1843-1844 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1844 / 101. ülés
Cl. ülés naplója. Februarius 14-én 1844. 3 bői is szükségesnek vélem ő felségének felügyelési jogát, a’ kormányszékek utján mentnek és sérthetetlen- hír. városok nek tartom: azért én a' 270. §-nak azon szavait: „felsőbb befolyás nélkül“ — kívánom kihagyatni. rendezése Uos megye követe Békássy Imre: Itt nem csak felügyelés, hanem befolyás is emlittetik; dea’ felügyelésről az V-ik részben szólunk , ott fordul az elő , ’s ott lesz helye meghatározni azon befolyást, inelly a' magányjogokat illeti. Bihar megye követe Beöthy Ödön: Ilaszinte ezen §-t úgy magyarázzuk is, hogy a’városok magányjogi ügyei „minden felsőbb befolyás nélkül“ kezeltessenek: a’ szerkezetnek vélekedésem szerint akkor is meg kellene állani; mert ez arra vitetik, hogy egyik vagy másik királyi város , akár zálogkép, akár máskép tett sajátjává bizonyos jószágokat, azon jószágoknak miképeni kezelése, felügyelési és birhatási joga megőrzése és fentartása felsőbb befolyás alá nem tartozhatik; p. o. Debreczen városának vannak pusztái, mellyeket zálogkép bir; az ezeket illető okiratoknak ’s a’ szerződési leveleknek felügyelése, a’ város kezelése, egyenesen a’városra tartozik , és ide felsőbb befolyás nem szükséges • mert valamint én a’ magam vagyonát minden felsőbb befolyás és felügyelés nélkül kezelhetem , akkint teheti ezt a’ város is, és reá nézve minden egyéb befolyás szinte szükségtelen. Elnök: A’ követ ur megkülönböztetése után nincs észrevételem ; mert ha itt csak azon birtokok értetnek, mellyeket a’ város zálogkép bir, vagy privatustól vett, azon jogai megerősítésére nézve, ámbár ekkorig ezen tekintetben is volt felügyelés, észrevételem nincs: a’ szerkezet tehát azon értelemben, melylyet Bihar vármegye követe előadott, ámbár engem egészen ki nem elégít, de további észrevételemre okot nem szolgáltat , — kikötvén, hogy az ollyan vagyonokra, mellyekre nézve a’városok ő felségével alkotmányos összeköttetésben és függésben vannak úgy, mint peculiumok, ő felsége felügyelése fenmaradjon a1 perekre nézve is. Somogy megye követe Tallián János: Küldőim is alkotmányos tekintetből kívánják, hogy a’felsőbb felügyelés és befolyás továbbá is meghagyassék. Vgocsa megye követe Szenlpály László: Azt gondolom, hogy ezen szakasz még kevesbbé foglalja azt magában, mit Bihar vármegye követe előadott. Itt semmi egyéb nem foglaltatik, csak az, hogy azon választmány, melly a’ város magányjogai felügyelésével lesz megbízandó , a’ közgyűléssel legyen összeköttetésben, és annak eljárási módjára a’közgyűlés legyen befolyással; de itt semmi jogok elidegenitéséről és felsőbb felügyelésről szó nincs. Olvastatnak a’ 271. és 272. §-ok. Buda város követe Házmán Ferencz: Az árvái biztosság személyzetéhez kívánnám a’ számvevőt is hozzátétetni. ülvastatik a’ 273. § aj pontja. Nyitra megye követe Batthyányi Ferdinánd: Ezen § a) pontjára nézve küldőim azon észrevételt kívánják tenni, hogy az árvái biztosság felügyelése ne csak a’ végrendeleti gyámokra, hanem akármiféle gyámra nézve is terjesztessék ki. Olvastatnak a’ 273. § b) és következő pontjai. Pest megye követe Szentkirályi Móricz: Ebben benfoglaltatik, mit Nyitra vármegye követe mondott, mert az a) pontban az van a1 végrendeleti gyámokra, hogy mikint járnak el az árvák nevelése körül, — ’s a’ bj pontban: véleményt adni, ha némelly esetekben valainelly árvának külön gyám rendelendő, vagy az eddigi gyám elmozdítandó, — és azon árváknak, kiknek külön gyámatyáik nincsenek 'stb. Olvastatnak a’ 274. 275. 276. 277. 278. 279. 280. és 281. §-ok, mellyekre nézve észrevétel nem volt. Olvastatik a’ 282. §, mellyre nézve: Nagyváradi káptalan követe Fogarassy Mihály: Az 1790: 15 törvény czikkben, hol a’ nevelés tárgya egy országos küldöttség által kidolgozandónak elhatároztatott, nyilván ki van téve e’ záradék: „salvis juribus regiis. “ — Ugyanez országgyűlési 67. törvényczikkben , hol a’ rendszeres munkák készítésére országos választmányok neveztettek ’s némelly vezérelvek mondattak ki, a’ nevelés és oktatás tárgyában ezen elv állittaték fel: „salvis porro quoque privativis juribus regiis.“ — A’jelen törvényjavaslatban, melly a’városban létező nép-, real- és kereskedési iskolákról rendelkezik, a’felügyelési jogról, melylyet ő felsége az iskolák fölött egész országban gyakorol , legkisebb említés sem tétetik, sőt ez nyilván a' városi közönségekre bízatott, ’s egyedül csak az evangelicusok iskoláira nézve tétetik kivétel, hogy azok ezentúl is 179°/, : 26 t. ez. 5. §-a szerint az evangelicusok saját igazgatása alatt maradjanak. A’ királyi felügyelési jog vagy általános, és akkor minden néposztályokra, minden vallási felekezetekre egyformán kiterjed ; vagy pedig csupán a’ catholicusokat illeti. Ha minden vallási felekezetekre egyaránt kiterjed, a minthogy az itt felidézett 26. t. ez. 5. §-a is azt tartja , és ha e’ jog a’ felségtől elvétetni s a" municipiumoknak átadatni czéloztatik: akkor egy felekezetnek is kivételesen a’ maga intézkedése iskolaira nézve meg nem maradhat; vagy ha az egyik vallásfelekezettel történik, úgy a’ többinek is ebbeli jogát fen kell hagyni. Minthogy tehát a’ 282. és következő szakaszokban az eddig gyakorlatban lévő királyi felügyelési jogról említés nem tétetvén , az ennekutána a’ városokra átruháztatnék , de e’ mellett az evangelicusoknak eddig gyakorlatban volt saját rendelkezési joga fenmaradna , miszerint iskoláikról ezentúl is nem más , hanem csak önmaguk , a’ catholicusokéról pedig a’ vegyes városi közönség rendelkeznének: én erre nézve megjegyzem, és kívánom, hogy a’ catholicusok iskolái is csupán catholicusok felügyelése s igazgatása alatt 1* 1 1,1 ----------
