1843-1844 Jegyzőkönyvek 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1844 / 199. ülés
10 CXCIX. ülés naplója. Augustus 17-én 1841. Sérelmek kiváoalok: V. osztály. és de nem birtoka következtében, hanem azért, mert praelatus, — több ugyan a’ nemesnél , de azért nem nemes; ’s bizonynyal a’ jogtanárok , ha a’clerusnál a’coelibatus megszüntetnék, születésükre nem-nemes papok fiait a’ nemesek közé nem számítanák. Mind ezek részint arra mutatnak, hogy a’ papi jószágok természete igen különbözik a’ nemesi jószágok természetétől, — részint pedig azt bizonyítják, hogy az egyházi személyek csak haszonvevői a’ papi jószágoknak : következőleg igazolják azon állítást, hogy ezen jószágok csakugyan a’ status tulajdonához tartoznak ; ’s ha az érintett javak a’ status tulajdona, kétséget nem szenved , hogy ezen jószágok felett maga a’ status a’ szükséghez képest, kénye ’s belátása szerint rendelkezhetik ; ’s ezt bővebben tanúsítja 3) a’ törvény. A’ törvényhozás időről időre rendelkezett az egyházijószágok használata iránt; igy az 1548 : 12 törvény az elpusztult egyházak jövedelmét a’ hitszónokok élelmére és az iskolák felállítására fordittatni rendeli; az 1548 : 6 és az 1550 : 19 törvények a’ papokat kötelezik, hogy iskolákat állítsanak; sőt hogy az egyházi jószágok jövedelmei nem csak az isteni tiszteletre , hanem más közhasznú czélokra is , jelesen a’ végvárak erősítésére , fordittattak , az 1504 : 20 és 1555 : 15 törvények tanúsítják; az 1723 : 71 törvény pedig a’ papi kezekre bizott ’s jó állapotban nem tartott javaknak elvételét rendeli. Midőn már a’ régi időkben a’ papok telhetetlensége annyira ment, hogy jelesen Somogy vármegyében a’ temetések alkalmával rettentő zsarolásokat követtek el: I. Mátyás, VI. decretumának 63. czikkében , azon parancsolatot adá ki: „Caeterum quia archidiaconi, vicearchidiaconi et plebani, propter eorundem insatiabilitatem, non contenti justis et veris ipsorum proventibus , quandam detestandam , extra hoc regnum inauditam corruptelam , potissimum vero in comitatu Simeghiensi induxisse dignoscuntur etc. etc. — praesenti decreto statutum est: quod a modo deinceps ejusmodi exactionis genus ubique et signanter in dicto comitatu Simeghiensi cesset, et perpetuo aboleatur, et nemo archidiaconorum , vicearchidiaconoruin et plebanorum ejusque vices gerentium, suh poena amissionis beneficiorum, extorquere praesumat.“ — II. Ulászló II. decretumának 3-ik czikkében ez olvastatik: „Volentibus dominis baronibus consiliariisque majestatis regiae ac caeteris regnicolis in praesenti diaeta constitutis (repugnantibus tamen dominis praelatis et viris ecclesiasticis) ordinatum est: quod si aliqui forenses homines ab aliis, quam a regia majestate, vel illis, qui in hoc regno super quocunque beneficio ecclesiastico jus patronatus, quo hactenus usi fuissent, habent, — aliqua beneficia ecclesiastica pro se procurarent, et hujusmodi procuratione jus sibi in eisdem contra antiquam libertatem regni vendicarent, in eisdem beneficiis residere auderent, attentarent, — quod tales omnes et singuli, si deprehendi poterunt, ad aquam projiciantur, tamquam publici libertatis regni turbatores.