1843-1844 Jegyzőkönyvek 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844

1844 / 222. ülés

128 CCXXII. ülés naplója. September l(í-án 18W. c-ik í/enei a’ Hisz, hogy is lehet feltenni, hogy a' mélt. főrendi tábla a’ sz. kir. városoknak illy múdoni rendezésébe sok rendezése heléegyezzen ! A’ melly emberben megfészkelték magukat bizonyos képzetek, azoktól menekedni nem tud, tárgyában, g minden szegeletében az épületnek, verőfény, vagy éjtszaka idejében is, mindenütt és mindig kisértetet fog látni; — úgy vannak ezen szerkezettel a’ mélt. FRR, kik mindenütt democratiai tendentiát látnak benne; ’s természetes következése ennek az: hogy ők a’ hazának nemtöi, ők akarják a’hazát a’ erisistöl megmenteni, melly különben kérdésen kiviil be fog következni! Hallottam mai is: hogy nincsen Európá­ban olly status, mellyben illy tág qualificatio léteznék, mint az, mellyet a’ t. KK és RR felállítottak. A’ tisztelt követ ur, ki ezt felhozta , jelesen Angolhonra hivatkozik; de engedjen meg a’ tisztelt követ ur, hogy megmutassam, miszerint máskép áll ott a’ dolog. — Angolhonnak reformbilljében ezen szavakat ol­vasom , — sajnálom, hogy a’ könyv nincs kezemnél, mert még azt mondhatná valaki, hogy az, mit mondok , csak elmefuttatás, — de kész vagyok bárki ellen is azon nyomtatott munkálattal szolgálni, — az angol reformbillben — mondom — ez van : mikint arra , hogy valaki a1 városban választó képességgel bírjon, semmi néven nevezendő más qualificatio nem kívántatik, mint 10 font sterlingből álló házbér-fize­­tés: ez tehát 100 frt pengő. — Már ha kissé Angolhon és Magyarország között a' különbséget felveszem, ’s tekintetbeveszem a1 pénzmennyiséget, a' roppant drágaságot, és ezzel honunk állapotát összehasonlí­tom : merem mondani, hogy ezen 100 frtot Debreczenben, vagy Szegeden öt frttal, — még egyszer mon­dom : 5 pengő forinttal lehet parificálni. — Másik része a’ qualifícatióknak a' város térén kívül lakókra nézve abban áll: hogy a’ melly ember 60 éves haszonbéri szerződést köt, attól egyéb qualificatio nem kí­vántatik , mint 10 font sterling évenkinti árenda-fizetés ; a' melly ember pedig 25 éves haszonbéri szer­ződést köt, — attól egyéb qualificatio nem kívántatik, mint 25 font sterling évenkinti árenda-fizetés ; an­nak \ égre, ki évről évre köt szerződést, bármennyit fizessen is , egyáltalában nincs választási qualifica­­tiója. — És igy az angol reformbill sem kíván mást, mint állandó lakást; sőt csak annyit, hogy a’ kihir­detés után 6 hónapig ott lakjék , és fizesse meg a’ megkívántaié szállásbért! — Arról, hogy a’ polgári jog gyakorlata békétlenség- és anarchiára vezet, ne szóljunk többet; hisz ez iránt a’ világ mindennemű sta­tustanai szerint az egyes emberek már régen tisztában vannak. — Igaz, hogy a’ mostani állást felvéve, hol eddig 2,000 és néhány száz képviselők voltak a’ városokban, a' mélt. FRR javaslata szerint a' különb­ség nagy lenne; de engedjenek meg a’ tisztelt urak , ha óvakodunk, midőn tudjuk, hogy hazánkban az egyszer meghozott törvénynek későbbi kiterjesztése , midőn a’ reform pályáján működni kívánunk , vajmi nehéz és lehetetlen! — ha még a’ legközelebbi országgyűléseken hozott törvénynek bővebb magyarázatát sem vagyunk képesek kivini, — ezt tanúsítják pedig az úrbéri