1843-1844 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1844 / 101. ülés
Cí. ülés naplója. Februarius 14-én 1844. 21 azonban a’ kisebb kir. városokban a‘ törvényes tárgyak és egyéb perek koránseni volnának olly hal- Kir- városok inozott mennyiségiiek, hogy azok a' bíráskodást annyira elfoglalnák, hogy annak tagjai más egyéb köziigyek és dolgok vitelére is ne használtathatnának: ezeknél fogva tehát küldőim azt kívánják, hogy kisebb kir. városokban mind a’ nyomasztó költségek és tetemesebb fizetések szaporításának elhárítása, mind pedig azon tekintetnél fogva is, hogy kisebb városokban nem fognak találtatni mindenkor és mindenhol elégséges szánni egyének is , a’ bírói osztálynak tagjai szinte egyéb közigazgatási ügyeknek teljesítésére alkalmaztassanak. Vgocsa megye követe Szentpály László : 11a azon eszmét fel akarjuk állítani, melly a’szerkezetnek ezen §-ában létezik : itt a’ bíráskodó hatalmat a’ közigazgatástól elválasztani kívánjuk. — A’ 123. §-ban az van : hogy a'ki a’ kisgyülés végzéseivel meg nem elégszik , az esküttszékre van utasítva ; ezen §§-ok közt az eszmékre nézve különbség van: ennélfogva ezen §-t, melly most szóban van, módosítani kell; minthogy a' t. Kk. és RR. maguk is hajlandók arra, hogy a’ bírói hatalmat a' közigazgatásinak nem kell alája rendelni , igy pedig ezen §-ban ellenkező eszme foglaltatnék. — Ez volna küldőim kívánsága. Szepes megye követe Matyasovszky Boldizsár: Küldőim is megegyeznek abban, hogy a bíráskodási osztály a' közigazgatásitól elválasztassék; azonban a' kisebb városokra nézve kivételt akarnak tenni; először: a" költség kímélése tekintetéből, — másodszor: mert a’bíráskodási tagoknak kevés dolga lesz, és nem találtatnak egyének, kikkel mind a' két osztályt el lehetne látni. Eperjes város követe Podhorányi Károly : A'bíráskodásnak a" közigazgatástóli elválasztását költségek megkimélése, leginkább a’ szegényebb városokban kivihetetlensége tekintetéből sem pártolják küldőim. Lőcse város körete Véber Károly: Miután kisebb városokban a' polgári törvényszéknek rendes dolgai igen csekély számmal szoktak lenni : küldőim költségkímélés tekintetéből is olly városokban, melylyek a’tisztviselőket szaporítani nem képesek, azt kívánják, hogy a' törvényszéki bírák — valamint ez ekkorig is történt — polgári tanácsot képezzenek. Trenosén város követe Bakos József: Küldőim , a’ kik Trencsén városában hivataloskodó polgári tisztségeiknek számát szegény állapotuk miatt szaporítani nem kívánják, — a közigazgatási ügyek felett való bíráskodást a' törvénykezési bíráskodástól elválasztani nem akarják; minélfogva én ezen 317. §-nak tartalmához nem járulhatok. Kismarton város követe Kár Mátyás: A’310. §-ra nézve azon módosítást kívánom tétetni: hogy a' kisebb kir. városokban a' hat biró helyett három elégséges lenne. Olvastatnak a’ 318. 319. és 320. §-ok, mellyekre nézve semmi észrevétel nem tétetett. Olvastatik a‘ 321. §. Bereg megye követe Lónyay Menyhért: Ezen §-ra nézve küldőimnek azon észrevételük van: hogy ezen szakaszból a’ compromissionalis bíráskodás hagyassák ki; mert a' biróválasztásnak szabadságát ez által korlátozva látják. Ezen fontos okból azt kihagyatni kívánom. Elnök: 11a valakinek valakiben bizodalma van, azt korlátozni, s itt azt mondani, hogy compromissionalis bírót nem választhat, igazságtalanság lenne. És micsoda oka is van ezen törvénynek ? — én közönséges szempontból véve fel a’ dolgot, nem látom át, hogy miért ne ítéltessék valaki azon biró által, kit maga választ, azért mert külvárosi biró? — nem látom okát: miért tétetik itt kivétel a' compromissionalis bíróságra nézve ? Pest megye követe Szentkirályi Móricz: Én azt vélem, hogy ezen §-ban nem az fekszik, hogy például valamelly egyén, kinek bizodalma van az illy külvárosi bíróban, azt compromissumnál fogva bírónak ne választhassa; hanem az fekszik , hogy az összes kir. városi bíróságot mint tribunált nem lehet compromissumnak választani; ehhez hasonlóul a'váltótörvény is kimondja: hogy a’váltótörvényszékek compromissionalis bírák nem lehetnek, hogy csak váltóügyekben , de másokban nem ítélhetnek: azért a váltótörvényszék egyes tagja lehet compromissionalis biró, de a' tribunal maga nem lehet. Én itt azon elvet látom felállítva: hogy a‘ bíráskodást nem lehet összekeverni, s ha egyszer a’criminalis bíráskodás el lesz választva a' ch ilistől, ch ilis peremre nézve a' criminalis törvényszéket szinte nem választhatom birámul. Elnök: Ezen okot, mit az érdemes követ ur előhozott, hogy t. i. a'bíróságokat nem kell összevissza keverni, tökéletesen helyeslem; mert a' törvény által megállapított bíróságba mindenki inkább helyezi bizodalmát, s ezt én is szükségtelennek látom ; ezzel meg van a’ dolog magyarázva, nekem nincs ellene többé semmi észrevételem. Nyitva megye követe Batthyányi Eerdinánd: Pártolom a' szerkezetet; de egy más észrevételem van: az t. i., hogy a' külvárosi biró világos-adóssági és házbéri követelések felett Ítélhet, — hozzá kívánják küldőim még azt is tétetni : hogy az árjegyzékek felett is ítéljen, — annyival is inkább, mert a 70. és 7á. §-ban küldőim akaratának ellenére még a" városban lakó nemesekre is kiterjesztetik a' városi hatóság; ’s ezenfelül a" törvényszékekre való felebbvitelt, ha a’ házbér 00 frton felül nem terjedne, — birtokon kívül kívánják engedtetni. Olvastatnak a' 322. és 323. §-ok. L'gocsa megye követe Szentpály László: Küldőim azt kívánják, hogy a' rendes folyamaté pe- HR. Napi. III. köt. 6
