1843-1844 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1844 / 128. ülés
356 CXXVIII. ülés naplója. Marlius 22-én 1841. Törvényja-minthogy ez által az éretik el, hogy e' szerint a’ hivatalra-vágyók előtt a’ hivatal megnyeréseérti veszted*S'kerület'getésnek lehetősége is erkölcsileg gátolva lesz, — a mennyiben nem tudhatják: kik lesznek választók? ds'SZeorszfe E’ szerint így kívánom ezen §-t módosíttatni: „a- képviselők annyi időre választatnak , a’ mennyire minden gyűlési sza-niás tisztviselők, — az erre nézve alkotandó általános hazai törvény értelmében, azon idő elmúltával a’ iránt képviselői testület egészen megujittatik , — de előbbi tagjai ismét választhatók.“ Olvastatik az 56. és 57. §, inellyre nézve: Hajdú kerület követe Oláh Miklós: Ehhez azt kívánják küldőim hozzáadatni: „azon kerületi ülésre a’ városi képviselői testület a’ következő arányban köteles egyéneket küldeni: Böszörmény 8-, Szoboszló 6-, Nánás 6-, Dorog 4-, Hadház 4-, Vámos-Pércs 2-őt, kik közül mindig a’ városi hadnagy ’s ennek akadályoztatása esetében , a’ tisztujitáskor megválasztandó három helyettesnek egyike leend választási sorozat szerint. Jász-Kán kerület követe Szluha Imre: Méltóztassanak azon kerületeknek állását tekintetbe venni ; mert illyenformán bizonyos arány nem lesz kimondva, ’s e’ szerint nem lesz más belőle, mint az, hogy a’ legkisebb városnak legtöbb képviselője lesz, és a’ másik minden igazsága mellett sem lesz képes a’ maga dolgait kivívni a’ közgyűlésen: arra kérem tehát a’ t. KKat és RRet, hogy méltóztassanak ez iránt figyelemmel lenni; mert ezt más sok tekinteten kívül a’ városoknak egymás iránti viszonyai is megkívánják, hogy t. i. az arányos kulcs kidolgoztassák. Hajdú kerület követe Pély-JSagy Gábor: Nem csak a’ megérintett okok javasolják, hogy minden város részéről bizonyos számú képviselők küldessenek, hanem azon körülmény is megkívánja, mert — minthogy a’ helybeli körülményeket ismerni szükséges , és szükséges , hogy azok maguk költségein menjenek be a’ közgyűlésre — attól lehet tartani, hogy nem fognak megjelenni. — Azért kérem a’ t. RRet: méltóztassanak a’ Hajdú kerületnek kivánatát teljesíteni. Elnök: Ezek mind ollyanok , mellyek figyelmet érdemelnek; ’s részemről nem tartom czélszerűnek, a’ mi itt mondatik, hogy: „a’ képviselők a’ tisztviselőkkel együtt a’ városnak minden köz- és magányjogai felett határoznak.“—A’ kormányzást a' magistratus kezénél kellene hagyni, annyival inkább, mennyiben a’ magistratus most már választatik. A’ mit a’ városokra nézve e’ részben méltóztattak határozni, — azt én jónak lenni ott sem tartottam; itt pedig —a’ mint a’ követ urak is mondották — a’ különbség még nagyobb, személy- és helybeli tekinteteknél fogva. Trencsén város követe Bakos József: Az előadott okoknál fogva a’ Hajdú kerület követének indítványát pártolom. Olvastatik a’ 58. § , mellyre nézve : Hajdú kerület követe Oláh Miklós: Azon szó után: „helybeli állandó“ — a’„birtokos“ szót kívánják küldőim hozzá tétetni; miszerint képviselők csak a’ helybeli állandó birtokos lakosok közül választathatnak ; birtokosokat azért kívánnak , mert úgy vannak meggyőződve , hogy az embert hazájával, családi viszonyain kívül, a’ birtok köti leginkább össze. Elnök: Méltóztassanak a’ t. KK és RR figyelmezni ! hát minden földeden ember, kinek semmije sincs, még képviselő is lehessen ott, hol az egész boldogság fekvő birtokon, földön alapul? hát miért kell minálunk , megyebelieknél, eddigi törvényeink szerint még a’ tisztviselőknél is birtok? 11a a’ városoknál egy értelmes mesterember, vagy kereskedő választatik, azt helyesnek találom; mert ott az ipar, pénz, mesterség, melly nagyobb birtok gyakran, mint egy-két hold föld, — van képviselve; de a’ kerületekben a’ birtok teszi a’ dolog velejét. Bihar megye követe Beöthy Ödön: Kérem excellentiádat! nem sokára előfordul Bihar megye közönségének folyamodása azon helységek ügyében, mellyeknek privilégiumuk van Bocskaytól; e’ községek t. i. bár igen nagy népességüek, nem mint a’ hajdú városok , p. o. Kaba , Szalonta, kivetkeztettek szabadságaikból; azonban most — az urbarialis törvénynél fogva—jobban állanak, mint ha a’ hajdú privilégiumot megkapnák; mert akkor csak az fog nálok szavazattal bírni , kinek birtoka van ; — már kérdem: mi a’ különbség akár Böszörmény, akár Szalonta közt? egyazon joga és szabadsága van mindkettőnek; és mégis ez, ha hajdú lesz , elveszít szabadságából; mert biráját nem fogja választhatni, hacsak birtoka nem lesz. Elnök: Nem arról van szó, hogy ki választhasson? hanem arról: ki legyen képviselő? Tessék majd annak idejében egy általános választási elvet felvenni; noha én részemről megelégszem a’ mostanival is: de mig a’ mostani állapotok egészen fel nem forgattatnak, a’ birtok tekintetét mellőzni lehetetlen. Meg fogja engedni a’ követ ur , hogy az európai képviseleti rendszerek mind tekintettel vannak arra, hogy birtoka legyen annak, a’ ki képviselő ; más birtokot pedig a’ kerületekben — a’ mondottak szerint — nem vehetünk fel, mint fekvő birtokot. Egész Európában nem tudok olly alkotmányt, mcllyben a' képviselőnek birtokosnak lenni ne kellene , — vegyük akár a’ franczia, akár az angol alkotmányt, vagy bármelyiket; — ez nem csak a’ képviseleti európai monarchicus elvvel nem egyezik, hanem még a’ democraticus rendszernek sincs érdekében. Mondom, ’s figyelmeztetem a’ t. RRet: itt arról van szó, hogy képviselő leliet-e az , kinek semmi vagyona sincs? Jász-Kán kerület követe Szluha Imre: Én is azt mondom, ha aiiól volna szó, hogy ki választhat? az más kérdés lenne, — ’s csudálkozom rajta, hogy Bihar követe illy véleményben van; és akkor,
