1843-1844 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1844 / 105. ülés
CV. ülés naplója. Februarius 19-én 1844. 139 tiszteletemet nyilvánítom azon elvek iránt, mellyeknek nyomán a’t. RR a1 kir. városokra nézve az országgyü- Kir. városok lesi szavazatoknak felosztását intézni kívánják. Azonban valamint akkor, úgy jelenleg is azt hiszem, hogy azrendezeseérintett elvek alkalmazásának csak akkoron lehetne helye, hahogy az országgyűlésnek elrendezéséről, ha a’ statusok repraesentatiójának megváltoztatásáról, ha a'népképviseleti rendszernek behozataláról volna szó; — de miután jelen esetben csak egyes alkotmányos statusnak némi rendezéséről 's igy csak egy részletes parliament! reformról vagyon szó, — egy, alkotmányunk alaptörvényeiben gyökerezett status repraesentationalis elvét az egyik alkotmányos rendre nézve megváltoztatni legkevesbbé lehet akkor, midőn épen ez alkalommal a’ társ-status privilegialis állását, törvényhatósági egyenlőségét nem csak megtartja, hanem szavazatainak kettőre emelése által mindinkább erősiti. De különben is, t. RR! a' népképviseleti rendszernek eszméje a’ megyékben még csak távolról is elfogadva nem lévén, bátran mondhatni azt, hogy igen is kétséges: ha valljon fog-e valaha? és ha fog, mikor? ezen rendszer a’ megyékben elfogadtatni? miután ennek behozatala az aristocratiának megszüntetését szükségképen feltételezi.—Sőt magát a’városi uj szerkezetet tekintve, úgy látom, hogy a't. RRnek abban is a' polgári rendnek és igy a statusnak eszméjét fentartani tetszett; mert ime! a' 88. §-ban azt olvasom: „a' város áll polgárokból és lakosokból, kik nem polgárok-;—’s illy körülmények között a" lakosok ezentúl is az alkotmány sánczaibúl kizáratva lévén, kérdeni: hogy lehet a’város népességét, mellynek nagy része az uj szerkezet szerint is az alkotmány sánczain kívül álland, —a" legszentebb political jogok felosztási alap jául felvenni ?—hogyr lehet a' megyei népességről, mellynek a' nemességen kívül a’ törvényhozásba bofolyása nincsen, a" városokra arányt huzni? — hogy lehet a'megy ei portákról a- városiakra arány t huzni? miután ezeknek fizetéséhez épen azon kiváltságos rend, melly a" törvényhozásba befoly, semmi részben nem járul; -— végtére, t. RR ! a’ privilegialitásnak tökéletes mellőzésével aláássuk a’ főnemesség magas és méltán magas állásának alapját! Ha a’ t. RR a kir. városokat mostani nyomasztó országgyűlési állásukból kiemelni óhajtják, az orvoslásnak bizonyára ollyannak kell lenni, hogy abban a'városok is megnyugvást találjanak; — már pedig én részemről abban, a’ mit a't. RR a’szavazatok felosztására nézve terveztek, megnyugvást semmi tekintetben nem találhatok; nem találok a’ kerületi eszmében, mert — a' mint ezt a" kerületi ülésekben is előadni szerencsém volt — a’ keriiletezés által nem a’ kerületbeli városok , hanem a- kerületbe!i legnagy obb város nyerendi tulajdonképen a’ szavazatot túlnyomó befolyásával, ez kiildendi a" követeket, ez adandja az utasítást; ’s igy mi marad a’ kisebb városokra nézve egyéb hátra , mint a’fizetni-kötelesség egy olly követnek napi díjához, a’kihez bizodalma nincsen, egy követnek, a’ ki ha nem érdeke, legalább meggyőződése ellen vagyon utasítva? Vagy talán azt hiszik a' t. RR , hogy a‘ petitionalis jog, melly illy' esetekre jelen városi szerkezet szerint felhagyva vagyon, — megnyugtathatna?