törvények, mellyekben csak felvilágosí­tani kívánunk némelly czikkeket, de jogokat eltagadni nem akarunk , — ’s mégsem vagyunk képesek rá­bírni a' mélt. FRRet, hogy javaslatunknak csak egyetlenegy pontját is fogadják el. — A’ mélt. FRR iránti vitámat azzal rekesztem be: miszerint ők alkotmányos függetlenségökre hivatkoznak. — Óhajtanám, hogy a' méll. FRR átköltöznének Angliába, és látnák: mikint mutatá a" peerkamara függetlenségének pél­dáját, midőn a- kormánynak intézkedései ellen hibáztató Ítéletét kimondani merte. — Ila egyszer illyene­­ket fog tanúsítani a1 kormány ellenében a’ mélt. főrendi tábla , — visszapillantva az 1830—iUi országgyű­lésen vitatott szólásszabadsági tárgyra , ’s azt fogom találni , hogy függetlenek : arczpirulással fogom sza­vamat visszahúzni, és a’ főrendi táblát egy önálló független testületnek fogom tartani! („Éljen!“) Uraim! a’ főrendi táblát tekintve, példákat felhozni felesleges; mert megannyi példa van arra; — hogy a’ főrendi táblára a’ kormánynak befolyása van-e , vagy nincs? azt nem vizsgálom; annyi azonban bizonyos, hogy azok, kik a‘ főrendi táblánál ülnek, a’ kormány kívánságait teljesítik, és csak saját jövendőjük elébe néznek; — de erre nem kell kölcsönös értekezés, ez mindenkor igy volt, és igy lesz a’ világnak végéig; azonban vannak, noha kevés , de dicső kivételek a’ főrendi táblánál is, — ott is vannak független, önálló egyének. (Zajos „éljenek!“) Ezek bizonyosan nem fognak tekintélylyel viseltetni iránta, midőn ezt, vagy amazt kívánja a’ kormány; hanem azt fogják tenni, mit meggyőződésök parancsol. — Itt eszembe jut, hogy a’ mélt. FRR meggyöződésöket is említik. — Meggyőződésűkkel nekem semmi dolgom ; nekem csak egyedül alkotmányos szellemmel van dolgom; a’ meggyőzödési bő palást nincs ruhatáromban; én ezt egy­általában nem ismerem. Itt megyek akaratom ellenére Tolna érdemes követének némelly mondásaira, mely­­lyeket én mái régen igazaknak és szenteknek vallottam, t. i., hogy mi nem valami rendkívüli erejű testü­letek vagyunk. Ez decantatum pridem ; de a’ hadvezérnek, ki az ellenséggel csatát küzdni akar, feladata az, hogy a’ létező hadsereggel— habár rósz is — miután más nincsen , nyerjen csatát; mert most sem­miből más hadsereget elő nem állíthatunk ; és igy nekünk a' mostan létező hadsereggel kell győznünk, vagy legyőzetnünk. — A’ nemzeteknek szinte úgy, mint az embereknek vannak férfi- és gyermek-koraik; a’ kisded mig pántlikán járni tanúi, erősebb emberrel csatára kelni nem fog; a’ kis Dávid pedig a’nagy Góliát­tal is szembeszállhatott; mert ekkor már ő is emberkorát élte. — Nemzetünk is ollyformán van; tekint­sünk vissza, hogy az aristocratiának mohos magas koporsóiból, az előítéletek zsibbasztó tömkelegéből csak most akarunk kibontakozni ; mert emlékezünk , hogy midőn az 1825-iki országgyűlésen Soprony megyé­nek akkori jeles követe megpendítette, miszerint gondolkozzunk az adózó népről is, — az egész testület kiment, és azt gondolta , valami fatum történt a’ követen. 11a tehát ezen szónak megpenditése is csak né­hány évek előtt tett olly visszahatást: látjuk, hogy azon hibákat magunkba szívtuk, 's hogy vérünkké váltak , és az azokbóli kibontakozás egykönnyen meg nem történhetik. — De az utasításokra tett nézetét

Next

/
Thumbnails
Contents