóknak a’ kir. városokban is szabad legyen fundusokat és házakat venni, mesterségeket űzni és ezéhekbe beállani, hogy keresztény legényeket tarthassanak, valamint az izraelita legények is lehessenek más keresztény mesterembereknél, — végre hogy úrbéri telkeket örök áron is vehessenek , mint más keresztény lakosok, azon feltétel alatt, hogy azokat maguk műveljék, és szolgáik szinte zsidók legyenek. — A többit, mi itt mondatik , ’s mi a’ múlt országgyűlésen nem mondatott, — nem azért, mintha nem tartanám sok részben jónak, hanem hogy valamit biztosan érjünk el, — kihagyandónak vélném. A’ 2. §-ra nézve már volt szó, melly igy szól: „A’ zsidók az országnak minden részeiben és vidékein, úgy szinte minden városaiban és azoknak minden részeiben megszorítás nélkül lakhatnak.“ Én ezen §-t kihagyandónak vélném, minthogy a legutolsó törvény, t. i. az 1840 : 29 törvényezikk 1. §-ában ki van mondva, hogy itt lakhatnak a’ zsidók; ’s annak első részében az idegen zsidókról is van rendelkezés, — hogy t. i. csak azok jöhetnek be, kik arra engedelmet nyertek; ha pedig most általánosságban lenne kimondva , hogy a’ zsidók az ország minden részeiben lakhatnak , azt lehetne érteni, hogy az idegenek is bejöhetnek ; a’ 2—ik részében ezen §-nak azok a’ helyek, hol eddig zsidók nem laktak, ki vannak hagyva; úgy tartom, hogy azt ez úttal is ki lehetne hagyni. — A’ 2. §-ra nézve, azon követ urak, kik már véleményüket kijelentették, különbféle vélekedésben voltak ; némellyek Komárom megye érdemes követével voltak egy véleményben , ki azt kívánta, hogy várassák be e’ tekintetben , mig a’ honosításról tétetik rendelkezés, és azon esetre, ha ez iránt rendelkezés ezen országgyűlésen nem történnék, azt kívánta betétetni, hogy a’ külföldi zsidók be ne jöhessenek. Szabolcs követe , — hajói emlékezem, — ki Komárommal együtt volt, a’ 2-ik részére nézve azt
