1843-1844 Jegyzőkönyvek 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1844 / 222. ülés
II !> CCXXII. ülés naplója. September I (i-ún Isii. FHR; a’ kormányt nem vádolhatjuk annyira; mert még eddig csak a’ főrendi táblán tört meg törvényes 6-ikUenet.• kivánatunk. Igen! az aristocratia a’ nemzetölő casták . a’ feudalismusok előjogainak ü°-wédeMpvin **■«*•▼*">, J ° oj ',ucl icven, ina gok rendezése , ,„a„: ,* ’ - • - - - háztárgyában. gyászos tételek után megadá-e az olly drága áron, az annyi elengedett népjoggal megfizetett szavazatunkat? Mind ez ideig nem! A’ városoknak másfél évig vitt olcsó ámítása után egyetlen eredményűk : csalódás bizalmunkban , ’s tanúság a’ nemzetnek arra, hogy jogait egyszer követelendő nép hol fogja elveszteni bármilly erős alapokon nyugvó képviseleti kérelmét; a’ kir. városok elmondhatják a’ népnek , hogy polgárjogait a’ nemzet képviselői megadák, ’s hogy megadott jogait a’ FRR elvevék; és lehet-e valami fájdalmasabb, mint az alkotmányunkkal egykorú képviselőház-megadta jogainkat a’ nem sarktörvényeink sőt— kivevén az 1527, 1547 és 1563-iki egyes eseteket — csak a’sopronyi gyűlés szűk termei következtén különült, s azóta a’ nemzetképviselő ház ellenében ellenséges tábort képezett FRR által megtagadva látni? azon FRRíöI, kik nem a’ nemzetet, mert az — bár csak közvetve itt is — de az alsó házban képviseltetik, — azon FRRtöl, kik a’ birtokot sem képviselik, — mint Angolhonnak felülről 's alulról független, a’ nagy OConnellt dicsőén felmentett dúsgazdag lordjai; mert — ki ne tudná? — uraim! a’ felső ház többsége legfelebb honunk szegénységének par excellence aristocratiája. De talán a nemzet beköltözésével egykorú, a’ nemzet története emlékeiben dús aristocratia összege a’jogainkat megtagadott felső ház? talán ott voltak őseik a’ szeri szerződésnél? talán a’ haza hűségét adó ’s kérő vezéri eskü pecsétéül vért eresztének kezeikből? Ismét nem; hiszen ki ne tudná, hogy az ujdon honosítottak száma a' felső házban túlnyomó! de talán a’ sem históriai , sem vagyonalapon nem nyugvó , ’s csak Sopronyban különített felső ház a’ törvényhozói tapintatnak van kizárólagos birtokában, 's bölcsesége nagy? ők talán a’ béke nagy politicusai , ’s az alsóház-megadta jogainkat csak a’ forradalom vérétől reszketve tagadták meg? ők a’ proletár mészárlástól félve óvatosak a’jog megadásában? ők talán azért korlátozzák lehetőleg a’ népes tanácsok nyilvánosságát, a’ szabadságot, mert félnek, hogy az majd szabadossággá törpül? — Meglehet; de minden esetre furcsa vigasz az illy módon jogaitól elzárt polgárnak ; mit ha mondanak , — miért nem mondják egy úttal azt is, hogy polgárnak tiiz mellett főzni nem szabad, mert meglehet, hogy ez által városa porrá lesz ? — Ők talán a’ rend barátai a’ szabadság felett, ’s ezért a’ sokakból álló tanácskozás helyett egy fejnek akarják tanácsát követni ’s követtetni? — liocsánat! roszul fejezem ki magamat; ők a’ rend barátai igen, de szabadság nélkül! És a’ mélt. FRR a' mellett, hogy fösvények a’jogok megosztásában a’városok irányában , egy úttal a’ 3-ik renden is végig ütnek, ’s mondják azt, mit mondani hazaelleni bűn : hogy házunk nem a’ nemzet képviselete; sőt még az sem engedtetett meg az alsó háznak ’s szegény fejünknek, hogy a’ nemzet emanatiói vagyunk. Már, uraim ! ha e’ nyilatkozat sem radical : úgy nincs a’ földtekén többé az ; azonban azt szeretném tudni csak: a’Brutusok , vagy a’ Tarquinok szellemében-e az ? Ha e’ nyilatkozat úgy értelmeztetik , hogy mi csak a’ nemesség és nem a' nép képviselői lévén, nem vagyunk a' nemzet egyenes kifolyásai, akkor az első, — ha pedig még mi is nagyon sok emanatio vagyunk, akkor az utolsó értelemben radical; de semmi esetre nincs ez következetességben a’ főrendi tábla magaviseletével, ’s az utolsó értelemben teljességgel nem alkotmányszerű. Megjegyzésem e’ nyilatkozatra mind ezek után még az: hogy ha házunk nem a’ nemzet egyenes kifolyása, — az nem a' mi, hanem a’ FRR hibája; és ha a’ viszszatorlás mesterségével élni akarunk, — mi kérdjük viszont: valljon kinek ’s minek emanatiója a’ felső ház? Hogy néma’ nemzeté, az kétségtelen , — hogy a’kormányé, azt ők tagadják : talán mégis a’törvényhozói bölcseség emanatiói? mit én, tisztelvén a’ FRR bölcseségét , kétségbe vonni nem akarok; de ez esetben megfoghatlanok előttem némelly főrendi viták, miilyen például a’vegyes házasságok dolgában folytatottak , hol a’ statutarius jog korlátain , a’ FRR fogalma szerint, tulcsapongó megyék a‘ helyett, hogy rendre utasittatnának, részletes törvények által rendkívüli, s a több megyékkel nem köz dotatiókban részesittetnek, határozatukban megerősittetnek. Már — kérem alázatosan! — az mégis furcsa egy törvényhozói bölcseség, melly a' kicsapongókat a’ békés polgárok felett irgalmatlanul dotálja; — de majd el is feledém, hogy a’ czáfoltam állítás kisebbségben maradt egyesek állítása volt; pedig igen tudom , hogy az imparliamentalis; de részint a’ nyilatkozott személyek jövendő fontossága, részint a’ nyilatkozások keménysége által késztetve léptem ez általam különben nem kedvelt ’s imparliamentalis térre , ’s hibámat orvoslandó, a főrendi eljárás sajátságának bizonyítására leszek szerencsés elég példákkal a’ majoritás részéről is szolgálni ; igy például: másfél évet töltve a’ FRR az általuk is fontosnak tartott városi ügygyei, egyszer csak előállnak, mintegy podesta elkiáltják a’ „ne tovább“-ot, s feltesznek 11 pontot, ’s azt mondják: „ezek conditio sine qua non-ja a’ városi jogok megadásának;“ és okaik, mellyekkel jogainkat megtagadják, még egyszer a’ nevezetesek! Jogainkat megtagadják annyival is inkább , mert hiszen ha nem rendeztetnek is a városok , akkor bizony semmi baj sem lesz; sőt erről az ország nagyai is jót állanak, — ’s aztán e kérdés különben is kivija magát! Már— kérem alázatosan! — ez mégis furcsa egy okoskodás ott, hol általuk is elismert jogokról van szó, azt azért tagadnunk meg, mert nem félünk, hogy ellenünk ezért vasvillák irányoztatnak; és ezen urak másfél évig legalább nem tudák, mi ’s mennyiben fontos a városok kérdése? mennyiben lehet visszatartóztatni azt? ’s ez mégis furcsa egy parliamentalis bölcseség, a polgárok i0az nak elismert jogait az országos tanácskozások téréről letaszítva, — azt mondani: „a kéidés különben is