“ — Igaz ugyan, hogy ezen törvénynek grammaticalis constructiójából nem lehet azt világosan kivenni, hogy azon szavak: „ad aquam projiciantur“ — kire értessenek: valljon az egyházi rendbeliekre-e, vagy az úgynevezett „forenses“ emberekre? valljon tehát a' papok, vagy azon forensis emberek legyenek-e a’ vízbe vetendők? azonban ez mindegy, mind a' két esetben ezen törvényből csakugyan az világlik ki: hogy a’ papok jószágaival régi időkben is a’ status rendelkezett, — bizonyítja leginkább Kálmán király I. decretumának 15. fejezete, melly szerint az egyházi jószágoknak egyik része a’ papoktól elvétetett. Felvilágosítás gyanánt meg kell itt jegyezni azt, hogy némellyel* azon nyomatási hibának következtében , melly szerint ezen törvénybe a' „pristinas“ szó helyébe a’ „piscinas“ szó csúszott be, — elég hibásan , azt akarják állítani, hogy Kálmán király ezen törvényében nem a’jószágok , hanem a' halastavak felett rendelkezett; azonban ezen nyomatási hibából eredt hibás vélemény a’ törvénynek rubruma, leginkább az által czáfoltatik meg, hogy a' halastavakról Kálmán király ugyanazon törvénynek következő 16-ik fejezetében rendelkezik. Végtére I. Ferdinánd a’ már fentebb felhívott 1548 : 12 törvényezikk szerint egyházi jószágot Tahy Ferencznek conferált. Mind ezen törvények ismét arra mutatnak: hogy az egyházi jószágok nem lévén a’ papok tulajdonai, ezek iránt a’ törvényhozás mindig rendelkezett, — ’s ez újabb időkben is, részszerint az országgyűlés, részszerint pedig ö felsége által elismertetett. Az 1832-iki országgá ülésen sérelemkép terjesztetett elő: mikint a’ püspökök jövedelmeik bizonyos procentuatiójának fizetésére köteleztetaek. Az országgyűlés nem azt, hogy a’ püspökökre ezen teher rovatott, hanem azt ismerte sérelemnek, hogy a’ püspökökre ezen teher országgyűlésen kívül, egyedül ő felsége által rovatott; ’s azon felírásban, melly e’ tárgyban az érintett országgyűlésről felterjesztetett, az országgyűlés nyilván jelentette ki azon elvet, hogy az egyházi jószágok a’ status tulajdonához tartoznak, — ’s azon resolutióban, melly ezen felírásra kelt, ezen elv ö felsége által is elismertetett. Ennélfogva nem csak a’ régi törvények , de a’ legközelebbi országgyűlések is ’s maga ö felsége, kir. resolutiója által, tagadhatlanná tevék azt: hogy a’ papi jószágok csakugyan a' status tulajdonához tartoznak, — ’s ha oda tartoznak, akkor ismét kétségbe nem vonható, hogy a’papi javak felett a’ törvényhozás rendelkezhetik: következőleg az egyházi rendnek jogait koránsem sértené a' törvényhozás , ha a’ papi jószágokat a’ status visszavenné , ’s az egyházi rend tagjait ezen jószágok jövedelmeiből illő készpénzbeli fizetéssel ellátná, ’s az ebből fenmaradandó summákat a' haza közszükségeire fordítaná; ’s ezen rendelkezést, hazánk jelen körülményeiben, kívánja és sürgeti 4) a’ status érdeke. A’ papi jószágok vagy egyházi személy kezeinél , vagy a’ kamarának kezelése alatt vannak; az első, t. i. az egyházi személy — a' mint a’ felhozottak bizonyítják — nem tulajdonosa , hanem csak haszonvevője a jószágnak, a' királyi kamara pedig csak ideiglenes birtokosa: természetesen mind a két esetben a jószágok holt kezeknél lévén, sem az első, sem a’ második nem műveli ’s nem kezeli ezen jószágokat azon szorgalommal, mellyel azokat a’ valódi ’s akaratjában nem korlátoztatott tulajdonos művelné; ’s igy elvesznek
