1843-1844 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1844 / 104. ülés
115 soha hazájoktól, mellyet ők is ápolnak , szeretnek is, meg nem érdemiették! Én tehát szoros utasításom- Kir. városok nál fogva követelem sz. kir. Trencsén városa részére az egész egyenkinti országgyűlési szavazati jogot; mirendezese ha küldőimnek egész mértékben meg nem adatnék, ezen lényeges országgyűlési jognak városomra nézve minden megszorítása 's keriiletileg tervezett töredékes számra tett leapritása ellen — én küldőim részéről a’meg-nem-egyezési óvást itt ünnepélyesen kijelentem; és így ezen a' kerületi javaslatban foglalt VII. részt, a’ melly a’ szavazati jognak leszállításáról, a’ városi követeknek adandó országgyűlési utasításoknak mikinti kidolgozásáról szól, el nem fogadhatván, — egyébiránt a most itten szóba hozott Arad, Eszék, Felsőbánya és Pécs városoknak még ezen az országgyűlésen történendő beczikkclyezését pártolom. Fejér megye követe Sárközy Kázmér: A’városi szavazatok kérdésének nem annyira valamelly aránylagos kiszámítása, mint inkább politicai érdek látszik alapul szolgálni, mellyet a: hajdankorban legalább a' kormányzó politicai belátás combinatiója állított elő, — jelenleg pedig azon biztosság és óhajtás, mellyel a' nemesi rend a’ városokat alkotmányos állásra emelni kívánja; azonban akár aránylagosság, akár politicai combinatio szolgáljon alapul, minden esetre küldőim óvakodnak, hogy a’ városi szavazatok felállítása a' megyei hatóságok törvényhozási befolyására nézve veszedelmessé ne legyen : annálfogva szélesebb alapra kívánják ugyan kiterjeszteni a városok szavazatát, — de elégségesnek látják azt 12-ben megállapítani. Mi egyébiránt Arad megye indítványát illeti: mind azon városokra nézve, mellyek beczikkelyezve nincsenek , az országgyűlés elrendezése előtt sem a' beczikkelyezést, sem pedig a’ szavazatot küldőim utasításánál fogva nem pártolom. Somogy megye követe Tallián János: Megvallom ezen országgyűlés teendői sorában alig van fontosabb , a' törvényhozás óvatos figyelmét igénylőbb tárgy, mint épen a' szőnyegen lévő; mert meggyőződésem szerint a’ városi szavazat elhatározásától fíigg nagy részben hazánk jövendője; a: városok szavazatát, mellynek eredményéről csak a’ jövendöség adhat biztosítást, mindaddig, mig országgyűléseink kellőleg rendezve nem lesznek, féltékenységgel osztogathatjuk ; a" mit netalán most, óvakodás miatt is, kevesebbet teszünk , érdemileg egészítse ki azt az utókor. Mind ezen, úgy törvényeinkben gyökerezett egyéb okoknál fogva küldőim úgy hiszik: az idő- és körülményekhez képest a: kor kívánaténak eleget tesznek , a’ midőn addig is, mig az országgyűlés rendezése törvény utján eszközöltetik, a’ kir. városoknak összesen 12 szavazatot adnak, melly szavazatok a'javaslatban foglalt arányban felosztandók. — A' midőn azonban küldőimnek a’ városi szavazat iránt határozott utasítását kijelentem, azon nélkülözhetlen feltételt újabban és ismételve nyilvánítom: hogy csak úgy kívánják a‘ városoknak a! szavazatot megadatni, ha azok mint a: kamarától, úgy egyéb bármi szín alatti függéstől magokat tökéletesen felszabadítják, és belszerkezetre nézve a' javaslat szerint fognak elrendeztetni. — Nemes Arad és Yerőcze vármegyék tisztelt követei indítványát illetőleg, miszerint egyik Arad , másik Eszék városa beczikkelyeztetését sürgeti, — nehogy többször e’ tárgybani felszólalásommal a tanácskozást tartóztassam: küldőim abbeli utasítását nyilvánítom, hogy ők az országgyűlés rendezése előtt semmi várost beezikkelyeztetni nem kívánnak; és igy ez alkalommal valamint a’ beezikkelyeztetni szorgolt többi városok, úgy Eszék és Arad városok beczikkelyeztetése ellen szavazok. Tolna megye követe Perczel Móricz: Ha Komárom megye érdemes követe felszólítását az iránt: „hogy a' discussio ne törvénykönyveink avas obseuritásai tömkelegébe vezettessék vissza,a általánosságban tette volna: talán magam is helyesléssel fogadnám ebbeli előadását; most azonban, midőn ezt egyedül a kir. városok képviselői ellenében tévé, azt mint egyoldalút és méltatlant semmiképen nem hallgathatom el visszautasítás nélkül. Hiszen Bars, Veszprém és több megyék követei, törvénykönyveink lapjaiban való mély búvárkodásukról tanúságot adók, elég hoszadalmasan, — sőt a' városi követ uraknál is terjedelmesebben idézgették elő a1 kir. városokat illető törvényadatokat, kiket mégis e’ végett az érdemes követ ur megrovásra nem érdemesbe , — holott minden hivatkozás ugyanannyi bizonysága azon elnyomás igazságtalanságának, mellyel a nemesség, a’kiváltságosok küldöttei a’polgári rendnek, a' kir. városoknak képviselőit a’ törvényhozásbani részvéttől majdnem végképen kiszorítva, őket jelen egyaránt gúnyos, egyaránt botrányos jelentőség nélküliségre aljasiták. Akárhány törvényt fognak itt a’ városok szavazatjogának rehabilitatióját ellenzők, vagy inkább az ezen szavazatot mindenféle feltételekkel elválhatlanul öszszeszőni szeretők itt elősorolni, azt soha kimutatni nem tudandják, hogy a' városok követeit összeséggel csak egy szavazat illesse; de igenis a’ városi követek , ha nem is szavazati mennyiségüket, de a’ szavazás jogát igen helyesen keresik és mutatják ki törvénykönyveinkből , — hol az ép úgy vagyon kirendelve és garantirozva, mint a' nemzet egész alkotmánya. Miért tehát ezt nekiek rósz néven venni? miért reájok e' miatt neheztelni? kivált midőn most ők az elnyomottak a’ türedelem, a’ kérelem hangján beszélnek, — mit mi nehezen fognánk az ő állásukban utánozni. — »Soha sem tudtam azon aggodalommal és ferde nézetekkel megbarátkozni, minőket az aristocratia legszabadabbelmünek látszó tagjai táplálnak keblükben , és mellyeknél fogva ők a' kir. városoknak országgyűlési szavazatjoguk visszaadatásával a' nemzetiség és alkotmányosság kifejlődését látják veszélyeztetni. Ha a‘ néposztályok egyike a; hatalmaskodás korszakában, akkor, midőn a' privilegiatusoktól elnyomatva, törvényhozásbani törvényes részvététől megfosztatott, nem támada fel a nemzetiség és alkotmányosság ellen, nem zendült fel az elnyomók ellen: úgy kérdem: mikint lehet józan észszel róla feltenni, hogy akkor , midőn a' hatalmaskodó önkint eleget teszen követeléseinek, és igazságot felismerő készséggel az őt illető polgári jogokba az elnyomottakat visszahelyezi, — akkor, midőn iiuigy az alkotmány malasztiban teljes mértékbeni részesülésre hivatik , — ezen néposztály gyü-29 * CIV. ülés naplója. Februarius 17-én 1844.