— legkevesbbé sem; én a' petitionalis jogot olly köz-’s természetes jogának tekintem az emberiségnek , a’ mellyet széles e! világon semmi statusban sem lehet valakitől megtagadni; és ugy anazért ezt valamelly' különös kedvezésnek nem tekintvén, bátran mondhatom azt, hogy a’ kisebb városoknak mostani sérelmük a‘ tervezett kerületezés által nem csak hogy' meg nem szünendik , hanem inkább súlyosabb Ieend, miután attól is megfosztatnának, a’ mivel jelenleg bírnak, t. i. jelenleg legalább követeik által nézeteiket a’ törvényhozásnak előadhatják, — a’ mi, ha a' terv valósulna, meg nem fog történhetni. Nehogy, t. RR ! hoszas legyek, megengedve, hogy a’szavazatok felosztásának a’ t. RR által megállapított elvek szerint, mellyeknek jogszerűségét el nem ismerem , megtörténnie kell, — a’ felosztási tervet tekintve, úgy látom, hogyr a'megállapított elveknek egyike, tudnillik : „hogy csak a1 teher után jár a'jog-, magánál a1 felosztásnál egészen elmellöztetett, ’s hogy e’szerint a’ felosztás mindinkább önkényen épült legyen; — hogyan is lehetne a' most érintett elvnek fentartása mellett az igazsággal megegyeztetni azt, hogy (egyes városokat is megnevezni kénytelen Nagyok állításom bebizonyítására) 1-ör Körmöcznek és Zólyomnak 10 porta után egy szavazat, Kőszegnek, Rusztnak és Kismartonnak 12 porta után szintén egy szavazat, Komáromnak 8 porta után ugy anis egy szavazat, — de Kézsmárknak Lőcsével egy ütt 12 porta után csak egy fél szavazat terveztetett? — hogyan lehetett továbbá a horvátországi városoknak, mellyek körülbelül összesen 14 porta után adóznak, két és fél szavazatot, — de Lőcsének Kézsmárkkal 12 porta után a’ most említett menny iségnek csak ötöd részét, t. i. egy fél szavazatot tervezni? hogy lehetett végtére Nagybányának 4 porta után ugyanannyit, mint Kézsmárknak Lőcsével együtt tervezni? holott Ivézsmárk Lőcsével háromszor annyi adót fizet, a’ katonai deperditákat nem is említve, mellyek a’bányavárosokban név után sem ismeretesek; az említett városokban pedig, miután a’ katonaság keblükben állandóan tanyázik, a" polgárságnak rendes terhét teszik; — 's egyébkint is tekintvén a' felsőmagyarországi városokat, ’s nevezetesen Kézsmárk városát, melly'et képviselni szerencsém vagyon, — ezek műveltségi tekintetben valójában utolsó helyen nem állanak, — sőt ollyanok, a’ hol kivételképen kell embert keresni, a' ki műipart, kereskedést, mesterséget ne űzne, — ’s igy tehát olly városok, mellyek a’ városi valódi érdeket képviselendik, és képviselik jelenleg is; — továbbá Kézsmárknak fekvését tekintvén, az országnak szélén, hol nem annyira a bel-, mint külországokkal! kereskedés pontosul, ez is kereskedési tekintetben figyelemreméltó pont , melly a bécsi, Rochniára vezetendő ’s már is készülőben lévő éjszaki vaspályának létrehozása által, miután Kézsmárk Rochniához alig egy napi távolságra esik , mindinkább nevezetes leend , — tekintvén végtére azon intézeteket is, mellyeket Kézsmárk városa kebelében ápol, és mellyek nevelési tekintetben századok óta az egész hazára nézve jótékony befolyást gyakoroltak, ’s gyakorolnak jelenleg is, — ezek valóban mind ollyanok, mellyek méltánylást és figyelmet érdemelnek, ha a’ szavazatok felosztásának a' t. RR által megállapí-35 #
