1843-1844 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1844 / 127. ülés
350 CXXVII. ülés naplója. Martius 21-én 1844. Ton-enyja-földeitől mindenki többet fizetne, csak feiere ne vettessek ki az adó: ennélfogva azon észrevételt mit elnök vaslat a’ Haj’ du kerjiiet ö nagyméltosaga mondott, elfogadom. és ország- Fejér megye követe Fiáth Ferencz: Elnök ő nagyméltóságának észrevételét elfogadom. vályoga”8' Somogy megye követe Tallián János: En Borsod megye követének nézetét magamévá teszem. 'fám. Zala megye követe Kerkápotyi István: Borsod megye követe előadására azt kívánom felelni,hogy én a' hajdúkra nem akarok uj terhet róni; hanem csak azt akarom , mellyet küldőim mindenkire róni kívánnak. Szeges megye követe Matyasovszky Boldizsár: Arra szavazok, hogy a’hajdúk a’fejadótól mentek legyenek. Tolna megye követe Bezerédj Istvá?i: Azt gondolom , hogy itt nem azon specialis dologról lehet szó, hogy ki mitől fizessen; mert ez előre elfoglalná azon eszmét, mellyet az adó tárgyában kiküldött választmány fog előadni; ’s elég az itt, mit elnök ő nagyméltósága mondott, és Borsod megye követe is ugy értett, hogy ne mondjunk ki mást, mint azt, hogy a’ hajdúk és nemesek egyformák lesznek; ez nem lesz igazságtalanság, és a’ dolog is tisztában lesz; ekkint kívánom a’ szerkezetet tétetni. Elnök: Itt kénytelen vagyok azt is megpendíteni, hogy a’ nemesi terheket fogják-e a’ hajdúk vinni? („Igen!“) Tehát ezt is tegyük be; mert természetes, hogy ha a’ hajdú a’ nemessel együtt viseli a’ terhet, itt kell betenni; különben másutt kellene változtatást tenni; és igy lehetne kifejezni: „az adományos hajdúk maradékai a’ kerületben levő nemesekkel mind az adófizetésre, mind a’ nemesi jogokra nézve egyforma tekintet alá jönnek.“ Liptó megye követe Thuránszky Péter: Én a1 Hajdú kerület érdemes követének előterjesztését egészen elfogadhatónak tartom, ’s előadását úgy értem, hogy ő azon tárgyakat, mellyektől az adó fizettetik , háromfelé osztja; u. m. a’ fekvő birtokra, ingó vagyonra és a’ személyekre; — ’s ennek folytában a’ törvényjavaslatban kitenni kívánja, hogy a’ személyes, vagy úgynevezett fejadótól az adományos hajdúk, úgy mint a’ nemesek, szabadok legyenek, — az ingó vagyontul csak a’ nemesek ne adózzanak, valamint eddig sem adóztak, — a’ fekvő hajdú birtoktól pedig az adót az összes lakosok egyaránt viseljék. Ez értelemben tehát én a’ kivánatot egészen pártolom. („Helyes !“) Elnök: Nem bánom, ha igy lesz is, hogy: „az adományos hajdúk maradékai a’ kerületben lakó nemesekkel a’ terheket minden nemű tekintetben egyformán viselik;“ ebben is megnyugszom. Bereg megye követe Lönyay Menyhért: Utasításomnál fogva én a’ nemesek adómentességét fentartani köteles vagyok ; de a’ hajdúk, nyert ősi szabadalmaiknál fogva, ’s azóta divatozó szokás szerint is, mindig nemeseknek tekintettek; továbbá el nem felejtkezhetünk, hogy a’ hajdúk személyes adó alá vetése a’ kormány által, már több országgyűlésen mint sérelem terjesztetett fel; —végre ők a’jelen körülmények közt személyes adó alá ha törvény által vettetnének az előtt, mig a’ nemesi rendnek tökéletes adómentessége fenáll: úgy ők méltán magukat a’ nemesi rendből kizáratva lenni vélnék; pedig nem lehet mellőzni a’ haza védelmére tett érdemeiket, mellyeknek következésében nyerték szabadalmaikat; — de egyébiránt sem lévén barátja a’ személyes adónak, — én is megyém részéről a’ hajdúkat személyes adó alá vettetni nem kívánom.-Soros megye követe Pillér László: Azon elvet pártolom, mellyet elnök ö nagyméltósága. Vas megye követe Bckássy Imre : Az én véleményem oda járul, hogy jó lesz oda tenni a’ szerkezetbe : „a' kik eddig is törvényesen fizettek;“ — mert személytől és értéktől azok is viselték a’ terheket, kiknek törvényszerűleg nem kellett volna viselni. Elnök: Azon nézetből mennek ki a’ t. RR, hogy a‘ hajdúkat nemeseknek tartják , és ha egyformáknak tartják , egyformán kell tractálni a’ nemesekkel; s e’ szerint lehetne tenni: „az adományos hajdúk maradékai a’ közterhekre nézve egyforma tekintet alá jönnek,“ — sekkor kimarad a’„nemes“ szó. Ung megye követe Horváth Simon: Itt a’ hajdúkat megnyugtatni akarjuk, ’s ki kell mondanunk: hogy az országos nemes és hajdú nemes mindegy, ’s a’ hajdú nemesembert ollyannak veszszük, mint azt, a’ ki országos nemesember; és sem a’ hajdú nemes, sem az országos nemes ingó vagyonától nem fizet. Elnök: Tegyük tehát: „az adományos hajdú fejadóra nézve egyforma tekintetben áll.“ Pozsony megye követe Olgyay Titus: Ki kell mondani, hogy nem fizet; — mert még most fizet a’ hajdú; ’s ekkint kívánnám tétetni , hogy: „nemesek és hajdúk nem fizetnek.“ Elnök: Én véleményemet kimondám, ’s a’ mellett megmaradok. — Itt a’ dolog rendje igy van: „minden kerületbeli birtokos — legyen nemes, vagy nemtelen— fekvő vagyonától egyformán fizet; 2-or: a’ nemesember se személyétől, se ingó vagyonától nem fizet; 3-or: a’hajdú maradék fejadótól ment; ’s végre 4-er: a’többi lakosok személyüktől ’s ingó értéküktől is fizetnek adót.“ Mind ezt igy kellene kifejezni. Komárom megye követe Ghyczy Kálmán: Nézetem szerint megmondom, mint legyen a szerkezet: „minden kerületbeli birtokosok különbség nélkül kerületbeli közterheket viselni tartoznak, s azokat ezentúl is azon birtokosok és lakosok viseljék, kik eddig viselték; — a személyes adóra nézve azonban az adományos hajdúk maradékai a’ kerületben lakó nemesekkel egyforma tekintetbe jővén, személyes adót nem fizetnek.“ Mármaros megye követe báró Sztojka Imre: Ne tegyünk „adót“, — tegyünk inkább „személyes terheket“.
