1843-1844 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1843 / 39. ülés
XXXIX ORSZÁGOS ÜLÉS A’ TEK. KÁROKNÁL ÉS RENDEKNÉL. September 6-án 1843. reggeli 10 órakor. Tárgy: A1 büntetőtörvénykönyv I-ső része feletti folytatólagos tanácskozás. Országbírói i te lóm ester Zarka János olvassa a’ büntetőtörvénykönyv I-ső részének 28-ik fejezetét, a' 283. §—tói a 362-ig minden megjegyzés nélkül. A’ 362. §-ra nézve : Torna megye követe Komjáthy Sámuel: Erre nézve küldőim úgy vélekednek, hogy mivel a’ hamispénzkiadó nem annyira a’kincstárt, minta’ magános embert károsítja meg, annálfogva az általa fizetett büntetési summa nem csak a' királyi kincstárt, hanem a’ magános embert is illesse. I ng megye követe Horváth Simon: Azt óhajtóm, hogy a közkeresetnek is legyen helye. Olvastatnak a" következő §-ok a’ 369. §—ig. A' 369. §-ra nézve : Turócz megye követe Rakotcszky Adolf: Az látszik nekem, hogy a’ levelek iránt nincs elegendő biztosítás; mert sokszor a’ levelek kandiságból is felnyittatnak, nem csak haszonkeresésből, és Hlyen módon titkok nyomára lehet akadni: azért e’ végett is rendelést kellene tenni, mert a’ titkokat is nem igen szabad felfedezni. Olvastatnak a következő §-ok a’ 395-ig. A’ 395. §-ra nézve : Zemplén megye követe Dvaveczky Alajos: A’ nádasok felgyujtásáról hozott törvényezikkre nézve figyelmet érdemel az, hogy hol a’nádasok mérföldekre terjednek, ’s egészen nem is szoktak elhasználtatni, a’ mennyiben illy nádasok ’s körülöttük fekvő rétségek s úgynevezett fenekek tavaszkor meggyujtatván, kiégetéssel tisztittatnak , ’s téteknek jövendőre haszonvehetőkké , nehogy az ekképen leégetett nádasok miatt valaki kárt követelhessen, czélszerű lenne beigtatni, hogy tavaszkor, József napjától kezdve, a’ nádasokat és réteket meggyujtó ellen keresetnek nincs helye. Trencsén város követe Bakos József: Ebből a’395. §-ból, inellyben t. i. erdőknek, nádasoknak, gabonának, szalmának stb. felgyujtása büntetéséről van szó, a hidakat, hajókat s egyes különálló termékeny fákat kifelejtve ’s kihagyatva látom.— A’tapasztalás tanúsítja, miszerint az emberi gonoszság vagy roszakarat nem csak kisebb, hanem a’ nagyobb költségekkel felépített, nagy folyókon keresztül vezető, és a mindennapi közlekedésre, kereskedésre, katonai átszállításra nélkülözhetlen hidakat is felgyújthatja; miután eddig ezen bűntetörendszerben az előttem olly nagy tekintetű réteknek közmegfenyhéséről semmi nyomdokot nem lelek, azért ezen §-ban küldőim részéről is a’ hidakat, hajókat ’s egyes elkülönözött fákat világosan érintetni és belététetni kívánom; a'minek kegyes pártolását mint excellentiádnak, ug> a t. KKnak és RRnek alázatosan ajánlom. Elnök: A" hajókra és hajós malmokra nézve van a’ 390. §-ban rendelkezés, de a hidakra nincsen; az pedig csakugyan nagyon szükséges , hogy arra is büntetést szabjunk; mert nagyon sokszor megtörténik az Hlyen gyújtás. A’ mi az egyes fákat illeti: azok a’ mezei gazdasági szabályok alatt foglaltatnak. RR. ISapl. II. köt. 1 Biintetőlörvénykönyv I-ső része.
